7.fejezet

Sziasztok ! Ehhez a fejihez nincs sok hozzá fűzni valóm , csupán annyi , hogy szerintem nagyon nem lett jó :/ A következő fejezetet Alice szemszögéből fogom írni , csak annyi , hogy ugyan ez lesz , csak kicsit tovább haladnak benne az események :D Remélem azért értitek , hogy mire gondolok , de ha nem , akkor majd meglátjátok xD
Na cuppanós mindenkinek :) Ja , és köszönöm a komikat :) Örülnék , ha ehhez is legalább annyit kapnék , mint az előzőhöz . Persze nem muszály ! Na jó , abba hagyom :D
Jó olvasást :)



( Bella Szemszöge)


Edward egyre vadabbul kezdte birtokba venni ajkaimat . Megpróbáltam magamtól eltolni , de egy ügyes mozdulattal egyik kezét a derekam köré csavarta , szorosan tartva ezzel , míg másikat a tarkómra helyezte , hogy ne tudjam elhúzni a fejem .
Végül feladtam a harcot , és nem küzdöttem tovább , hisz lehetetlen lett volna kiszabadítanom magam . A tiltakozásom abba maradt , és viszonoztam Edward csókját , holott tudtam , hogy nagyon nem lenne szabad ezt tennem . Mikor érezte , hogy nem tiltakozok , szorításán engedett egy kicsit .
Ekkor nagy robajjal kivágódott az ajtó .

- Mosolyogjatok a kamerába . - rikkantott fel Emmett , majd hallottam , ahogy kattan valami , és ezt követően felvillant egy fény .
Ijedten kaptuk oda a fejünket , megszakítva a csókot . Valami féle furcsa hiány érzetem támadt ott , ahol nem is olyan rég Edward csókolt . Az ajkaim fájdalom nélkül égtek , sóvárgóan . Edward kezeit leengedte maga mellé , szeme színe ismét vissza nyerte azt az édes karamellát .
Zihálva vettem a levegőt , akár csak Edward , Emett pedig az ajtóban jót derült rajtunk , majd a fényképezőgépet ismét ránk irányította , és elkattintott még egy képet . Éreztem , amint elvörösödök , szemeimet szégyenemben lesütöttem .
- Hát ez valami fantasztikus ! - örvendezett még mindig .
- Edward .. ezt ..
- Megöllek , Emett Cullen . Hogy tehettétek ezt ? - förmedt rá testvérére . Emm jókedve nem csappant meg , talán még jobb is lett , látva testvére dühét .
Nem értettem az egészből semmit . Zavartan kapkodtam a fejemet köztük . Ekkor egy halk morgás szakadt fel Edward mellkasából , és határozottan megindult az ajtó felé, jobban mondva Emmett felé .
- Ugyan már . Te is élvezted . - kacagott tovább , de kezeit védekezően maga elé emelte .
- Ez nem volt vicces . - morogta tovább Edward .
- Na jó ! Valaki elmondaná nekem , hogy még is mi a fészkes fenéről beszéltek ? - háborodtam fel , és mérgesen néztem rájuk .
Edward vett egy mély levegőt , majd felém fordult .
- Az én két drága testvérem nagyon poénosnak találták , ha az érzelmeimet kicsit feldobják , és letámadlak . - motyogta lesütött szemmel , mire mindent megértettem .

Hát persze ! - csaptam a homlokomra gondolatban .

Hisz Jasper befolyásolni tudja az érzelmeket . És mivel ez rajtam nem működik , így biztos Edwardon próbálták ki .
Amint a felismerés szikrája eltűnt , valami más kezdett bennem feléledni . A düh . Mérgesen indultam meg Emmett felé , hogy jól elpáholjam még akkor is , ha vámpír , de mielőtt elértem volna célomat , két kar fonódott a derekam köré , így vissza tartva . A szikrák pattogni kezdtek , és jóleső bizsergés öntött el . Ám ez ebben a pillanatban cseppet sem volt fontos .
- Te fafej ! Még is , hogy voltál képes ilyenre ?! Hogy , mekkora egy bunkó vagy . - ordibáltam , közben próbáltam kiszabadítani magam Edward fogságából . A karokat feszegetni kezdtem , mind hiába . Ezerszer erősebb volt nálam .
- Ugyan már Bella , te is élvezted . - röffent fel Emmett .
- Még , hogy élveztem ? Van róla fogalmad , hogy ha ezt Jake megtudja , ti mind halottak lesztek? - üvöltöttem még mindig önkívületi állapotban .
- De nem fogja megtudni . - vigyorgott még mindig .
- Na , várj csak Emmett Cullen . Csak kerülj egyszer a kezeim közé , az biztos , hogy nem éled túl . - mérgelődtem , majd nagy nehezen , de kiszabadultam Edward erős szorításából . Mérgesen indultam meg az ajtó felé , majd Emmett-hez érve egy szúrós pillantást lövelltem felé , és elsiettem le a nappaliba . Még csak a második emeleten járhattam , de már hallottam Edward ordibálását , ahogy testvérével veszekszik .
Dühösen trappoltam le a nappaliba , ahol Jasper jót derült , Alice szélesen mosolygott , Rose pedig bocsánat kérően nézett rám .
- Ez egyáltalán nem volt vicces . - szűrtem fogaim között , majd feltéptem a bejárati ajtót , és megindultam a kocsim felé . Az eső pont neki állt zuhogni . A sötétben az orromig sem láttam , így folyton a talajt elemeztem , hogy nem-e botlok meg valamiben .
Az esőtől a hajam nedvesen tapadt homlokomra , és hátamra . A hideg esőcseppektől megborzongtam , és sietősre fogtam lépteimet . Mikor elértem a kocsimat , gyors bepattantam a volán mögé , majd indítottam is . A fűtést felcsavartam , a hajamat pedig kikotortam az arcomból . Bekapcsoltam a zenét , max-ra tekertem , és énekelve hajtottam el a Cullen ház elől . Mikor meguntam a lassú tempót , kicsit a gázra léptem . Nem érdekelt semmi , csak egy kicsit felejteni akartam . Elakartam felejteni azt , ami pár perce történt , és azt a személyt , aki iránt olyan különös vonzalmat érzek . Nem szabadna ezt éreznem . Hisz Ő vámpír . Én pedig ember . Ez a kapcsolat sehogy sem működne . És még Jake-ről nem is beszéltem . Ha ezt megtudja - amit mellesleg kétlek- akkor nekünk annyi . Jobban mondva Edward-nak . Engem legfeljebb elhagyna , ami egyébként is bármelyik percben megtörténhet .
Az éneklés bejött . Csak a szövegre , és az útra figyeltem . Talán azt hitték , hogy nem vagyok normális , hisz fülsüketítően hallgatom a zenét , miközben százhatvannal tépek a sötét utakon , és még éneklek is .
Az ég hatalmasakat dörgött , a villámok csak úgy cikáztak az égen , néha gyönyörű lila színbe varázsolta az égboltot . Kiskoromban az ilyes fajta viharokban mindig a takaróm alá bújtam , s reszketve vártam , hogy vége legyen vagy az égszakadásnak , vagy a világnak . Mára már teljesen megszokottnak tűnt .
Észre se vettem , hogy már a ház előtt parkolok , és csendben ülök az autóban . Nem igazán emlékeztem sem az útra , sem pedig arra , hogy mikor kapcsoltam ki a zenét . Az esőcseppek hangosan kopogtak a szélvédőn . A vihar erősödött , így ideje volt kiszállnom végre , és besietni a házba .
- Szia . Hát te merre voltál ? - kérdezte jó édes apám , miután berobbantam a nappaliba csurom vizesen .
- Csak egy barátnőmnél .
- Ilyen sokáig ? - húzta fel gyanakvóan a szemöldökét .
Istenem , miért ? Eddig soha nem kérdezősködtek . Miért most kell elkezdeniük ?
- Ahha . Elbeszéltük az időt . - rögtönöztem , közben megváltam a vizes cipőmtől , majd felindultam a szobámba , hogy a többi ruhámat is levehessem magamról .
- Várj csak Bells . - kiabált utánam .
Ez nem lehet igaz ! De most komolyan . Mi rosszat követtem el ?
- Igen ?
- Mostanában olyan furcsa vagy . Van valami ,amit elszeretnél mondani ? - faggatózott tovább .
- Még is mit ? Nem értem , mire gondolsz apu .
- Nem is tudom . Feltűnően sokat vagy itthon , már nem mintha zavarna .. csak ..
- Nyugodj meg , nincs semmi bajom . De ha nem baj , most felmennék átöltözni . Na jóét . - vágtam a szavába sietősen , majd kettesével szedve a lépcső fokokat megindultam a szobámba .

*.*

Másnap reggel kissé fáradtan ébredtem . Az éjjel nem bírtam aludni , mert akárhányszor lehunytam a szemem , mindig egyre valószínűtlenebb képek peregtek le , s mindig felriadtam az eső kopogására . A legnyugtalanítóbb álmom viszont annyira valósnak tűnt !
Már magam sem emlékszem , hogy tényleg felkeltem-e , vagy azt is csak álmodtam ..viszont arra tisztán emlékszem , hogy amikor felriadtam , a szobám másik feléből egy sötét alak körvonalazódott ki . Az utcáról beszűrődő halvány fénytől nem láttam tisztán sem az arcát , sem más egyebet . Kissé megijedtem , de mire kettőt pislogtam , az árny eltűnt , így biztosra vettem , hogy csak álmodom . De most nem vagyok benne annyira biztos .
Tanácstalanul sóhajtottam , és elvonszoltam magam a fürdőig . A paranoiám egyre rosszabb lesz . Talán el kéne mennem orvoshoz , vagy hasonló .
A forró zuhanytól kissé felébredtem , így megbizonyosodtam róla , hogy az alakot csak álmodtam . Ugyan ki akarna hajnalok hajnalán belopóznia szobámba ?

Miután kész lettem a fürdői teendőimmel szárazra töröltem magam , é felkapkodtam magamra a ruháimat . Mivel hideg volt kint , ezért kénytelen voltam meleg cuccban menni . Egy farmert húztam , és egy lila hosszú ujjút , egy fekete torna csukát , és egy fekete dzsekit . Megragadtam a táskámat , és siettem le a konyhába . Gyors bekaptam egy szendvicset , aztán elindultam suliba. Az utak kissé csúsztak a tegnap esti eső miatt , ezért a szokásosnál lassabban és óvatosabban vezettem . Mivel nem repesztettem az ébredő városon keresztül , feltudtam mérni a tegnap esti vihar okozta károkat .
Az út melletti kis erdőből több fát kidöntött , néhol az utakat is betakarva . A fákról a falevelek eltűntek , az úton több falevél volt , mint a fákon .
Végül nagy megkönnyebbülésemre baleset nélkül gördültem be a suli parkolójába . Az első szabad helyre leparkoltam , nem nézve , ki mellé állok a kocsival . Épp leakartam állítani a motort , amikor megláttam , hogy tulajdon képen kinek a kocsija mellé parkoltam . Azonnal kitolattam , és másik hely után kutattam . Csüggedten vettem észre , hogy a másik szabad hely sokkal rosszabb helyen van , mint az előző volt . Gyors felmértem a választási lehetőségeket , majd a kevésbé halálos személy mellé parkoltam le végül . Mikor kiszálltam , azonnal elkezdett felém pattogni Alice .
Talán inkább Edward mellé kellett volna állnom ? Meglehet .
- Szia . Tegnap olyan hamar elmentél . Köszönni sem tudtam neked . - szomorkodott , majd gyorsan adott egy puszit , és megölelt .
- Sajnálom . Csak mérges voltam . - hajtottam le a fejem .
- Megértelek . Jut eszembe . Megnyugodhatsz ! Edward addig püfölte Emmett-et amíg az ki nem törölte a képeket . - kacagott fel csilingelő hangján .
- Ez igazán megnyugtató .
- Ahogy látom , nem dobott fel a hír . - mosolygott szélesen .
- Dehogy nem ! De Emm azért túl élte ?
- Talán nem látod ? - szólt a hátam mögül mosolygós hangon . Megpördültem tengelyem körül .
- Úr isten ! Ne hozd rám a frászt . - dörrentem rá .
- Ugyan már . Eszem ágában sincs . - kacsintott rám , mire szélesen elmosolyodtam . Tulajdon képen már nem is haragszom sem rá , se Jasperre . Attól függetlenül még mindig szégyenlem magam , hogy tegnap olyan bután viselkedtem . Most vajon mit gondol rólam Edward ?
- Bella , van egy jó hírem ! - rázott ki Alice hangja a gondolataimból .
- Jaj , ne . Ez nem jelent semmi jót . - ha Alice számára jó hír , akkor nekem az ellenkezője .
- Ne legyél ilyen . Ha megtudod , te is majd kiugrasz a bőrödből .
- Azt kétlem . - dörmögtem .
- Ma megyünk vásárolni . Hát nem csodás ? - visított fel , majd tapsikolni kezdett .
Valahogy éreztem , hogy ezt akarja közölni velem .
- Ma ? Nem lehetne máskor ? - nyafogtam fáradtan .
- Nem . Ma megyünk , és kész . - mondta ellent mondás nem tűrően .
- Rendben . Ha túl élem a mai napot , akkor elráncigálhatsz . Ígérem .
- Nagyon helyes . Emm , te is jössz ? - fordult felé kíváncsi tekintettel , mire Emmett ha lehet , még sápadtabb lett , mint általában .
- Nem . Ööö ... mára programom van ... inkább megyek is . - fújt vonulót , majd elbukdácsolt a parkoló másik felébe . Nem akartam oda nézni , de tudtam , hogy elkerülhetetlen lenne a találkozásunk Edwardal . Nagy nehezen tekintetemet ráemeltem , majd szomorúan lestem minden rezdülését . Ő is engem nézett aranybarna szemeivel . Gyors lesütöttem a szemeimet , majd visszafordultam az energia bombához , várva , mikor robban .
- Rosalie is jön ? - kérdeztem , csak hogy eltereljem gondolataimat Edwardról . Komolyan , ez már beteges . Nem , nem is beteges , szánalmas . És lassan már az is szánalmas , hogy szánalmat érzek magam iránt .
- Szerintem igen . Ő sem hagyna ki egy vásárlást sem .
- Remek . Akkor legalább annyi vigaszom van , hogy nem egyedül fogok szenvedni . - vidultam fel .
- Ez nem volt szép . - szegte fel az állát .
- Tudom . De én most megyek . Akkor suli után ? - indultam meg . Alice bólintott , majd eltáncolt testvérei felé . Járása légies volt , irigylésre méltó .

A nap további része teljes unalomban telt . Az órákon nem nagyon figyeltem a tanárra , sokkal érdekesebbnek találtam a kusza gondolataimat , amiket ki kellett bogoznom . Ha akartam volna , akkor sem tudtam volna figyelni .

Megkönnyebbültem , amikor kicsengettek az ötödik órámról . Gyors össze szedtem a cuccaimat , aztán már rohantam is a menza felé . Persze az első dolgom mikor beléptem a menzára az volt , hogy Edwardot kerestem . Mikor megtaláltam szemeimmel , a szívem ismét hevesen kezdett dobogni , amitől én elpirultam , mert tisztában voltam vele , hogy Ő is , és testvérei is hallják . Lesütött szemekkel indultam meg a pult felé . Ekkora falba ütköztem , legalább is azt hittem , mert kemény volt , és hideg . Amint nekiütköztem Edwardnak , kilibbentem az egyensúlyomból , és a padló felé kezdtem zuhanni . Kezeimet reflex szerűen nyújtottam előre , szemeimet pedig becsuktam , és vártam , hogy a padlón elterülve végezzem . De nem így történt . Éreztem , amint két hűvös kar után nyúl , és megragad , mielőtt még elesnék . Ahol hozzám ért , a szikrák pattogni kezdtek , kellemes bizsergő érzés fogott el .
Kinyitottam a szemeimet , de kissé megijedtem , mert közelebb volt az arca , mint hittem volna.
- Bella , jól vagy ? - kérdezte ijedten . Édes lehelete cirógatta az arcomat . Az illata teljesen elbódított , azt sem tudtam , hogy tulajdon képen melyik bolygón vagyok , csak lebegtem valahol a fellegek között .
Várakozó teljesen nézett rám , ívelt szemöldökét pedig felhúzta . Ekkor ugrott be , hogy tulajdon képen még mindig a karjai között vagyok , és a válaszomat várja .
- Persze . Semmi bajom . Csak megijedtem . - kezdtem el mocorogni karjai között . Bár , cseppet sem volt ellenemre ez a póz . Sőt . Kifejezetten tetszett is .
- Sajnálom . Nem akartalak megijeszteni . - engedett el , mire nekem ismét hiány érzetem támadt , csak úgy mint tegnap . Csak most annyi volt a különbség , hogy a menza kellős közepén állunk , s minden kíváncsi szempár ránk szegeződik .
Szégyenlősen lesütöttem a szemeimet , s éreztem , hogy elpirulok .
- Tulajdon képen csak azért jöttem , hogy megkérdezzem , hogy ma is oda ülsz-e mellénk . - mondta bársonyos hangján .
Az ajkamba haraptam , és igyekeztem kontrolálni az érzéseimet .
- Öhm ,persze . - néztem fel barna szemeibe , amik megcsillantak . Halványan elmosolyodtam , mire Ő megdobott egy szívdöglesztő mosollyal .
Vettem magamnak egy pizzát , és egy kis üveg Colát . Edward csak egy salátát kért , mivel úgy sem fogja meg enni . Oda battyogtunk a többiekhez , közben magamon éreztem Edward átható pillantását . Próbáltam róla nem tudomást venni , de elég nehezen ment .
- Bella , meg van , hogy hova megyünk . - örvendezett Alice amint leültünk .
- Igen ? Örülök , hogy engem is megkérdeztél . - húztam a számat , majd bele kortyoltam a colámba .
- Tudom . De szerintem ez az ötlet neked is tetszeni fog .
- Akkor ki vele . - intettem felé , majd haraptam egy nagyot a pizzámból .
- Seattlell-be . Hát nem nagyszerű ?
- Olyan messze ? Akkor tuti , hogy nem érünk vissza holnap reggelre se . - tiltakoztam fejrázva .
- Ó , dehogy nem . Mivel az ajándékommal megyünk . - kacagott fel vidáman .
- De az olyan messze van ! - kezdtem el nyafogni , hát ha meggondolja magát , és inkább Port Angeles mellett dönt .
- Annyira nincs . Két óra alatt simán vissza érünk . - hajtotta az igazát . Beláttam , hogy hiába is próbálom meggyőzni , nem fog menni . Így felkerült a " Alice legrosszabb és legbosszantóbb tulajdonságai " listámra a makacssága , és elszántsága . Ebben legalább hasonlítunk . Mind a ketten makacsok vagyunk .
- Rose , te is jössz ? - néztem rá kérlelő szemekkel . Talán ha Ő is jön , akkor letudja foglalni a kis pukkancsot .
- Persze . Már megbeszéltük Alice-el. - mondta biztatóan .
- Emmett ?
- Belluska ? Beverted az előbb a fejed ? Azt hittem Edward elkapott , de lehet , hogy csak képzelődtem , mert akkor nem kérdeznél tőlem ilyen dolgokat . - rémüldözött .
- Nagyon vicces , mondhatom . - morogtam , majd elfogyasztottam a maradék pizzámat , és lehajtottam egy kis Colával .
- Tényleg , olyan hősies volt Edwardtól , hogy elkapott . - kuncogott fel .
Már vártam az eféle megjegyzést , így meg sem lepődtem rajta .
- Na ja . Te biztos hagytál volna elterülni !
- Dehogy is ! Csak én nem a derekadnál kaptalak volna el , mivel nős ember vagyok . - karolta át büszkén Rose-t , majd a nyakába csókolt .
- Emmett ! - dörrent rá Edward mérgesen .
- Most mi van ? Ez az igazság .
- Nem . Ez nem igaz . - tiltakozott Edward . Emmett felhúzta a szemöldökét , s kérdőn nézett Edwardra .
- Abba hagynád ? - sziszegte mérgesen , majd felpattant az asztaltól , s elviharzott a kijárat felé . Bambán bámultam utána , mert nem értettem , hogy még is mi a baja .
- Hát ezt meg mi lelte ? - fordultam vissza feléjük . Emmett kajánul elvigyorodott .
- Semmi . Csak gondolom nem tetszett neki amit mondtam . - vonta meg a vállát .
- Menny utána . - tátogta Alice némán .
Pár percig még tanakodtam magamban , aztán lassan felálltam , és Edward után iramodtam . Nem volt könnyű dolgom , mert ahogy kiléptem az udvarra , a diákok seregétől nem nagyon lehetett látni semmit . Határozottan indultam meg a tömeg felé , hogy áttörjem magam rajta . Végül sikerrel jártam , s már láttam is Edwardot , ahogy félisten módjára hátát neki dönti ezüst Volvójának , s kezeit összekulcsolja mellkasa előtt .
Most komolyan , az ilyes fajta szépséget büntetni kéne !

Mély levegőt vettem , majd lábaim akaratom ellenére indultak meg felé . Nem nézett rám , inkább a cipőjét fixírózta . Az eső szemerkélni kezdett , de nem húztam fel a kapucnit . Minek ? Úgy is eláznék .
- Miért rohantál ki olyan gyorsan ? - kérdeztem , mikor már elég közel voltam hozzá . Bár ha a parkoló másik végéből kérdezném , akkor is meghallaná .
- Emmett felidegesített . És mivel nem akartam mindenki előtt letépni a fejét , úgy gondoltam , hogy inkább kijövök .
- Értem . -dőltem neki én is a Volvójának , s csendben figyeltem gyönyörű arcát . Látszott rajta , hogy valamin nagyon gondolkozik , de nem mondott semmit .
- Figyelj ,Bella . Sajnálom , ami tegnap történt . Nem szabadott volna ..- szabadkozott lehajtott fejjel .
Ugyan nem mondta ki konkrétan , hogy mire is gondol , de én tudtam , hogy a tegnapi csókunkra gondol , ami nekem maga volt a mennyország . Sejtettem , hogy előbb vagy utóbb ezt meg kell beszélnünk , de azt nem , hogy ilyen hamar . Pár percig csendben kerestem valami választ , amivel szolgálhatnék .
Edward felemelte fejét , s szomorúan nézett rám . Valószínűleg arra a következtetésre jutott , hogy haragszom rá . De még is , hogy juthatott erre a valószínűtlenségnek tűnő butaságra ? Hisz , ha haragudnék rá , akkor nem jöttem volna utána .
- Megértem , ha most haragszol .. és nem akarsz látni ... - folytatta , de a szavába vágtam .
- Nem haragszom . Tudom , hogy Jasper csinálta ... és ... - nem tudtam befejezni a mondatot . Még sem vallhatom be neki , hogy mit érzek . Hisz akkor kinevetne . És Jake is ott van nekem .
- És ? - szökött magasba a szemöldöke .
- És az én hibám is . Hisz vissza csókoltam . - szegtem le a fejem , mert elpirultam . Remélem , nem vette észre , de erre elég kicsi az esély , tekintve , hogy vámpír .
- Sziasztok lurkók .Na mi a helyzet ? - jött oda Emmett , így megmentett a kínos beszélgetéstől . Hálásan néztem rá , de Ő nem igazán értette , hogy miért is . Nem számít . A lényeg , hogy én tudom .
- Még csak te hiányoztál .- motyogta Edward , majd ellökte magát a kocsitól , és beszállt a volán mögé .
- Ez még mindig mérges ? - mutatott Edwardra .
Bólintottam egyet , mire összecsapta a tenyereit , és elégedetten elvigyorodott .
- Remek . Akkor ma már meg is van a délutáni programom . - villantott egy mosolyt , amitől mind a harminckét foga kilátszott .
- Szerintem ez nem vicces . Miért kellett feldühíteni ? És , egyáltalán , mivel dühítetted fel ? - tettem csípőre a kezem .
- Az nem lényeg ! Nem árulom el a titkom , különben kihasználod , és úgy már nem bulis . - vihogott fel .
Dühösen fújtam egyet , majd kikotortam az arcomból a nedves hajam , ami teljesen oda tapadt.Közben Alice és Rose is befutott , Jasper pedig kedvesét karolgatta . Alice a kapucniját a fejére húzta , csak úgy , mint Rose .
- Bella , akkor négyre gyere át , rendben ? - kérdezte Alice .
- Persze . Ha nem tévedek el megint . -húztam el a számat , mire Alice és Emmett hangosan felnevetett .
Alice gyors puszit nyomott az arcomra , majd elviharzott a tűzpiros BMW felé , Rose pedig követte .
- Szia Bellus , aztán jó legyél ! - intett Emm ,majd beült Edward mellé .
- Szia . - biccentett Jazz is .
- Sziasztok .- motyogtam , majd sietősen eltipegtem a kocsim felé . Alice és Rose már sehol nem volt .


Haza érve egyből a konyhát céloztam meg , majd éhes szemekkel kezdtem keresni valami ehetőt . Össze dobtam egy szendvicset , amit a konyha pulton kezdtem el majszolni . Még a felénél sem jártam , mikor a bejárati ajtó nyitódott , és jó édes apám lépett be rajta tetötől talpig egyen ruhában .
- Szia Apu . Hát te? - ugrottam le a pultról .
- Csak néhány iratért jöttem . Aztán megyek is . Ja , és Bells . Ma későn jövünk haza anyáddal . - jelentette be , majd felsietett a szobájukba . Válaszolni sem volt időm . Amíg fent matatott , megettem a szendvicsem , és megvártam , míg leér .
- Na , akkor megyek is . Szia . - indult meg az ajtó felé , de gyorsan megállítottam .
- Várj egy kicsit . Én ma vásárolni megyek . Alice-el , a barátnőmmel . Nem tudom , mikor érek haza .. - kezdtem , de Charlie leintett sietősen .
- Rendben . De nekem mennem kell . Szia kincsem . - mondta , s már ott sem volt .
Jót beszélgettünk ! - gondoltam , miközben felsiettem zuhanyozni , és átöltözni .

Egy kék kivágott felsőt vettem fel , és egy fekete csőszárú nadrágot . A hajamat lófarokba kötöttem , miután alaposan kifésültem . Sminket nem raktam fel , mert az eső úgy is csak lemosná . Még csak három óra volt , gondoltam , addig megnézem az üzeneteimet . Gyors átfutottam őket , majd ugyan azzal a lendülettel töröltem is . A fele hirdetés volt , s még ehhez hasonló baromságok . Annyira felmérgesedtem , hogy a laptopot még csak kikapcsolni sem voltam hajlandó , hanem csak simán össze csuktam .
Kikaptam egy dzsekit a gardróbomból , egy hozzá illő táskát , s szaladtam le a földszintre . Írtam egy üzenetet , hátha apu nem figyelt rám , és még a végén mérgelődni kezdenének . Miután jól látható helyre raktam a cetlit , bezártam a házat , s futó lépésben tettem meg a kocsimig az utat .

Hál' Istennek most már könnyebben találtam meg az utat , bár kétszer majdnem eltévedtem , de az még hét betű .
Alice már nagyon várhatott , mert amint leállítottam a kocsit , már az ajtóban toporzékolt felöltözve . Mosolyogva átszeltem a füves területet , majd mikor oda értem , izgatottan mosolyogtam . Úgy látszik Alice szokásai ragadósak .
- Rose hol van ? - léptem beljebb , miután köszöntem a kis manónak .
- Fent van , mindjárt jön . - pattogott el a konyha felé , miután leültetett .
Mikor vissza ért , három arany színű kis micsoda csillogott a kezében . Istenem ! Mond , hogy ez nem az , amire gondolok . - fohászkodtam , de sajnos imám süket fülekre talált .
- Mond , hogy nem akarod mind a hármat használni !- nyögtem fel fájdalmasan .Lelkem mélyén reménykedtem , hogy a válasz nem lesz , de ez a remény hamar szerte foszlott , mikor Alice arcán gonosz vigyor terült el .
- Oké , indulhatunk . - robogott le a lépcsőn Rose .
- Akkor mennyünk . - álltam fel én is , majd az ajtó felé sétáltam . Alice és Rose gyors elköszöntek férjeiktől , majd követtek kifelé .
- Oké , melyik kocsival megyünk ? - néztem a három autóra , ami kint parkolt . Mármint Rose tűzpiros BMW m3-asa , egy gyönyörű sárga Ferrari , valamint az enyém .
- Természetesen az enyémmel . - mondta Alice büszkén , majd elsétált a Ferrari-ja felé . Gyors beszállt , s kérdőn nézett ránk . Sóhajtva indultam felé , Roseval a nyomomban .
- Most komolyan . Muszály ilyen kocsival menni ? Az enyém vagy Rose-é miért nem jó ? - fészkeltem be magam hátra .
- Mert ez gyors , és hamar megfordulunk . - magyarázta , közbe pedig beindította a motort .

Az autó út jobban telt , mint hittem volna . Az egészet végig fecsegtük , jókat nevettünk , így jobban megismertük egymást . Rose nem is volt olyan vészes , mint azt hittem . Kedves Ő , a maga módján . Nem olyan közvetlen mint Alice , de nem is egy rémes hárpia , mint azt gondoltam . Alice természetesen ahogy ígérte , hamar oda értünk , tekintve , hogy kétszázzal tépett az utakon . Néha halál félelmem támadt , amit szóvá is tettem , de ilyenkor csak felnevettek , és megnyugtattak , hogy sokkal jobbak a reflexeik , mint egy átlag embernek . Az igazat megvallva ez nem igen nyugtatott meg , egyrészt mert az út csúszós volt a sok eső miatt , de végül is egyben oda értünk .
- Na végre . - lélegeztem fel , mikor Alice egy hatalmas bevásároló központ elé leparkolt .
- Csak nem untad az utat ? - fordult hátra Rosalie .
- Nem . Csak féltem , hogy balesetet szenvedünk , vagy is szenvedek . - helyesbítettem .
- Ugyan már . - legyintett Alice nem törődöm módra , közben pedig kiszállt .

5 óra múlva , Alice kínzása után :

- Na jó , én innen nem moccanok . - huppantam le egy padra , majd fáradtan dőltem hátra .
Alice az utóbbi 5 órában boltról boltra járt , ráadásul minden egyes ruhát felpróbáltatott velem , aminek csak a felét vette meg . Persze , minden boltban egy kisebb vagyont fizetett , és még örült is .Úgy a harmincadik bolt után kezdtem el feladni, de csak most értem rá leülni öt percre , mivel a kis zsarnok folyton nyaggatott , hogy siessünk. Siettem , de úgy látszik , nem eléggé .
- Jaj , Bella . Ne mond , hogy elfáradtál . - ült le mellém Alice és Rose .
- Pedig mondom . Komolyan , ráadásul éhen halok . - tettem a kezem korgó gyomromra .
- De én még be akartam menni pár boltba . - mondta csüggedten .
- Alice . Hisz már mindegyikben voltál !
- Igen . De megláttam még egy két jó ruhát .
- Azt ígérted , első alkalommal kíméletes leszel . - néztem rá vádlóan . Rose felkuncogott , Alice pedig merengő képet vágott .
- Egyezzünk meg . Te kiviszed a csomagokat , mi addig benézünk még egy helyre . - ajánlotta nagylelkűen a lehetőséget , én pedig kapva kaptam az alkalomra . Össze szedtem az összes szatyrot , majd kiindultam a parkoló felé . Oda kint már teljes sötétség uralkodott . Sok fény nem volt , a vastag felhők eltakarták a holdat . Néhány lámpa pislákolt halványan , minimális fényt adva .
Az idő hideg volt , a csípős szél az arcomba fújt . Szorosan össze húztam a dzsekimet a mellemen , hátha kissé felmelegedek . Az eső már nem esett , de az út így is csúszós volt , ezért kétszer majdnem el is csúsztam , míg nem harmadszorra sikerült is .
- Ó , hogy az a .. - szitkozódtam , majd felvakartam magam a hideg útról . A nadrágom csurom víz és kosz lett . Remek . A tenyeremet pedig felhorzsoltam , amiből elkezdett szivárogni a vér . A rozsda szagú ragadós folyadék szagától hányingerem támadt . Gyorsan elsiettem a kocsiig , majd bepakoltam a cuccokat . A kezemet törölgetni kezdtem egy zsepivel , amiből idő közben egyre erőteljesebben folyt a vér . Kezdtem szédülni , és émelyegni . A gyomrom liftezni kezdett .
Amikor megfordultam , hogy besietek lemosni a vért , egy alak tornyosult előttem . A fején egy sötét kapucni volt , így nem láttam tisztán arcát . Ijedtemben ugrottam egyet , és már sikításra nyitottam a számat , mikor az idegen a tenyerét a számra tapasztotta . A kapucnija hátra esett , így tisztán láttam az éhesen csillogó vörös szemeket .

A szívem azonnal meglódult , s eszeveszetten kezdtem kapálózni kezei között . Semmire nem mentem , csak annyit értem el , hogy a kezem és lábam fájni kezdett .
- Ez maximum csak neked fáj . - suttogta kellemes hangján . A nyakamhoz hajolt , s orrával finom simogatni kezdte azt , közben mélyeket lélegzett . A szorítása egyre erősebb lett , csak úgy mint a szívem hangos verdesése is a mellkasomban .
Nekem végem van ! - ordítottam magamban , és keserves sírásban törtem ki . A könnyem megállíthatatlanúl hullni kezdtek , mire a támadom gonoszan elmosolyodott . Úgy látszott , nagyon elégedett magával .
- Nem fog fájni ! Gyors leszek . - kacagott fel , mire én ütni és rúgni kezdtem ott , ahol értem . Nem érdekelt , ha csupa kék zöld foltos lesz a kezem , semmi nem érdekelt , csak szabadulni szerettem volna .

Aztán minden gyorsan történt . A támadom elengedett , és vagy száz métert repült , mire földet ért egy kocsin . Az idegennek semmi baja nem lett , a kocsiról már nem mondható el ugyan ez .

Nem értettem , hogy mi történt . Ahogy elnéztem , Ő sem értett belőle túl sokat . Rémülten néztem , amint talpra áll , és megindul felém . Ekkor végre felocsúdtam , és vissza felé kezdtem rohanni az áruházba . Nem volt valami nagy szerencsém , mert még csak a feléig sem értem el , mikor éreztem , hogy hátulról megragad , és a parkoló másik irányába hajít . A földre rogytam , mint valami rongy baba , és tehetetlenül vártam a halált , ugyan is biztos voltam benne , hogy az következik . A fejem szörnyen fájt , csak úgy mint a lábaim , és a kezeim . Moccanni sem volt erőm , de nem is akartam .Az utolsó emlékem az volt , hogy láttam , amint gonosz vigyorral az arcán közelít felém . A szemhéjaim elnehezültek , mintha csak ólomból lennének , majd szép lassan elragadt az a jól ismert sötétség , és csak lebegtem , mert nem fájt semmim .

Ízelítő a hetedik fejezetből ! :)

Sziasztok ! Sajnos , nem tudom felrakni pénteken a fejezetet , így gondoltam , hogy ne maradjatok mégse friss nélkül , hoztam egy kis ízelítőt :P Remélem , eléggé felcsigáz majd titeket :D Nem tudom , mikor fog felkerülni a friss :( Sajnálom , de igyekszem .
Puszi : Trixy:)


(Bella szemszöge)

A rozsda szagú ragadós folyadék szagától hányingerem támadt . Gyorsan elsiettem a kocsiig , majd bepakoltam a cuccokat . A kezemet törölgetni kezdtem egy zsepivel , amiből idő közben egyre erőteljesebben folyt a vér . Kezdtem szédülni , és émelyegni . A gyomrom liftezni kezdett .
Amikor megfordultam , hogy besietek lemosni a vért , egy alak tornyosult előttem . A fején egy sötét kapucni volt , így nem láttam tisztán arcát . Ijedtemben ugrottam egyet , és már sikításra nyitottam a számat , mikor az idegen a tenyerét a számra tapasztotta . A kapucnija hátra esett , így tisztán láttam az éhesen csillogó vörös szemeket .

6.fejezet ( Part2 )

Hali :D
Na kérem szépen , itt a befejező rész . Kicsit lapos lett , de szerintem a vége kárpótol mindenért :D Úgy terveztem , hogy később hozom a fejezetet , de megesett a szívem Szisz^^-en , ezért még ma megírtam .
Nem mondanám , hogy jó lett , de csak most fognak beindulni az események , és a hormonok csak úgy isten igazából !
Köszönöm a 14 rendszeres olvasót , és a kommenteket ! :) Bár , nem haragudnék meg , ha ehhez kapnék három kommentet , de nem nyafogok !:D
Jó olvasást , és ha tudtok , lécci , írjatok komit :$ Sokat segítenétek :)
Puszi,Trixy:)





Gyorsan kipattantam a kocsimból , majd lassan araszolni kezdtem feléjük . Mind rám vártak , Alice levakarhatatlan vigyora most is ott bujkált ajkai szegletében . Edward alaposan végig mérte az öltözékemet , majd nyelt egy nagyot . Emm csak elismerően füttyentett egyet , mire Rose-tól bezsebelt egy hatalmas nyakast . A számomra két ismeretlen vámpír biztatóan mosolygott .
- Jaj , úgy örülök , hogy eljöttél . - szökdelt mellém a gumilabda , majd gyorsan arcon puszilt . Már kezdtem hozzá szokni .
Halványan elmosolyodtam , majd az idegen vámpírok felé fordultam .
- Én Carlisle Cullen vagyok . De szólíts csak Carlislenak . Örülök , hogy megismerhetlek . - nyújtott kezet az idegen férfi . Habozás nélkül elfogadtam , mire Ő megkönnyebbült . A mellette álló nő melegen mosolygott , majd közelebb lépett , és bátortalanul kezet nyújtott . Az Ő kezét is habozás nélkül elfogadtam .
- Én Esmeé Cullen vagyok . Én is nagyon örülök , hogy megismerhetlek . - mondta melegen .
- Örülök , hogy megismerhettelek benneteket . - motyogtam félénken .
A szemeim újra a házra tévedtek . Ezt Emmett is észre vette .
- Na mi az ? Jó kis kéró , mi ? - dörmögte .
- Igen . Valóban szép . - fordultam vissza felé .
- Akkor nézd meg belülről is . - kezdett el húzni befelé Alice . Lassan botorkáltam mögötte , míg a többiek Alicet próbálták csillapítani , hogy ha így folytatja , akkor valószínüleg elterülök a füvön .
- Dehogy fog . - legyintett , majd belépett velem az ajtón , én pedig megkönnyebbülten lélegeztem fel , hogy nem vágódtam hanyatt . Valószínüleg Emmett évekig ezzel idegesítene .
Amint a megkönnyebbülésem véget ért , alaposan végig mértem a ház minden egyes négyzet méterét . Belülről még szebb volt , mint kívülről . Amint beléptem az ajtón , egy hatalmas nappali tárult elém , ami az egész földszintet elfoglalta . A falai itt is a fehér árnyalataiban játszottak . A hatalmas üvegablakoktól az egész világosnak és tágasnak tűnt . A falakon szebbnél szebb festmények lógtak , amik igazán illettek a stílusos bútorokhoz , berendezésekhez .
- Hűha . - ennyit bírtam kinyögni .
- Gyere . - húzott a kényelmes bőr kanapék felé , majd lehuppant kecsesen egy fotelba . Én is követtem a példáját , majd helyet foglaltam . Közbe a többiek is beértek , és elhelyezkedtek . Jasper Alice mögé állt , majd kezeit Alice apró vállaira rakta . Rose Emm ölébe bújt , a velem szembeni kanapén . Edward a karfára ült ,míg a szülők Rose és Emm mellé telepedtek le .
- Mond csak Bella , honnan tudtad meg a titkunkat ? - kérdezte Esmeé .
Alice-ékre néztem , mire csak megrándították a vállukat .
- Nem mondták el ?
- Nem . Jobbnak látták , ha te meséled el nekünk . - szólalt meg Carlisle kellemes hangján .
- Hát jó .. szóval .. - kezdtem el mesélni . Ezúttal mindent elmeséltem , és nem csak rébuszokban magyaráztam el az eseményeket . Mindenki csendben hallgatott , kiguvadt szemekkel . Mikor a végére értem , csendben emésztgették a hallottakat , majd mindenki hümmögni kezdett . Mindenkin látható volt , hogy tele van kérdésekkel , és alig várják , hogy fel is tehessék , és meg is kapják a válaszokat . Szinte már láttam a fejük fölött a kérdő jeleket . Kuncogva intettem , hogy kezdhetik a faggatózást .
- És még csak nem is ijedtél meg , hogy a barátod egy korcs ? - robbant ki azonnal Alice . A sértő szót elengedtem a fülem mellett .
- Nem . Inkább érdekesnek találtam , mint sem taszítónak .
- És Jake bevésődött beléd ? - kérdezte egy bársonyos hang . A szívem hangosan kezdte döngetni a bordáimat .
Mindenki szája mosolyra húzódott . Ez de ciki !
- Nem . És ettől félek a legjobban . - mondtam szomorkásan .
Nem is tudom , mit csinálnék Jake nélkül .
- Mennyit meséltek rólunk ? - kíváncsiskodott Carlisle .
- Nem sokat . Leginkább azt mesélték , hogy embereket öltök , és a kinézeteteket írták le . Innen tudtam egyből , hogy ti vámpírok vagytok . Bár , először nem voltam benne biztos . - magyaráztam .
- Miért nem ? - szólalt meg Jasper , és kicsit félre billentette a fejét .
Az ajkamat kezdtem harapdálni .
- Hát .. nem tudhattam biztosan . Amikor először megláttalak titeket , egyből feltűnt a természet feletti szépségetek , illetve a kréta fehér bőrötök . De .. a szemetek . Aztán , miután szitkozódni kezdtem , és oda kaptátok a fejeteket , egyből meggyőződtem . Mivel azt is mesélték , hogy a hallásotok , és minden más nagyon érzékeny .
- És azt honnan tudtad , hogy nem táplálkozunk ember vérrel ? - tette fel Jasper a következő kérdését .
- Jake mesélte . Ugye említettem neki , hogy találkoztam veletek , de a szemetek nem stimmel . Azt mondta , hogy az állatok vére miatt van . Ez igaz ?
- Igen . - bólogatott Alice .

Ha eddig kétségeim voltak , hogy bármi bajom esik itt , akkor ezzel az egy szóval teljesen elpárologtak . Megbíztam bennük . Akár milyen hihetetlen is , de így igaz . Halványan elmosolyodtam . Úgy láttam , hogy több kérdésük nincs , így most rajtam volt a sor .
- Van még kérdésetek ?
- Nem , nincs . - vigyorgott Alice .
- Bizonyos legendák keringenek , hogy némely vámpírnak van valami képessége , ez igaz ? - kérdeztem izgatottan .
- Igen , igaz . - mondta büszkén Alice . Lehetséges , hogy Ő neki is van ilyesmije ?
- És közületek is van ? Vagy ez minden vámpírnak van ?
- Itt elég sok van . Néha még sok is . És egyik bosszantóbb , mint a másik . - fintorgott Emm .
Nagyon kíváncsi lettem .
- És mi az ?
Gondolom senki nem tudta , hogy kivel kezdjék , így egymásra néztek tanácstalanul .
- Én befolyásolni tudom mások érzelmeit , illetve érzem azt . - fordult felém Jazz .
Hűha , akkor lehet , hogy eddig érzett mindent ? Jaj , istenem , mond hogy nem .
- Én pedig látom a jövőt . - csilingelte Alice vidáman .
Éreztem , ahogy az állam a puha szőnyeget súrolja . Ilyen nincs .
- Ez komoly ? - kérdeztem , miután végre szóhoz jutottam .
Hevesen bólogatni kezdett .
- De ez elég bonyolult . Az időt tisztán meg tudom jósolni . Az emberek kicsivel bonyolultabbak. A jövő mindig változhat , a döntéseink alapján . Az embereket nem látom olyan tisztán , mint minket , vámpírokat . - mesélte büszkén .
Pár percig emésztgettem a hallottakat , és igyekeztem nem elájulni . Majd mikor jött a harmadik bejelentés , azt hittem , szívgörcsöt kapok .
- Én hallom mások gondolatait . - búgta az a bizonyos bársonyos hang .
A szívem hirtelen a torkomban dobogott .
Úr isten ! Mindent hallott . A reggeli stírölésemet . Mindent . Úr isten . Most mit gondolhat rólam ?
- Jól vagy Bella , olyan sápadt vagy . - aggodalmaskodott Carlisle .
Nem bíztam most a hangomban , ezért csak egy aprót biccentettem . Mélyeket lélegeztem , és igyekeztem lenyugodni , és nem gondolni semmire .

Mikor kellő képen lenyugodtam , végre megtaláltam a hangom .
- Szóval .. akkor mindent hallottál , amit gondoltam ? - hajtottam le a fejem . Vártam , hogy kinevessen , és elhordjon mindennek , de nem tette . Felnéztem csodásan csillogó arany szemeibe .
- Nem . - rázta a fejét . Kérdően néztem rá , ugyan akkor nagy kő esett le a szívemről , de még nem bizonyosodtam meg róla , hogy igazat mond , vagy sem .
- Hogy ,hogy ? - billentettem félre a fejem , amikor úgy tűnt , többet nem kíván nyilatkozni .
- Nem tudom . De egyetlen árva gondolatodat sem hallom . Én sem tudom miért van ez . - úgy tűnt , nem éppen tetszik neki a dolog . Azonban én megkönnyebbülten sóhajtottam egyet .
- Ohh , miért lettél ilyen sápadt ? Csak nincs valami titkolni valód ? - huzogatta a nagy maci perverz módra a szemöldökét .
Megforgattam a szemeimet , majd villantottam egy mosolyt .
- Nem mindenki te . - pimaszkodtam . Emm vigyora szélesebb lett .
- Sokat tanulhatnál tőlem csajszi . De kislányokat nem akarok megrontani , még a végén pedofilizmussal vádolnának .
- Kikérem magamnak . Nem vagyok kislány . - szegtem fel az állam dacosan .
- Hány éves is vagy ?
- 17 leszek .
- Hűha , akkor még az vagy . Én kicsit idősebb vagyok .
- Kicsit ? - vihogott fel Jasper . Még soha nem láttam őt nevetni .
- Szerintem kicsit nagyon . - fűzte hozzá Edward is .
- Te csak meg se szólalj . Vén trotty . - vágott vissza Emmett .
Halkan felkuncogtam .
- Szóval tényleg nem hallod a gondolataimat ? - tértem vissza az eredeti témánkhoz , miután mindenki lenyugodott .
Nemlegesen megrázta a fejét .
- Ami azt illeti , én sem látom a jövődet . - vágott egy grimaszt Alice . Eléggé bosszantotta a dolog. Engem kevésbé .
- Az , hogy lehetséges ? - kerekedtek el Carlisle szemei . Esmeé csendben hallgatta a beszélgetésünket , s melegen mosolygott .
- Nem tudom . Azt sem láttam , hogy megtudja a titkunkat . Hogy eljön ide , semmit . Mintha .. nem is létezne . - panaszkodott .
- Igen , én sem érzek semmit felőle . Mintha itt sem lenne a szobában . - jelentette ki Jasper .
- Ez érdekes . - morfondírozott Carlisle .

Én pedig teljesen megkönnyebbültem . Hallgattam Carlisle feltevéseit , hogy , hogy lehetséges ez , de nem igazán figyeltem a szavak jelentőségeire .
Emésztgettem a hallottakat , majd ezernyi kérdés sorakozott fel a fejemben .
Még is , hogy a csudába lehet az , hogy rajtam egyik képesség sem működik ? Baj van velem ?
Ez az egész annyira .. annyira furcsa . Persze , eddig is tudtam , hogy léteznek , de így , hogy itt ülök velük egy helyiségben , szemtanúk nélkül .. annyira bizarr .
A telefonom a zsebemben rezegni kezdett , ezzel megszakította a gondolkodási menetemet . Gyorsan kihalásztam a zsebemből , majd a kijelzőre pillantottam .
Jake .-ez a név szerepelt .
Mivel nem voltam rá kíváncsi , kinyomtam a telefont , majd visszasüllyesztettem a zsebembe .
- Ezt sem láttam . - fintorgott Alice .
Emm felkacagott .
- Nahát , húgi . Úgy látszik , még is meg lehet lepni . Bella , megtennél valamit ? - fordult felém kérlelő tekintettel az arcán .
Én ? Ugyan mit tudnék neki segíteni ?
- Ööö , persze . Mondd csak . - néztem rá zavartan . Képem láttán felkuncogott .
- Ha bosszút forralok Alice ellen , megtennéd , hogy te is segítesz ? - mosolygott gonoszan .

Nem igazán értettem , hogy miért pont én segítsek neki , így látva zavaromat még hozzá fűzte :

- Tudod , téged nem lát Alice . Így ha te is segítesz , akkor a tervet sem fogja látni . - derült egy jót , mire Rose ismét a tarkója felé lendítette a kezét . Hatalmasat csattant a keze barátja tarkóján . Emmett a kezét oda kapta , majd sértetten fordult Rosaliehoz .
- De cica . Ezt most miért ? - vakargatta a tarkóját .
Halkan felkuncogtunk , míg Esmeé csak mosolyogva csóválta a fejét .
- Nagyon jól tudod , hogy miért .
A telefonom a zsebemben ismét megcsörrent . Rá sem kellett néznem a kijelzőre , hogy tudjam ki hív . Kivettem a telefonomat , és kinyomtam . Tudtam , hogy még hívni fog , így gyorsan az asztalra tettem , hogy ne kelljen állandóan kihalászni a zsebemből a mobilt .
- Kinek hiányzol ennyire ?
- Senki fontosnak . - válaszoltam Emmett kérdésére .
- Ahha , látom . - nézett ismét a csörgő mobilra . Ezúttal nem csörgött , hanem üzenetet kaptam. Gyorsan megnéztem az üzenetet .

" Bella , még is miért nem veszed fel a telefonodat ? Akkor minek van , ha nem használod ? Ha nem akarod , hogy utánad mennyek arra a büdös szörnytelepre és haza rángassalak , akkor vedd fel , vagy hívj vissza . Jake"

Ahogy olvastam a sorok között , kétségbe estem . Ismerem már annyira , hogy tudjam , tényleg képes lenne ide jönni , és haza cibálni . Persze , nem szó szerint , de addig nem tágítana innen , amíg én sem megyek .
Mivel nem akartam balhét , nagyot sóhajtva bepötyögtem a számot . Ekkor jutott eszembe , hogy tulajdon képen társaságba vagyok , ráadásul vendégségbe .
- Ki mehetek telefonálni ? Ez nagyon fontos lenne . - szívogattam az alsó ajkam .
Mindenki bólintott , majd gyorsan felkeltem , és kisurrantam az ajtón . A telefont első csörgésre felvette .
- Jól vagy ? Miért nem vetted fel a telefont ? Ugye nem bántottak ? Érted mennyek ? - zúdította rám a kérdéseit egyből , köszönés nélkül . Lehetett hallani a hangán , hogy félt .
- Szia . Semmi bajom . És nem , nem bántottak , viszont semmi szükség rá , hogy értem gyere . - nyugtatgattam .
- Már , hogy ne lenne ? Hisz vámpírok ! - dühöngött .
- Azért hívtál fel , hogy eljátszd az Ovó bácsit ? - a hangom gúnyosan csengett . Annak is szántam.
- Szóval szerinted baj , ha féltem a szerelmem ?
- Nem erről van szó . De Jake .. tudok magamra vigyázni . És kedvelem őket . - suttogtam .
Hallottam , amint egy apró morgás kicsúszik a száján , de próbálta magát vissza fogni .
- Elhiszem , hogy tudsz magadra vigyázni . De Ők vámpírok ! Az Isten szerelmére Bella , mikor fogod fel ? És ha nem bírják magukat türtőztetni ? És mégis hogy vagy képes ilyen mocskos szörnyetegeket kedvelni ? Elment az eszed ? Úgy látom , már is rossz hatással vannak rád . Az lesz a legjobb , ha érted megyek . Most azonnal . - hadarta idegesen.

Itt nekem is be telt a pohár . Méregbe gurultam . Milyen alapon tiltja meg nekem , hogy kit kedveljek , és kit ne ?
- Ide figyelj Jacob Black ! Ha ide mersz jönni , kitekerem a nyakad . Tudtommal te sem vagy teljesen emberi . Akkor te is rossz hatással vagy rám ? És azzal barátkozok , akivel akarok . És ha én Alice-el szeretnék , és a többi Cullennel , akkor fogok is . Este felhívlak . - nyomtam ki a mobilom , majd azzal a lendülettel ki is kapcsoltam . Nem voltam hajlandó tovább hallgatni a hisztijét , illetve a kiabálását .

Feldúltan tipegtem vissza a nappaliba .
- Na mi az Belluska ? - húzogatta a szemöldökét Emmett .
- Mi lenne ?
- Olyan , hogy is mondjam .. feldúltnak tűnsz . Csak nem veszekedtetek ? - nahát , ennek több esze van , mint azt gondolná az ember , vagy vámpír .
- De .
- A kutyusnak nem tetszik , hogy itt vagy ? - kérdezte Alice , miközben vissza csüccsentem a helyemre .
Vállat vontam .
Nem igazán érdekelt Jake ebben a pillanatban .

Körbe néztem , és észre vettem , hogy Carlisle és Esmeé nincs itt . Vajon hová lettek ?
- Hol van Esmeé és Carlisle ? - adtam hangot az engem foglalkoztató kérdésnek .
- Elmentek be a városba . - vont vállat Emmett .
- Azt hiszem , hogy én kimegyek szerelni a kocsimat . Emmett , te is jössz ! - kelt fel Rose , majd ráparancsolt Emmettre .
Vigyorogva felkelt , és kisietett a garázsba .
- Bella , megnézed a ruháimat ? - csillantak meg Alice szemei .
- Miért is ne ? - mosolyogtam , majd felpattantam a helyemről . Alice izgatottan felkelt Jazz öléből , majd boldogan eltáncikolt a lépcsők felé .
- Na , akkor gyere .
- Sok szerencsét Bella . Remélem , túl éled . - kuncogott Edward .
- Nem hiszem , hogy eddig bárki is bele halt volna néhány ruhába . - legyintettem .
- Néhány ? Te még nem ismered Alicet . - nevetett Jazz .
Alice hátra fordult , majd nyelvet öltött rá . Akár egy kisgyerek - gondoltam , majd megcsóváltam a fejem .

Alice a második emeletig rángatott , közbe végig azt ecsetelte , hogy milyen jó a stílusom , és a ruháim .
- Egyébként én is imádom a Converse cuccokat . - csilingelte mosolyogva .
- Valahogy sejtettem .
- És a táskád ?! Annyira tetszik . Egyszer ugye eljössz velem vásárolni ? - pattogott az ajtaja előtt. Elgondolkodtam ezen a kérdésen . Oké , ezért Jake tuti levenné a fejem .

Ránéztem Alice-re , aki hatalmas kutya kölyök szemekkel nézett vissza rám , a szája széle pedig remegett , mintha sírna .
- Jaj , ne nézz így . - mosolyogtam .
- Akkor eljössz ? - virult fel az arca .
- Miért is ne ?
Alice vidáman megölelt , majd miután elengedtük egymást , benyitott a hatalmas szobába . A szoba nagyon tükrözte Alice jellemét . A rózsaszín falak , és a hatalmas fehér francia ágy nagyon összhangba volt . Gondolom , az ágyat nem arra használják , hogy aludjanak rajta !
Elfolytottam egy feltörni készülő kuncogást , amiért ilyen fantáziám lett . Nem is tudtam , hogy ilyen kis perverz énem is van .
- Szép a szobád . - dicsértem meg .
- Igazából ez Jazz , és az én szobám. - táncikolt el egy gardrób ajtóhoz .
- Ejha . És , hogy tetszik neki a rózsaszín fal ? - nevettem fel , majd eltotyogtam utána .
- Eddig még nem panaszkodott , mert tudja , hogy nekem így tetszik a szoba , szóval nincsenek kivetései . - tárta ki a gardróbot .
Éreztem , ahogy az állam súrolja a parkettát .

A gardrób nagyobb volt , mint maga a szoba , s tele volt szebbnél szebb ruha költeményekkel .
- Jesszus . Felvásároltad az egész Plázát ? - kerekedtek ki a szemeim .
Felkuncogott .
- Nem . Tudod , imádok vásárolni . És egy ruhát nem veszek fel kétszer , kivéve a kedvenceimet. De azok is maximum háromszor vannak rajtam . - csiripelte .
- Oké . Vissza vonom . Veled nem megyek vásárolni . - ráztam a fejem nevetve .
- Miért ? - görbült le a szája széle .
- Mert el sem tudom képzelni , hogy mit művelsz vásárlás közben .
- Ugyan már . Ne mond , hogy neked nem nagy a gardróbod .
- Oké . Nekem is nagy . De ennyire .. - mutattam a kisebb plázára .
- Ígérem , első alkalommal kíméletes leszek .- emelte esküre a kezét .
Pár percig elgondolkodtam , majd megadóan rábólintottam . Végülis , én is szeretek vásárolni .
- Remek , akkor ezt megbeszéltük . - huppant le az ágyára , és megveregette maga mellett a helyet , hogy én is üljek le .
- Mióta vagytok együtt Jasperrel ? - ültem le vele szembe .
- Régóta . - vágta rá gondolkodás nélkül .
- És , ti csak együtt éltek ?
- Nem . Igazából a férjem . - mosolygott szélesen .
- Hűha . És mióta ?
- Háát , eddig tízszer házasodtunk össze . - mondta büszkén , és boldogan .
- Olyan sokszor ? - kerekedtek el a szemeim .
Tízszer ? De hisz az nagyon sok . Akkor mióta lehetnek együtt ?
- Igen . Minden tizedik évfordulónkon elvesz .
- Tehát akkor száz éve együtt vagytok ? - esett le az állam , ma már sokadjára .
- Kicsivel több .

A beszélgetésünket halk kopogtatás zavarta meg .
- Gyere be Emmett . - szólt ki Alice .
Az ajtó nyílt , Emmett pedig bedugta rajta a nagy fejét , persze a kaján vigyor kíséretében .
- Na mi az Belluska ? Hallom , Alice vásárolni visz . Jól meggondoltad ? - jött beljebb .
- Mi az ? Talán te is jönni szeretnél ? - húztam fel a szemöldököm .
- Isten ments . - emelte védekezően maga elé a kezeit .
- Akkor meg ne viccelődj ilyen komoly témában . - húzta fel az orrát Alice.
- Kösz Em . Most majd ki kell engesztelnem .- ordibált fel Jasper .
- Örülj neki . Legalább jó lesz az estéd . - nevetett fel Emmett .
Az ajtó kivágódott , majd Rose sietett férjéhez , és egy jókora fejbevágásban részesítette drága férjét .
- Aú . Te folyton csak bántalmazol . - panaszkodott a sértett .
- Mert folyton hülye beszólásaid vannak . - szidta meg Rose .
Elkezdtek veszekedni , ami engem nem nagyon érdekelt . Alice is beszállt a vitába , így Emm egyedül próbálta menteni a menthetőt .
Nem nagyon figyeltem a vitájukat , inkább kifelé nézelődtem az ablakon . A nap lustán vánszorgott lefelé a horizonton , hogy helyét átvehesse a sötétség . Imádtam az éjszakát . Mindig is az éjjel volt a kedvenc napszakom . Soha semmi nem olyan kiszámítható , mint a sötétség . Az emberek többsége úgy van vele , hogy inkább szeretik a nappalt , de én nem . Ha nem lenne sötét az égbolt , nem látszanának az égen a csillagok . Kiskoromban mindig rengeteget néztem őket , már amikor a felhők engedték . Mivel itt az év háromszázhatvanöt napjából általában háromszázötvenöt napot esik az eső , ritka az olyan alkalom , amikor tisztán látszanak a fénylő csillagok .
A nap teljesen eltűnt a horizonton , az erdőre pedig félhomály telepedett . Egy nagy sóhaj kíséretében felálltam , pont mikor Emmett hangosan felnyerített . Aprót ugrottam , majd feléjük fordultam .
- Mi az ? Mi ilyen vicces ? - kapkodtam levegő után .
- Semmi , semmi . - vágták rá mind a hárman .
- De te hova készülsz ? - érdeklődött kedvesen Rosalie .
- Haza kell mennem . - mondtam csüggedten .
Szívesen maradtam volna még egy - két órát , de valószínű , hogy Charlie és Reneé már így is keresnek , hogy hol vagyok . Mostanában egyre többet aggódnak miattam , ami őszintén szólva kezd megijeszteni .
- Rendben . - szontyolodott el Alice . Rose tovább folytatta a vitát a család poén mesterével .
- Gyere , kikísérlek . - kelt fel Alice , majd megindultunk az ajtó felé , kettesbe hagyva a két civakodó párt .
- Elköszönsz Edward-tól ? - virult fel Alice arca .
- Igen . De hol van ?
- Szerintem fent van a szobájába . A harmadik emeleten , rögtön az első ajtó . - igazított útba , majd elsuhant a földszint felé .
Tanácstalanul álltam még egy percig a lépcsőn , majd elindultam felfelé . A cipőm tompán kopogott a homok színű parkettán .
Elértem Edward ajtajához , majd tétovázni kezdtem . A szívem a torkomban dobogott . Végül vettem egy mély levegőt , hogy lenyugodjak , majd halkan bekopogtam .
- Gyere csak .- szólt ki , majd lassan benyitottam .
Edward , mint egy félisten , egy fekete bőr kanapén feküdt , kezei a feje alatt . A szobája nagyon szép volt , inkább az elefántcsont színében játszadoztak , és a fehérben . Ágy nem volt , csak egy hívogató kényelmes bőr kanapé . A kanapéval szemben a falon ott függött a hatalmas plazma tévé . A tévé alatt egy a legmodernebb hifi berendezés foglalt helyet . Mellette egy CD álvány volt , amely teli , s tele volt CD-kel .
- Mit szeretnél ? - kérdezte bársonyosan , majd felült . A féloldalas mosoly persze nem maradhatott el , mire a szívem meglódulása is teljesen természetesnek tűnt mostanára .
- Csak köszönni jöttem . Megyek haza . - makogtam kissé kábán .
Mély lélegzetet vettem , majd orromba bekúszott az az isteni illat , amit oly annyira szerettem . Ez az illat nem volt fogható semmihez .
- Már is mész ?
- Igen . A szüleim már biztos idegesek . - fintorodtam el .
- Na és ? Túl élted Alice gardrób támadását ? - állt fel , majd kecsesen közeledni kezdett felém .
- I..igen . - motyogtam , mert egyre közelebb jött .
A szemei elfeketedtek , ugyan akkor a lélegzet elállító mosolya még mindig ott bujkált .
- Edward , jó..jól vagy ? - dadogtam , miközben a falnak préselődtem . A testünk már csak fél centire volt egymástól , míg arcunk teljesen össze ért . Édes lehelete cirógatta az arcomat , kezdtem elveszíteni a fonalat .
- Teljesen , -búgta ellenállhatatlanul , majd ajkait az enyémekre tapasztotta , és csókolni kezdett . Először csak lágyan , majd egyre vadabbul . A szívem döngette a bordáimat .

6.fejezet ( Part 1)

Hali olvasók :D Meghoztam a hatodik fejezetet . Nagyon sajnálom , hogy ilyen későn hoztam , de nem igazán értem rá . Most is sietésbe vagyok , így a fejezetet két részre osztottam . Sajnálom .
Viszont , behoztam egy aprócska szabályt !! Sajnálom , de komikat alig-alig kapok . Elég elkeserítő :( Szóval , úgy döntöttem , hogy komihatárt vezetek be . Sokat kínlódok egy fejezettel , hogy jó legyen , tetszedjen nektek , képet keresek , és még sorolhatnám . Elhiszem , hogy elkezdődött a suli , ahogy nekem is , de még is találtam rá időt , hogy fáradtan és nyűgösen bepötyögjek egy fejezetet . Szóval , a következő fejezet (azaz ennek a befejező része ) három komment után kerül fel . Tényleg sajnálom , hogy ehhez kellett folyamodnom , de a visszajelzések száma szinte egyenlő a nullával , s így írni is elég nehéz , ha az ember nem tudja , hogy tetszik-e amit ír , vagy sem .
Minél több komit kapok , annál hamarabb lesz friss . Szóval , ez csak rajtatok múlik :)
Szóval , tessék olvasni , és utána komizni , hogy milyen volt (:
Tényleg sajnálom , puszi , Trixy :)


/Bella szemszöge/

Miután Alice elpattogott , kettesbe hagyva minket Edwardal , kínos csend telepedett kettőnk közé. Csodásan csillogó aranybarna szemei az én tekintetemet keresték .
Féltem a szemébe nézni . Féltem , hogy ha egyszer bele nézek , soha nem tudom elengedni ezt a csodás szempárt .
Végül még is csak a szemeibe néztem . Aranybarna tekintete megigézett , és még levegőt is elfelejtettem venni .
- Azt hiszem , nekem mennem kéne . - mosolygott féloldalasan .
Mosolyától a szívem kihagyott egy ütemet , hogy aztán kétszer olyan gyorsan kezdjen verni . Mosolya szélesebb lett , mire én fülig pirultam .
Vámpír hallás , remek .
- Igen , nekem is . - sanyarogtam . Az első órám matek , ami számomra egyenlő a halállal .
- Hát akkor szia . - intett , majd lassan , nagyon lassan megfordult , és elindult a hármas épület felé .
- Szia . - motyogtam magam elé , miközben figyeltem távolodó alakját . Szemeim akaratom ellenére a hátáról egyre lejjebb kúsztak , pedig nem szabadott volna . A meglepő az az volt , hogy egyáltalán nem volt ellenemre . Csinos kis hátsóját lestem , közbe az alsó ajkaimat harapdáltam.
Végül teljesen eltűnt a látó teremből , így a józan eszem végre vissza tért , és jól összeszidta a kevésbé józan felemet . Bosszankodva indultam el az órámra .

A nap hátra lévő része teljes unalommal telt . Spanyolon a tanár felszólított , mivel látta , hogy nem teljesen figyelek az órára . Össze vissza hebegtem , mert azt sem tudtam , tulajdon képen hol is tartunk . A csengő volt a megmentőm , így a tanár elhalasztotta a "Hogyan szúrjunk ki Bellával" projektet .
Izgatottan kezdtem pakolódni , majd szinte futva tettem meg az utat a menzáig . Be kellett , hogy valljam , nem azért siettem , mert olyan nagyon éhes voltam , hanem azért , hogy láthassam Edwardot . Lehet , hogy elment az eszem , de ez ebben a pillanatban cseppet sem érdekelt .
Végül megérkeztem a menzára , és mosollyal az arcomon léptem be . Szemeim automatikusan kezdték pásztázni a hatalmas ebédlőt , hogy megtalálják azt az annyira ismerős hófehér bőrt , és aranybarna szempárt .
Mikor megtaláltam , ugyan az történt , mint reggel , amikor kettesbe maradtunk . A szívem kihagyott egy ütemet , majd eszeveszett gyorsasággal kezdte döngetni a bordáimat . Ajkaim kissé elnyíltak , hogy több Oxigénhez jusson a tüdőm . Pár percig még álltam , és elmerengtem a karamella színű íriszekben , majd fej rázva beljebb léptem .
Mivel ma nem voltam olyan éhes , ezért csak egy vizet kértem . Jessicát sehol nem láttam , ezért fellélegezve kerestem egy üres asztalt .
Hamar megtaláltam , amit kerestem . A Cullen asztalhoz közel akadt egy üres asztal , ahova gyorsan le is telepedtem . A táskámat lecsúsztattam a vállamon , és a székre helyeztem . A vizemet az asztalra raktam , majd lehuppantam a székemre . Tökéletes kilátásom volt .
Mind az öten az asztalnál ültek , fölöttük az érintetlen étel . A szőke hajú szépség a villájával piszkálta az ebédet , mackó párja pedig mögötte csücsült . A lány háttal neki támaszkodott , és úgy fixírozta a kajáját . Alice Jasper ölében ült , szemeivel végig engem pásztázott . Zavartan tovább néztem az asztalnál , az ötödik alakra . Edward Aliccel szemben ült , s lezseren hátra dőlt a székben . Nem nézett felém , inkább az ablakon leskelődött kifelé .
Csalódottan biggyesztettem le ajkaimat , majd az üvegem után nyúltam , és lecsavartam a kupakot . Lassan kortyolni kezdtem . Kivettem az mp3-amat a táskámból , majd megkerestem a kedvenc számomat , és a fülest behelyeztem a helyére .
A dallamtól azonnal jobb kedvem lett , és körbe néztem a menzán . Jessica kíváncsian fürkészett , de nem izgatta , hogy egyedül ülök . A többiek mind nevetgéltek ,és egymás hajába dobálták a rizst .
Mint az ovisok . - gondoltam ,majd fejcsóválva vissza fordultam . Egy alacsony alak tornyosult előttem , fekete tincsei a zselétől az égnek meredeztek . Annyira megijedtem , hogy kissé felugrottam a székbe , majd a hevesen verdeső szívemhez kaptam .
- Alice , megijesztettél . - vettem ki a fülhallgatót a fülemből .A köszönésemre széles mosoly jelent meg arcán .
- Nincs kedved hozzánk ülni ? - fordult az asztalukhoz .
Kikandikáltam Alice mellett . Mindenki engem nézett várva a válaszomat .
- Hát .. nem is tudom . -néztem fel újra a kis pukkancsra . Jó kedvét nem lehetett lelohasztani , továbbra is izomból mosolygott .
- Ne butáskodj . Gyere már . - ragadta meg a kezem , majd felhúzott a székről . Gyors felkaptam a táskám és a vizem , aztán hagytam , hogy Alice maga után rángasson .
- Sziasztok . - köszöntem félősen , szem lesütve , mikor oda értünk .
- Szia . - somolygott Edward .
- Hello Bella . - biccentett egy aprót Jasper .
- Szia csajszi . Emmett vagyok . - vigyorgott teli szájjal a mackó méretű vámpír . Ahogy láttam , kedvel .
- Rosalie . - préselte ki magából a szőke vámpírlány . Halványan elmosolyodott bíztatás kép , majd ismét lefoglalta a figyelmét a tálcáján lévő ebéd . Alice elbukdácsolt Jasperhez , és az ölébe fészkelte magát . Én is leültem Edward mellé .
- Akkor ma jössz , ugye ? - csilingelte Alice .
- Persze . De nem igazán tudom , hol laktok .
- Oh , ha csak ez a baj . Szóval .. - kezdte el lelkesen a beszámolót . Az útvonalt centiről centire megadta , majd elkérte a számomat , hogy tudjon hívni . Úgy gondoltam az lesz a legjobb , ha én is elkérem az övét , ha netalántán eltévednék . Bár , mivel itt nőttem fel , elég kicsi rá az esély .. de sose lehet tudni .
- Szóval te vagy az a farkasos csajszi ? - vigyorgott Emm .
Höh , még , hogy farkasos csajszi .
- Nagyon úgy tűnik .
- És nem büdösek ? - ráncolta az órát , mintha most is érezné a szagukat . Kissé meglepett a kérdése , de készségesen válaszoltam neki .
- Dehogy is . Már miért lennének azok ? - nevettem fel .
Én eddig még soha nem éreztem , hogy büdösek lennének . Sőt . Jake illata olyan finom .. mhh.
Mély levegőt vettem , így orromba bekúszott egy még Jake illatánál is finomabb aroma . Az illat olyan csodás volt , hogy teljesen elborította az agyamat .
- Hát szerintem förtelmes szaguk van . - fintorgott tovább Emmett , így vissza rántott a valóságba . Az agyam kitisztult , és a köd elpárolgott .
- Ne aggódj . Nekik is ez a véleményük rólad . - villantottam egy mosolyt .
- Lehet , hogy fürdened kéne Em . - nevetett fel Jasper .
- Hé , nem azt mondta , hogy csak én . - háborodott fel sértetten . Erre már Rosalie se bírta ki nevetés nélkül , halkan felkacagott .
- Remek , most akkor nevessetek ki . De akkor sem vagyok büdös . - durcáskodott .
Rose engesztelés kép egy csókot adott neki , majd felpattant , és a tálcával a kezébe elsétált . Kecses mozgása irigylésre méltó volt .
- Akkor mi most megyünk is . Még lesz egy órám . Akkor hatkor nálunk ? - állt fel Alice is . Majd lassan mindenki követte a példáját .
- Igen . És megpróbálok nem eltévedni . - kuncogtam . Alice csilingelő hangján felnevetett , majd egy gyors puszit nyomott az arcomra . Jasper köszönés kép ismét csak biccentett egyet , majd elsietett Alice után .
- Milyen órád lesz ? - csengett Edward bársonyos hangja .
- Öö .. - az agyam teljesen leblokkolt . Megráztam a fejem , majd mély levegőt vettem .
- Biológia . - nyögtem ki , mikor már a fejem kitisztult . Hamiskásan elmosolyodott . Ekkor már levegőhiányban szenvedtem .
- Nekem is . Megyünk együtt ? - virult fel az arca . Erre az ajánlatra nem tudtam nemet mondani . Boldogan mondtam igent .
- Akkor én elmegyek Rose cica után . Ti pedig nélkülem ne huncutkodjatok . - dörmögte a nagy medve , majd rám kacsintott . Megforgattam a szemeimet , közbe a vállamra kaptam a táskám , a vizet pedig megragadtam .
Emm elsietett Rosalie után , majd mi is követtük a példáját , és elbattyogtunk a négyes épület felé , ahol a biológia lesz . Edward csendben lépkedett mellettem , szemem sarkából láttam , ahogy végig engem néz . Elpirultam , és gyorsan valami témát kerestem , amiről eltudnám terelni a figyelmét , és a sajátomat is , hogy ne csak körülötte forogjanak a gondolataim .
- Öhm , ez előtt hol laktatok ? - jutott eszembe az első kérdés . Na jó , talán nem ez a legjobb , de jobbat nem tudtam kitalálni .

Kérdésem szemmel láthatólag meglepte , de azért válaszolt .
- Mi már mindenhol laktunk . - mosolygott . Ilyenkor csak még jó képűbb lett .
- Mindenhol ? - kerekedtek ki a szemeim .
Mosolya szélesebb lett , mire nekem hangosan kezdte döngetni a bordáimat a szívem . Csak úgy zakatolt a helyén , már -már azt hittem , hogy menten kiugrik a helyéről .
Végre elértük a biológia termet . A tanár még nem volt bent , így lassan a helyünkre battyogtunk. Mindenki minket nézett , amitől persze azonnal fülig pirultam . Edwardot már kevésbé zavarta a dolog . Jót derült , bár nem tudom , hogy min . Azon , hogy elpirultam , vagy azon , hogy mindenki minket néz .
A biológia óra szörnyű volt . Edward a szeme sarkából végig engem lesett . Az arcomat a hajam mögé rejtettem , és próbáltam figyelni a tanár magyarázatára , ami elég nehezen ment , hogy tudtam , Edward minden rezdülésemet figyeli .
Végül imáim beteljesedtek , amikor az oly ismerős csengő megszólalt , jelezve az óra végét . Megkönnyebbülten lélegeztem fel , s azon nyomban a cuccaimat kezdtem pakolászni . Edward gyorsabban végzett , és felajánlotta , hogy meg vár .
Csendben araszoltunk a tömegben a parkoló felé . A diákok teljesen ellepték a suli parkolóját . Kiérve a Cullen gyerekek már mind kint voltak , a kocsinak támaszkodva várták Edwardot .
- Mi tartott ilyen sokáig ? Már azt hittük , hogy ki se jöttök . - kuncogott Em , amikor végre elértük az autónkat . Nagyon vicces , mondhatom .
- De amint látod , mégis csak kijöttünk . - morogta Edward . A testvérei mellé sétált , majd megállt Alice mellett .
- Akkor ahogy megbeszéltük ? Este jössz , ugye ? - somolygott Alice boldogan .
- Persze , hogy megyek . Hisz megígértem , nem ? - vontam fel a szemöldököm .
Alice örömében tapsikolni kezdett , Jazz pedig nyugtatólag lágy csókot nyomott ajkaira . Jobbnak láttam menni , nem akartam zavarni .
- Hát , akkor megyek . Sziasztok . - intettem .
- Szia csajszi . Aztán el ne tévedj . - kacagott fel Em . Hátra fordultam , és nyelvet öltöttem rá , akár egy ötéves kisgyerek .

Az első utam persze La Push felé vezetett . Az úton végig görcsösen szorítottam a kormányt , hogy mit is mondjak Jake-nek . Félek , ha meg mondom neki az igazat , akkor teljesen kikel magából . Viszont ha nem mondom el neki , és megtudja , az lesz a baja , hogy hazudtam . Teljesen tanácstalan voltam , de a kíváncsiságom erősebb volt mindennél .
Mindig is kíváncsi természetű voltam . És egyesek szerint nagyon makacs . Mindig ragaszkodtam a saját igazamhoz , és nem hagytam , ha valaki hazugnak nevez . Ritkán szoktam hazudni , és amikor erre folyamodok , akkor is könnyen lebukok , mivel nem épen egy színésznőnek való vagyok . A hazugság valahogy nem megy nekem , kiskoromban néha-néha próbálkoztam , de könnyű szerrel rájöttek , így felhagytam ezzel . Mára már csak egy-egy füllentést tudok magamból kicsikarni .
Elsuhantam mellettem a La Pusht jelző tábla , így hagytam , hogy az autó sebességmutatója lejjebb csússzon . Egyre közelebb kerültem bátyám házához , és ezzel együtt egyre idegesebb is lettem . Végül amikor megpillantottam a faházát , nagy nehezen elhatároztam magam , bár lehet, hogy őrültség , de nem számít . Majd lesz valahogy .
- Szia húgi . - ölelt meg Jonathan , miután kiszálltam az autóból .
- Szia . Jake itt van ?
Remélem , hogy igen lesz a válasz , és nem járőrözni van .
- Aha . Olyan fél órája jött . - engedett el . Megkönnyebbülten indultam be a házba .
Az elmúlt egy hónapban több időt töltöttem itt , mint eddigi életem során .

Megindultam a nappali felé , mert ahogy Jake-t ismerem , tuti ott lesz a tévé előtt .
Úgy látszik , nagyon ismerem , mert pontosan ott volt , ahol sejtettem . A kanapén terpeszkedett , közbe a tévét bámulta , és egyik csatornáról a másikra kapcsolgatott . Amint meghallotta lépteimet , oda kapta a fejét , és elvigyorodott .
- Szia kicsim . - jött hozzám , majd karjaiba kapott . Lapát méretű kezei között szinte elvesztem .
- Szia . - pusziltam meg .
Olyan furcsa volt vele lenni . Edward után teljesen más . Az Ő közelében a szívem folyton ki akar ugrani a helyéről . Ha megszólal a bársonyos hangján , ha csak rám néz , már gyorsabban ver a szívem .
Jake teljesen más . Érzem , hogy szeretem , de más . Ezt nem lehet megmagyarázni . Szükségem van rá , és jó vele lenni . Jóérzés átölelni , a karjaiban lenni , és együtt lenni vele . De valami még is hiányzik . Minderre nem jöttem rá addig , amíg Edwardot meg nem ismertem .
- Mi szél hozott erre ? - szakította meg Jake hangja a gondolat menetemet . Talán jobb is , mert már kezdek butaságokat gondolni . Most komolyan Jake-t és Edwardot hasonlítottam össze ?
- Csak azért jöttem , hogy szóljak . Ma elmegyek a Cullenékhez . - rágcsáltam az alsó ajkamat .
Ahogy sejtettem , a mosoly lefagyott az arcáról , a karjai megremegtek , majd arrébb húzódott , én pedig nem tiltakoztam . Tudtam , hogy most nincs olyan állapotban , hogy még jobban felidegesítsem .
- Jake , én ..
- Mégis minek mész te oda ? - sziszegte a fogai között . Kezei ökölbe szorultak , de remegése továbbra se maradt abba .

Valahogy le kéne nyugtatnom .
- Hát én .. én csak beszélgetni . - hebegtem félénken .
- Még is mi megbeszélni valód van neked azokkal a mocskos vérszívókkal ? - hasított éles hangja a levegőbe .
Jonathan kisietett , kettesbe hagyva minket .
- Neked ahhoz mi közöd van ? - kérdeztem idegesen .
- Elég sok . Tudtommal a barátod vagyok . És egyáltalán nem tetszik nekem , hogy mocskos vérszopókkal akarsz barátkozni .
- Neked nem is kell , hogy tetszedjen . Nem te barátkozol velük , hanem én . - makacskodtam tovább .
- Ép ez az , ami nem tetszik . - kezdett el járkálni idegesen , összeszorított ököllel .
- Hát én pedig akkor is el megyek hozzájuk . Ha tetszik , ha nem . - szegtem föl az állam .
- Még is mi megbeszélni valótok van ? Hogy utoljára kit öltek meg ? - állt meg velem szembe , és vonta fel a szemöldökét . Ezzel végleg betette a kaput .
- Na ide figyelj Jacob Black . Oda megyek ahova akarok , és ahhoz akihez akarok . Szeretlek , de nem tilthatod meg nekem , hogy elmenjek . te is tudod , hogy így is , úgy is elmegyek . Jobb , ha nem hergeled magad . És tudtommal Ők mások . Nem ölnek embert . Szóval légy olyan kedves , és ne vádold őket olyannal , ami nem is igaz . - keltem ki magamból , majd hátat fordítottam neki , s szinte futólépésben indultam meg a kocsim felé .
- Várj már . - ragadta meg a karom .
Nem fordult felé . Mély levegőt vettem , majd egy határozott mozdulattal kirántottam a karom vasmarkai közül . Kezei maga mellé hullottak erőtlenül .
- Hagy békén . - suttogtam , majd bevágódtam a kocsimba . Figyeltem Jake szomorú arcát , közbe a szívem majd' meg szakadt , hogy az előbb a vámpírokat választottam helyette . De annyira begurultam , hogy nem is tudtam , mit mondok , csak özönlöttek belőlem a szavak .

A haza felé úton végig magamba szitkozódtam . Átkoztam magam , amiért ezt tettem Jake-el , amiért elfogadtam a meghívást , és amiért ekkora hatással van rám Edward közelsége . Nem akartam ezt érezni . Nem akartam ezt tenni se Jake-el , se magammal .
Átkoztam a kíváncsiságomat , a makacsságomat , és azt a nagy számat , amit soha nem tudok becsukni akkor , amikor kéne .

Haza érve egyeset a szobám felé indultam . A táskámat ledobtam valahova a szoba közepére , majd lesiettem a konyhába , és melegítettem magamnak a tegnapi Lasagne-ból . Gyorsan belapátoltam , majd az órára pillantottam . Fél őt volt , ami azt jelenti , hogy késésben vagyok .
A koszos tányért gyorsan bedobtam a mosogatóba , majd felindultam az emeletre . Gyorsan kikaptam a szekrényből egy fekete latex nadrágot , mellé egy koktél felsőt . Talán nem épen ebbe kéne mennem ,de más összeállításra már nem volt időm .
Gyorsan besiettem a fürdőbe , majd lerángattam magamról a sulis göncöket . A forró zuhany alá álltam , s hagytam hogy testem minden egyes négyzetcentiméterét átjárja a nyugta vízsugár . Megpróbáltam nem gondolni semmire . Az izmaim ellazultak , és kezdtem teljesen lenyugodni .
Miután kiszálltam a tus alól , gyorsan szárazra töröltem magam , majd felkapkodtam magamra a ruhákat . A hajamat gyorsan megfésültem , majd egy hajpántot csúsztattam bele . Gyorsan feltettem a minimális sminket , majd vágtattam is vissza a szobámba . Az első kezem ügyébe akadt cipőt kikaptam a szekrényből , és már siettem is le a konyhába . Írtam egy cetlit anyuéknak , hogy este jövök , gyorsan felhúztam a magassarkúmat , majd vissza siettem a szobámba . A táskámba gyorsan beledobáltam a pénztárcám , irataimat , telefonomat , és még egyéb dolgokat , majd megragadtam a kocsikulcsot , és siettem le vissza . Az ajtót bezártam , majd a kulcsot a zsebembe mélyesztettem . Öles léptekkel szeltem át a kocsim és a köztem lévő távolságot . Beindítottam a kocsit , és már hajtottam is a főúton arra , amerre Alice mondta . Végig hajtottam Forks utcáin , szemeim közbe végig pásztázták az a bekötő utat , amit mondtak .
Már fél órája köröztem , s már kezdtem ideges lenni , hogy Emmett jóslata beválik , és eltévedek. Végül nagy nehezen , de sikerült megtalálni . Egy földes úton hajtottam , szemeim idegesen jártak ide-oda . Kerestem a bekötő ösvényt , de akkora volt a fű és gaz , hogy biztos , hogy ezeket az utakat ember nem járja .
Gyorsan előkotortam a telefonomat , majd kikerestem Alice számát , és tárcsáztam .
- Szia Bella , mikor jössz ? - kérdezte egyből , amint felvette a telefont .
- Ha rajtam múlna már rég ott lennék . Csak az a probléma , hogy nem találom azt a nyavalyás utat . - mérgelődtem . Bár tudtam , hogy attól , hogy mérgelődök , és szitkozódok , attól még nem találom meg az utat .
- Csak nem eltévedt ? - kiabált Em nevetve a telefonba .
- Nagyon vicces , mondhatom . - morogtam az orrom alatt .
- Egy kis tábla kint van az ösvény elején , majd meglátod . Már hallom a kocsid hangját , szóval nem lehetsz messze . De most mennem kell . Szia . - tette le a telefont .
Mondhatom , ezzel aztán sokat segített !
Negyed óra körözés után csak megtaláltam a táblát , amit Alice mondott . Rákanyarodtam az útra , majd a füves réten áthajtottam . Már láttam is a hatalmas házat .
- Hűha . Az már biztos , hogy pénzük van . - ámuldoztam .
A ház hatalmas volt , három emeletes . A falai elefántcsont fehérre voltak festve . Stílusos volt , bár látszott rajta , hogy régebben épülhetett . A ház keleti részét hatalmas üveg ablakok tették ki. Gondolom , régebben falak lehettek , de kibontották , és helyettük üveget raktak .
Az egész ház lélegzet elállító volt . Lassan leparkoltam a ház elé , majd a bejárati ajtó nyitódott , és hét alak körvonalazódott ki .

5.fejezet

Nos , sziasztok :D Mielőtt elkezdeném , néhány hozzáfűzni valóm még lenne . Szerintem kicsit rövid lett maga a fejezet . És így vissza olvasva nem valami jó , de majd döntsétek el ti . Mivel beteg vagyok , ezért nem nagyon volt időm , illetve erőm , de jövő héten szinte nulla az esély arra , hogy gépközelbe legyek , ezért gondoltam meghozom most .
A komikkal kapcsolatban még annyit , hogy többet jelezték nekem , hogy nem enged komit írni :S Sajnos ezt én is tapasztaltam . Nem tudom , mi lehet az oka . :S De azért nagyon örültem annak a pár sornak , amit Chat-be írtatok :) Igazán köszönöm annak a pár embernek .
Jó olvasást , és remélem , hogy azért valamilyen szinten tetszeni fog a fejezet .
Nagy baciscuppanos puszi nektek ! (:
Aztán komikat :$:)





/Bella szemszöge/

-Beszélhetnénk ? - kérdezte feszülten .
Mindenki rám szegezte szemét , várva a válaszomat . Jess dühös pillantásokkal méregetett .
Láttam, ahogy mindenki Edward és köztem kapkodja a pillantását .Gyanakvóan néztek minket .
A fenébe , mindenki előtt még sem mondhatom , hogy nem .
Pillantásom újra Edwardra tévedt . Várakozó teljesen nézett rám . Bizonyára másnak úgy tűnt , hogy teljesen nyugodt , de én láttam , hogy öklét összeszorítja . A száját összepréselte , és feszülten méricskélt . Láttam , hogy valamin nagyon erőlködik .
-Miért ? Éhes vagy és én leszek a fő fogás ? - suttogtam magam elé elég halkan ahhoz , hogy más ne hallja - még a mellettem ülő Jessica se - , kivéve az , akinek szántam . Elfojtott egy morgás féle kuncogást magában .
-Persze . - válaszoltam gúnyosan . Edward kifújta az eddig benntartott levegőt , és megkönnyebbült arccal nézett rám . Hátat fordított nekem , és vissza sétált a többiekhez .
-Ti ismeritek egymást ? - suttogta Jessica közelebb hajolva hozzám , közbe végig kitekert nyakkal vizslatta Edward távolodó alakját .
-Hát .. mondhatjuk - grimaszoltam egyet . Az üres tálcámat gyorsan leadtam , az ásványvizemet pedig a táskámba mélyesztettem . Az asztaluk felé néztem , ahol épp Edward és egy szőke hajú vámpírlány veszekedtek .
Felszegett fejjel sétáltam az asztalukhoz , és megálltam Edwarddal szemben .
-Akkor most akarsz beszélni , vagy nem ? - kérdeztem ingerülten . Mindenki oda kapta a fejét , az asztaltól . A szőke hajú vámpírlány mérgesen fújt egyet , és durcásan fonta össze karjait a mellkasa előtt . Rám sem nézve magyarázni kezdett valamit testvérének , de olyan halkan és gyorsan beszélt , hogy semmit nem értettem belőle .
-Igen . De nem itt . - állt fel , miután befejezte a vitát a lánnyal .
-Én is megyek . - ugrott fel izgatottan a fekete hajú lány . Az arca olyan kobold szerű volt .
-Erre semmi szükség Alice . - szólt rá mogorván Edward .
-Akkor is megyek . - makacskodott tovább . Karjait durcásan össze fonta , mint egy ötéves kisgyerek . Már kezdtem azt hinni , hogy menten a földhöz vágja magát , és üvölteni fog , hogy ő akkor is jön .
-Akkor gyere . - indult el Edward . Alice boldogan mosolygott , majd egy gyors csókot adott párjának . Eltáncolt Edward után , közbe megragadta a kezem , és maga után kezdett húzni . Hideg érintésétől kissé össze rezzentem , de nem húztam el a kezem . Olyan kedvesnek tűnt ez a lány , hogy nem lett volna szívem hozzá , hogy megbántsam .
Edward a parkoló felé vette az útirányt . Mikor már azt hittem , hogy itt fogunk beszélgetni , Edward könnyedén átsétált a parkolón és a suli melletti kis parkba vezetett minket . Alice fürgén próbálta tartani vele a tempót , de elég nehezen ment neki , hogy közbe még engem is cibált maga után .
-Oké . Most pedig elmondanád , hogy mégis honnan tudod ? - fordult velem szembe Edward . Mogorván nézett rám .
-Nem mindegy ? Lényeg , hogy tudom és kész . - téptem ki a kezem Alice kezei közül . Szomorúan nézett rám , amit nem tudtam hova tenni . Kezeit gyorsan háta mögé rejtette , és a földet kezdte nézegetni .
-De mégis honnan tudod ? - sziszegte összeszorított fogai között .
Egy percre elgondolkodtam . Most mondjam el , vagy ne ? Nem tudom , hogy jó ötlet-e . Jake tuti , hogy kinyír . Viszont ha nem mondom el , az is lehet , hogy Ők nyírnak ki .
-Nem tudom , hogy elmondhatom-e ... - rágcsáltam alsó ajkam .
Edward felvonta szemöldökét , és értetlenül bámult rám .
-Annyi nem lenne elég , ha megígérném , hogy senkinek nem mondom el ? - tettem fel a kérdést . Végül is , így mindenki jól jár. Főleg én .
-De , elég lenne . Csak kíváncsiak vagyunk , hogy honnan tudod . -nézett rám kérlelően . Aranybarna szemeit valósággal bele fúrta a szemeimbe . Hiába próbáltam elfordítani a fejem , egyszerűen a testem megtagadta a parancsot .
-Nem ti vagytok az egyetlen misztikus lényeg itt . - kotyogtam ki kábán .
Edward és Alice a mondatomra össze néztek . Kíváncsian pislantottak felém .
-Ezt hogy érted ? Van itt más vámpír is ? - szólalt meg Alice most először , mióta kijöttünk .
A francba , ezt nem úszom meg .
-Nem . Nincsenek itt vámpírok - csóváltam meg a fejem .
-A barátom , jobban mondva egy vérfarkas a szerelmem . - magyarázkodtam .
Mindketten felszisszentek , és undorodva néztek rám . Nem értem miért . Elvégre nem Jake a vérszívó , aki embereket öl .
-Te egy kutyával jársz együtt ? - kérdezte megvetve Edward .
-Neked ahhoz mi közöd van ? Tudtommal Ő nem öl embert , mint ti . - kiabáltam kikelve magamból .
Amint kimondtam a sértő szavakat , az arcuk fájdalmasan eltorzult . Láttam a szemükben csillogó bánatot . Hirtelen olyan bűntudat fogott el , amilyen még soha ezelőtt .
-Én ...
-Igazad van . Sajnáljuk . Felejtsd el . Nem fogunk senkit bántani , ha megígéred , hogy meg őrződ a titkunkat . - intett le Alice .
Egy aprót bólintottam a fejemmel , aztán hallottam , ahogy mindketten lassan visszaindulnak az iskola felé .
Ügyes voltál Bella , ezt szépen elszúrtad . - gratuláltam magamnak , közbe már hátba is veregettem magam .
Egyedül álltam a suli melletti parkban , és gondolkoztam . Talán nem volt szép , amit mondtam nekik , de ez nekem miért okoz bűntudatot ? Hisz nekem ők senkik . Nem kell velük sem kedvesnek , megértőnek lennem . Nem ismerem őket , és ami azt illeti , soha nem is akarom megismerni őket .
Bosszúsan fújtam egyet , és visszaindultam a suli parkolójába.Elég kihalt volt az egész parkoló , már csak egy két kocsi állt bent .
Megindultam a kocsim felé , közbe kikerestem a kulcsot a zsebemből . Amint kellő közelségbe értem vele kiriasztottam , és nagy lendülettel vágódtam be a volán mögé . A táskámat az anyós ülésre dobtam , és már indítottam is az autót . Kihajtottam a főútra , és padlógázt adtam . A fák szélsebesen suhantak el mellettem .
Beszélnem kell Jake-el . Nyilván való , hogy a vámpírok akikről múltkor beszélt , és Edwardék egy és ugyan azok . Különben , hogy lehetne megmagyarázni , hogy még életben vannak ?
Tíz perc után beértem La Pushba . Nagyából tudtam , hogy hol lakik Jake , de nem voltam benne biztos . Kicsit vissza vettem a sebességből , így már csak kilencvennel hajtottam a rezervátumba . A sarkon megpillantottam egy kis boltot . Egyből beugrott , hogy jó helyen vagyok . Felhajtottam az utcán , és a végén álló kis piros faházig vezettem . Amint leállítottam a motort , kipattantam a kocsiból , és szinte futó lépésben indultam meg a házig .
-Bella . - kiáltott fel boldogan Jake , amikor meglátott . Nagy mosollyal az arcán futott felém az ajtóból . Mikor oda ért hozzám , egy gyors csókot nyomott ajkamra . Boldogan viszonoztam a csókot . Jake a derekam köré csavarta hatalmas karjait , és szorosan magához húzott .
-Hiányoztál . - suttogta a fülembe , miután elengedtük egymást . Elmosolyodtam , és szorosan hozzá bújtam . Egy halk torok köszörülés jött az ajtó felől . Azonnal szétrebbentünk , és oda kaptuk a fejünket . Billy az ajtóban ült a kerekes székében , és felénk mosolygott .
-Szia Bella . Rég láttalak . - biccentett felém .
-Szia Billy . - mosolyogtam félősen .
-Na de mesélj . Mi szél hozott erre ? - kérdezte Jake .
-Beszélnünk kéne . - rágcsáltam az ajkam . Jake pár percig még méregetett , majd megragadta a kezemet , és a part felé vonszolt . Csendben sétáltunk egymás mellett , kéz a kézben . Hallani lehetett , ahogy a víz mossa a partot . Néhány sirály repkedett a tenger felett , s alkalmanként lecsapott a vízre . Az égen gomoly felhők gyülekeztek . Az idő hideg volt , a fagyos szél csípte az arcomat . Fázósan bújtam közelebb Jake-hez , aki azonnal átfogta derekamat , és szorosan maga mellé húzott . Közelsége jóleséssel öntött el . Elégedetten sóhajtottam fel .
A csend egyre csak nőtt köztünk . Egyikőnk sem tudta , hogy kezdjen bele a mondandójába . Mégis kíváncsi voltam , hogy miért hallgatta el előlem , hogy Edward "családját" nem ölheti meg. Vagy ha tévedek , akkor szólnom kéne , hogy vámpírok vannak a városban .
Hirtelen valami olyan logikus dolog jutott eszembe , amit eddig észre se vettem . Valószínüleg azért , mert váratlanul ért Cullenék érkezése . És épp ez az , ami furcsa , és szokatlan . Elvégre Cullenék vámpírok . A vámpírok köztudottan embereket ölnek . De ők olyan mások . A szemük színe sem stimmel , és iskolába járnak . ISKOLÁBA , ahol majdnem ezer ember van , de Ők mégsem támadnak rá egyetlen emberre sem . Ez elég bizarr . Amit eddig hallottam a vámpírokról , az nem volt éppen kellemes . Undorító szörnyetegek , akik nem törődnek az emberi élettel .
-Jake . Miért nem mondtad el nekem ? - kérdeztem kíváncsian , közbe végig a szemébe néztem. Megálltunk a parton , és szembe fordított magával . Kíváncsian pásztázta az arcomat .
-Még is mit ?
Oké . Akkor játszunk .
-Tudtad , hogy vámpírok vannak a városban ? - húztam fel a szemöldököm , és rémült arcot vágtam . Jake leesett állal nézett engem , aztán gyorsan az erdő felé kapta a fejét , veszély iránt kutatva .
-Ezt még is miből veszed ? - nézett rám kérdően . Még mindig éberen pásztázta az erdőt .
-Találkoztam velük . - jelentettem ki halál nyugodtan . Jake szemei kétszeresére nőttek , és úgy nézett engem , mint aki teljesen bolond . Végig nézett rajtam , és megkönnyebbülten sóhajtott fel . Gondolom valami sérülést kereshetett .
-De .. hogyan ? Mikor ? És hogy lehet , hogy életbe hagytak ?
-Nyugi már . Mindjárt szívrohamot kapsz . - nevettem el magam . Szemei össze szűkültek , és dühösen nézett rám .
-Szóval . Még mielőtt szívinfarktust kapnál , felvilágosítalak , hogy élek . Egy karcolás sincs rajtam . Ami pedig a találkozást illeti .. a Forksi gimibe járnak . Igen , járnak . Mert nem egyedül van . Öten vannak . De .. olyan furcsák . Nem tűnnek kimondottan veszélyesnek . Mármint , vámpírok . De .. a szemük nem vörös , hanem furcsa arany színű . Lehet , hogy csak kontakt lencse , nem tudom . Viszont egész nap senkit nem bántottak . Ez még is csak furcsa , nem gondolod ? - folytattam . Láttam , amint hitetlenkedő arca átváltozik , és szemeiben a felismerés csillan meg . Arca is megváltozott . Rémült arckifejezése teljesen eltűnt . Oké , ez furcsa .
-Cullenék . - nem kérdezte , hanem kijelentette . Tehát ismeri őket . De még is honnan ? Lehet , hogy múltkor még se képzelődtem .
-Róluk beszéltél , igaz ? - néztem barna szemeibe . Válasz kép aprót bólintott , és apró csókot nyomott ajkaimra .
-De .. én nem értem . Elmagyaráznád , hogy még is mit jelent az , amit a telefonba mondtál ? Hisz vámpírok . Akkor miért nem ölhetitek meg őket ? - hadartam el gyorsan . A mondat végére teljesen kifogytam a levegőből , így egy hatalmas és mély lélegzetet kellett vennem , hogy egyrészt lenyugodjak , másrészt ne ájuljak el az oxigén hiánytól . Jake megfogta a kezem , és ismét elindult . Készségesen követtem , és igyekeztem nem kényszeríteni a válaszadásra . Hosszú csend után végre ajkai elnyíltak , és beszélni kezdett .
-Ez nagyon régen történt . Az Őseink fedezték őket fel . Éppen vadásztak . Persze , mi akkoriban még csak ketten , maximum hárman voltunk egy falkában . Mindenki felkészült a támadásra , és elindultak feléjük . Ám furcsa mód nem egyedül voltak . Öten voltak , és épp egy Őz fölött hajoltak . Az őseink szerződést kötöttek velük , mert váltig állították , hogy Ők mások . Nem ölnek embert . Mivel többen voltak , így csak annyit tudtunk tenni , hogy szerződést kötünk velük . Ha nem lépik át a határunkat , és nem ölnek embert , békén hagyjuk őket . Amennyiben megszegik a szerződés bármely pontját , a békének vége . Azóta többen lettek . Ha jól tudom , most heten vannak . Igen furcsa . Tudtommal a vámpírok vagy egyedül , vagy egy társsal vannak . Ők az elsők , akik heten vannak . Ami a szemüket illeti , valoszinüleg azért más színű , mert más életmódot folytatnak . - mesélte Jake . Tátott szájjal hallgattam . Az egész annyira bizarr volt . Vámpírok , akik nem ölnek embert . Ez aztán a furcsa .
-És ezt miért nem mondtad el ? - néztem rá kérdően , miután megemésztettem a hallottakat .
-Nem tűnt fontosnak . Azt hittük , hogy csak átutazóban vannak . De tévedtünk . Valószínüleg itt lesznek még 3-4 évig . - húzta a száját . Olyan aranyos ilyenkor .
-És az sok ?
-Eléggé . Ráadásul olyan büdösek . - fogta be az orrát színpadiasan . Nem bírtam tovább , és hangosan is felnevettem .
-Szerintem mennyünk vissza . - ajánlottam a lehetőséget , miután nevetésem csillapodott . Bólintott egyet , majd megfordultunk , és vissza siettünk .
-Sam itt van ? - jutott eszembe hirtelen .
-Azt hiszem . Mindig itt van . Jonathan le se tudja magáról vakarni . Olyan , mint a kullancs . - nevetett fel .
Csúnyán néztem rá , mire a nevetés a torkára forrt .
-Az én barátnőm nem kullancs . - húztam fel az orrom , és sértetten indultam előre . Kezemet kitéptem a vasmarkai közül .
-Héé , várj már . Nem úgy értettem . - futott utánam . Magamban mosolyognom kellett .
Nem feleltem , csak vágtattam előre . Jake az út hátra lévő részében szabadkozott , hogy nem úgy gondolta , ne haragudjak , és stb . Néha már olyan képet vágott , hogy megsajnáltam , és majdnem "megbocsátottam " neki .
-Bella . Tényleg ne haragudj . Én csak vicceltem . Hisz én is szeretem Sam-et . -kért bocsánatot vagy ezredszerre . A karomnál fogva vissza rántott , így arcunk már csak pár centire volt . Éreztem kellemes leheletét . Jake észre vehette a változást , és apró csókot nyomott ajkaimra . Az agyam teljesen kiürült , és már teljesen el is felejtettem , hogy most tulajdon képen dühös vagyok rá . Újabb csókot kaptam , de ezúttal amikor éreztem , hogy el akar távolodni bal kezemet a nyaka köré csavartam , és vissza húztam . Nyelvemet érzékien végig húztam alsó ajkán , mire elnyíltak azok . Nyelvünk őrült táncot járt , közbe Ő sem tétlenkedett . Kezeit a gerincem mentén lassan húzta lefelé , majd megállapodott a fenekemen . Kissé megemelt a fenekemnél fogva , így gyorsan lábaimat csípője köré kulcsoltam . Jobb kezemmel végig simogattam izmos felső testét . Zihálva kapkodtam levegő után , így kénytelenek voltunk elválni a másik ajkaitól . Jake még egy utolsó puszit nyomott számra , közbe mosolygott .
-Ez azt jelenti , hogy megbocsátasz ? - zihált Ő is , és ismét csókot akart adni , de én ravaszul elmosolyodtam , és kipattantam a karjaiból .
-Héé , most meg mi van ? - kiabált utánam szét tárt karokkal . Aprót kuncogtam , közbe besiettem Jonathan házába . Kopogás nélkül nyitottam be . Halkan becsuktam magam mögött az ajtót , és a nappaliba indultam . Mint sejtettem , Sam bent volt . Épp Jonathan ölébe ücsörgött , és falták egymást . Úgy terveztem , hogy kivárom , amíg végeznek , de nem számoltam azzal , hogy ennyivel nem érik be . Bátyám hanyatt döntötte a kanapén , közbe egyetlen percre sem szakították meg a csókot . Egyre jobban bele melegedtek , amit már nem nagyon bírtam nézni . Hallottam , ahogy a bejárati ajtó csapódik .
Tehát megjött Jacob . Ideje szétválasztani a turbékoló gerle párt .
-Khm .. - köszörültem meg a torkom . Mindketten ijedten kapták a fejüket felém . Mikor meglátták , hogy nincsenek egyedül , azonnal szétrebbentek . Bátyám lemászott Sam-ről , és megköszörülte a torkát .
-Úr isten . Bella , te mit keresel itt ? - kiáltott fel zavarában barátnőm . Ő is ülő helyzetbe tornázta magát , közbe haját megigazította , és a pólóját lejjebb húzta .
-Kopogásról hallottál már ? - mérgelődött melák bátyám .
-És ti az ajtóról ? Nem szoktátok bezárni ? - kérdeztem válasz helyett . - És igen , én is örülök neked Sam . - mosolyogtam . Barátnőm fülig pirult , és gyorsan Jonathan mellébe fúrta paradicsom piros buksiját .
Jake jót derült mellettem . Leültem velük szembe , Jake pedig mellém . Úgy gondoltam , hogy most már megbocsáthatok neki , így az ölébe fészkeltem magam . Először kicsit meglepődött , de nem tiltakozott . Gonoszan elvigyorodtam , és rákacsintottam .
-Nők , ki érti őket ? - mondta két csók között .
-Héé , mi is itt vagyunk . - háborodtunk fel a kijelentésére Sam-el egyszerre .

A délután többi részében Samel beszélgettem . Elmesélte , milyen az új suli . Azt mondta , kicsit kilóg a sorból , mert az összes oda járó gyerek rezervátumi . De amint találkozott a falka tagokkal , megkönnyebbült . Persze suliból az első dolga az volt , hogy ide jön .
-Úr isten . Mennyi az idő ? - sikkantott fel hirtelen barátnőm .
-Hat óra lesz . Miért ? - kérdeztem .
-Jesszus . Ma még otthon sem voltam . Anyuék tuti kinyírnak . Mennem kéne . - pattant fel idegesen Jonathan öléből . Ekkor jutott eszembe , hogy bizony ma még én sem voltam otthon . Bár elég nagy rá az esély , hogy még nincs otthon senki .
Gyorsan elköszöntünk a fiúktól , és rábeszéltem Sam-et , hogy majd én haza viszem . Mivel reggel Jonathan hozta el , így csak gyalog tudna haza menni . A fiúk is elindultak járőrözni .
Hazáig jobban bele melegedtünk a beszélgetésbe , tudván , hogy nincs figyelő közönségünk .
-Hát , akkor én most megyek . Este jössz akkor La Pushba ? - csillantak meg a szemei . Este állítólag valami buli lesz lent a parton . Nem volt sok kedvem menni , de nem akartam megbántani .
-Ahha . Akkor majd ott találkozunk . Akkor szia . - köszöntem . Sam elsétált a bejárathoz , közbe én is kihajtottam a Főútra .


Mint sejtettem , nem volt otthon senki . Gyorsan felsiettem a szobámba , és ledobtam a cuccomat . Hanyatt dőltem az ágyon , és fáradtan nézelődtem ki az ablakon . Eszembe jutott az , amit Alice és Edward fejéhez vágtam , teljesen jogtalanul . Megbántottam őket , és ez miatt bűntudatom volt . Eszembe jutott Alice szomorú arca . Ahogy kitéptem kezem az övéi közül .
Úr isten , Bella . Elment az eszed ? Gondolkozz már . Vámpírok . Elfelejtetted ? Nincs érzésük . Valószínüleg már el is felejtették az egészet . - szidtam magam . Nagyot sóhajtottam , és felvakartam magam az ágyról . Elindultam a fürdő felé , hogy készüljek az esti bulira .
*.*
Másnap kissé álmosan keltem . Az esti buli elég jóra sikeredett .
Mindenki önfeledten szórakozott , nevetgélt , és beszélgetett . Régen voltunk már így együtt . Persze Charlie és Reneé szóvá is tette , hogy mostanában feltűnően sokat vagyok otthon . Kicsit furcsán vette ki magát az egész , mert úgy hangzott , mintha zavarnám őket .
A megjegyzéseit elengedtem a fülem mellett , és nem törődtem apám zsörtölődéseivel .

Miután elvégeztem reggeli teendőimet a fürdőben gyorsan valami gönc után matattam a szekrényemben .
Végül egy fekete feszülős csőnadrág , illetve egy elég dekoltázsos topp mellett döntöttem . Mellé egy hosszított szárú szürke tornacsukát húztam . Gyorsan vissza siettem a fürdőbe , és a hajamat megfésültem , majd kissé bele túrtam , hogy kinézzen valahogy . Még feltettem egy minimális sminket , aztán a szobámba loholtam vissza . Felvettem a kiegészítőket , majd megragadtam a táskámat , és a telefonomat .
Mivel késésbe voltam nem maradt időm reggelire . Gyorsan lekaptam a kabátomat a szék támlájáról , és kisiettem a garázsba . Bepattantam az én imádott kocsimba , és már indítottam is. Szerencsére tíz perc múlva már a parkolóban köröztem valami üres helyet keresve . Végül az épülettől legtávolabbi sarokban megpillantottam két üres helyet egymás mellett . Gyorsan beparkoltam az egy helyre , majd kivágódtam az autoból . Szerencsére még volt negyed órám az első csengetésig , így nekidőltem az autómnak , és néztem , ahogy a diákok ellepik az iskolát . Hirtelen megpillantottam az ezüst Volvot , amint helyért kutatva köröz a parkolóban .
Istenem , mond hogy nem ! -fohászkodtam magamban .
Imáim sajnos süket fülre találtak , ugyanis a Volvo a mellettem lévő helyre parkolt be . Mind az öten kiszálltak a kocsiból , majd a szőke lány megindult a suli felé , a nagydarab barátja pedig követte . Tudomást sem vettek rólam . Vissza pillantottam a Volvó fele , ahol Alice épp barátja karjaiba simult . Edward unottan nézelődött körbe , majd mikor felém fordult , pillantásunk összefonódott .
Homloka ráncokba szaladt , és összeszűkített szemekkel figyelt . Gyönyörű aranybarna szemei nem engedték el a pillantásomat .
Hirtelen eszembe jutott , amit tegnap vágtam a fejükhöz . Újra hatalmába kerített a bűntudat .
Gyorsan elkaptam a fejem fürkésző tekintete elől , így megszakítva a szemkontaktust .
Oké Bella , menni fog . Mély levegő , és indulj . - biztattam magam , de valahogy nagyon nem akaródzott mennem .
Végül a lábaim akaratomon kívül megindultak , és megkerültem a kocsimat előröl . Lassan battyogtam feléjük , közben igyekeztem kerülni a tekintetüket . Végül megálltam kellő távolságra Alice előtt , és felnéztem rájuk . Alice boldogan mosolygott rám . Látszólag arra vártak , hogy mondjak valamit .
-Sziasztok . - motyogtam félénken .
-Szia Bella . - somolygott Alice .
-Szia . -Edward .
-Helló . - nyögte ki Alice barátja .
-Mit szeretnél ? A szemünkre vetni olyan dolgokat , amikről nem tehetünk ? - kérdezte gúnyosan Edward .
Fájt , ahogy beszélt velem , holott tudtam , hogy nagyon is megérdemlem .
-Nem . Épp ellenkezőleg . Bocsánatot szeretnék kérni a tegnapi miatt . - néztem a cipőm orrát . Alice boldogan felvisított , és lassan megölelt .
Oké , ez furcsa . - morfondíroztam magamban , miközben tétovázva vissza öleltem .
Teste kőkemény , és jéghideg volt . De nem ez volt benne a furcsa , hanem az , hogy még kimondottan is jól esett az ölelése . És ami a legfontosabb az -az , hogy megnyugodtam , hogy nem haragszanak rám .
Alice válla fölött láttam Edward kitágult szemeit , és az ismeretlen fiú halvány mosolyát .
Miután kiöleltük magunkat elengedtük egymást , majd Alice boldogan bújt vissza a fiú karjaiba.
-Ez akkor azt jelenti , hogy nincs harag ? - mosolyogtam félénken .
-Hát .. nem is tudom . - vakargatta az állát Edward .
-Ne legyél már ilyen haragtartó . - szidta meg Alice .-Természetesen nincs harag . - tette hozzá .
-Én , csak azért mondtam , mert dühös voltam . És , akkor még nem tudtam , hogy állatokon éltek . - suttogtam halkan .
Mind a hárman leesett állal és kitágult szemekkel bámultak rám .
-Te ezt honnan tudod ? - suttogta a fiú . Azt hiszem , így fogom nevezni , amíg nem tudom meg a teljes nevét .
-Hosszú . És nem lényeges . - legyintettem .
-Figyelj csak Bella -húzott a suli fele Alice , a fiúk meg követtek minket -, mit szólnál hozzá , ha elmesélnénk néhány dolgot rólunk ? - lelkesedett be . A fiútól egy szúrós pillantást kapott , de nem foglalkozott vele .
Az ötlet igen érdekes volt , és valahogy nagyon csábított is . Igazából kíváncsi voltam . De ha ezt Jake megtudja ..
-Rendben . - álltam meg a bejárati ajtó előtt . Alice vidáman tapsikolni kezdett .
-Akkor mondjuk ma délután ?
-Hol ?
-Mit szólnál , ha eljönnél hozzánk ? - kérdezte félősen .
Oké , öt vámpírral egy helyiségben . Ez eléggé ijesztő . Bár , csak nem olyan hülyék , hogy megszegjék a szerződést .
-Megbeszéltük . - bólintottam rá . Alice még jobban pattogni kezdett .
-Remek . A többit majd még megbeszéljük később . Addig is szia . - puszilt arcon , majd kézen ragadta a fiút , és elsietett a tesi terem felé .

4.fejezet

Sziasztok ! :) Na , meghoztam a következő fejezetet . A hibákért előre bocsánat . Annyit fűznék még hozzá , hogy az előző fejezetnél egyetlen komit sem kaptam :( Jó lenne , ha segítenétek , és vissza jelzést kapnék , hogy elolvastátok , vagy nem . Tetszett , vagy esetleg nem . Sokkal könnyebben menne az írás , ha segítenétek , hogy ne a sötétbe tapogatózzak . A következő fejezetet vagy 2-3 komi után hozom , vagy pedig ha nem kapok pár sort , akkor sajnos mához egy hétre . Nem akarok fenyegetőzni , csupán pár komit , amibe leírjátok , hogy mi tetszett , és mi nem .
Na nem húzom tovább az időt . Jó olvasást .:)
Puszi,Trixy






/Bella szemszöge/

A napok hihetetlenül gyorsan teltek . Miután megtudtam , hogy Jacob , Jonathan , és a többi fiú farkas , kicsit megszeppentem . Talán félnem kellett volna , talán undorodnom , vagy megborzongnom , amikor a közelükben voltam . De egyik sem történt . Ellenkezőleg . Ugyan úgy egy közösségbe voltam velük , mint azelőtt . Érdekesnek találtam az egészet .
Ha nem saját magam tapasztalom ezeket , és valaki elmeséli , valószínűleg az illetőt szembe röhögtem volna , és a legközelebbi elmegyógyintézetbe beutaltam volna . Viszont , ha ezt én meséltem volna el bárkinek is , elég nagy az esély rá , hogy kényszer zubbonyba végzem . Amikor megkértek rá , hogy ne mondjam el senkinek , - mivel erről elméletileg senki nem tudhat , aki nem érintett - , hangosan felnevettem . Először azt hitték , hogy valami elme zavarom van , de amikor elmondtam az elméletemet , miszerint ha elmondom halál biztos , hogy gyogyóba kötök ki , már ők is felszabadultan nevettek .
Beavattak minden apró titokba . Azt is megtudtam , hogy a farkasok nem teliholdkor jönnek elő - mint a mesékben - , hanem bármikor áttudnak változni . Elég őket kellő képen felidegesíteni , és máris átváltoznak . Nagyon gyorsan gyógyulnak , és az első átváltozásuk után megállnak az öregedésben . Bevallom , ezt kicsit irigyeltem tőlük , de nem mondtam ki fennhangon . Jonathan volt az alfa hím . Magyarul annyit tesz , hogy Ő parancsolt a többieknek. Ha Ő megparancsolt valamit , akkor annak nem mondhattak nemet .
Arra is rájöttem , hogy Sam, Jonathan lenyomata . Ez náluk olyan , mint a szerelem első látásra.
Ha a bizonyos farkas meglátja a lenyomatát , onnantól kezdve csak neki él . Kicsit furcsálltam . Az egész olyan mesébe illő volt .
A sok információ között volt egy , ami nagyon nyugtalanított . Jacobbal szerettük egymást , és már hivatalosan is felvállaltuk a kapcsolatunkat . Ez mind szép és jó , de Jacobnak nem én voltam a lenyomata . Tehát ha megtalálja azt a lányt , akit az égiek neki szántak , akkor engem elhagy . Tudom , hogy nem tenne ilyet , de ez egy olyan dolog , amit nem Ők irányítanak . Minden nap abba a rettegésbe voltam , hogy elveszítem . Sam-et is beavattuk ebbe a dologba , bár Ő jóval rosszabbul viselte , mint én . Először csak hangosan felnevetett , és azt hitte , hogy csak vicceltünk . Mikor Jonathan átváltozott a szeme láttára , olyan sokkos állapotba került , hogy már azt hittük , kórházba kell vinni . Amikor a sokk elmúlt , valami furcsa megmagyarázhatatlan mosoly bujkált ajkain .
Két hete jöttem haza , jövő hétfőn pedig kezdődik a suli . Úgy hallottam az itteni pletykákból , hogy új diákok jönnek . Kíváncsi voltam rájuk , hogy vajon milyenek is .
Méla gondolataimból a telefonom csörgése rántott ki .
-Háló ? - nyúltam gyorsan érte , és reménykedtem , hogy Jacob az .
-Szia picinyem . - cuppogott Jacob . Mindig így hív , mert tudja , hogy utálom ezt a becenevet.
-Jacob , -mordultam rá .
-Oké , Oké . Befejeztem .
-Ajánlom is . Na mesélj . Minden rendben ?
-Fogjuk rá .
-Valami baj van ? - kérdeztem azonnal . Fogjuk rá ? Hogy ha rendben lenne minden , azt válaszolta volna , hogy persze , vagy a szokásos .
-Csak azért hívtalak , hogy figyelmeztesselek . - ködösített .
-Figyelmeztess ? Még is mire ? - uram Isten . Most csak ijesztget ?
-Na jó . De hallgass végig . Szóval ma én voltam őrjáraton .. és furcsa szagra lettem figyelmes .
-Miféle szag ? - szóltam közbe .
-Hadd mondjam végig . - kérlelt . - Szóval a szag tulajdonosa ... egy vérszopó . - mondta fagyosan , és meglehetősen nagy undorral a hangjában .
Azonnal megértettem a mondat jelentőségét . Egy vámpír van itt .
A vámpírok a vérfarkasok ősi ellenségei . Ha nem léteznének vámpírok , a vérfarkasok sem lennének . Az a dolguk , hogy megöljék őket . A vámpírok - kivételesen mint a mesékben - , emberek vérét isszák . Azt mondták , ritkán téved erre egy-egy magányos vámpír , és azokat is könnyű kiiktatni .
-És elkaptátok ? - rémüldöztem . Istenem , mond , hogy semmi bajuk .
-Nem . - morogta a vonal túlsó végében . A szívem hevesen kezdte döngetni a bordáimat . Vámpír , itt , szabadon . Úr Isten . És ha valakit megöl ?
-Miért nem ?
-Nem tehetjük . Régebben .. mennem kell . Szia . Majd még hívlak . - nyomta ki .
-Szia . - motyogtam a búgó telefonnak .
Szedjük össze amink van .-gondoltam , és végig dőltem a kényelmes ágyamon . A plafonra szegezett tekintettel kezdtem bele merülni kusza gondolataim tengerébe .
Vámpír .: Hallhatatlan . Ember vérét issza . Gyors . Erős . Az emberek számára vonzó . Fehér a bőre . Napfényben csillog . A szemük vörös . Hallásuk , látásuk , szaglásuk és egyéb érzék szervük hihetetlenül kifinomult . Emberek előtt ritkán mutatkoznak .
Ezekkel a főbb jellemzőkkel írta körbe Jonathan , amikor Sam-et , és engem avattak be a farkas lét titkaiba . Amit elmesélt róluk , nem volt épen kellemes .
De egy valamit nem értek ." -Nem tehetjük . Régebben ..", ez a három szó ismétlődött a fejemben . Nem tehetik ? Hiszen erre lettek teremtve . Az emberek védelmezésére . És akkor nem ölhetnek meg néhány vérszívót ? És miért tette le olyan gyorsan a telefont ?
Ezt nemért . -siránkoztam magamban .

Miután agyilag teljesen lefárasztottam magam a saját kérdéseimmel , amikre válaszokat nem kaptam , elmentem zuhanyozni . Holnap után iskola . Remek . Egy újabb , eseménytelen év elébe nézek .És ami a legrosszabb az az , hogy Sam már nem jár a Forksi gimibe . Átíratta magát La Pushba. A szülei furcsállták , hogy miért akar ugyan átmenni , de végül beadták a derekukat.
Miután végeztem nyugtató zuhanyzásommal , behuppantam az ágyamba , és a Lap Topot az ölembe húztam . Órákig Sam-el csacsogtam az interneten . Meséltem a Jake-el való furcsa telefonbeszélgetésünkről . Ugyan állította , hogy Ő sem tud többet , de sejtettem , hogy nem mond teljesen igazat . Sam ezután gyorsan témát váltott . Várta már az iskolát .
Több mint két órányi beszélgetés után elköszöntünk , és mindketten aludni mentünk . A Lap Topot kikapcsoltam , és az íróasztalomra helyeztem . Vissza kullogtam fáradtan az ágyamba , és nyakig betakaróztam .

Elaludni nagy nehezen tudtam . Ismét elő jöttek belőlem a miért kérdések . Mivel tudtam , hogy válaszokkal nem tudok szolgálni magamnak , ezért megpróbáltam kikapcsolni agyamat , és erőltetni kezdtem az alvást . Egy óra forgolódás után sikerült mély álomba zuhannom .

Másnap nem történt semmi említésre méltó dolog .Charlie és Reneé napi vitája természetesen megvolt már kora reggel . Nagy "örömömre" még ráadást is kaptam . Nem mesés ?Úgy keltem,hogy veszekednek , és úgy feküdtem , hogy kiabálnak . Nem is értem , hogy bírják ezt . Ha én ilyen szinten veszekednék Jake-el , halál biztos , hogy már rég szétmentünk volna . Reneé a két hét alatt rendesen meghazudtolta magát , ugyanis még annyit sem törődött apuval , mint mikor itthon voltam . Úgy tudom , hogy Charlie nem nagyon rágta magát a történteken , inkább elment a halakhoz , ott keresett vigaszt , és nyugalmat . Néha már azt sem tudtam , kit sajnáljak jobban . Charlie-t , vagy anyut.
Ahogy közeledett a lefekvés , izgatottan kezdtem kotorászni a táskámat . Összekészítettem reggelre a cuccokat , és a ruhámat. Izgatottan jártam föl-alá a szobámba . Talán kicsit nevetséges az izgatottságom .
-Hé Bella - kiáltott a nappaliból apu - úgy mászkálsz , mint pók a falon . Kész földrengés van itt lent . - nevetett fel a saját viccén .
Ezek után igyekeztem megnyugodni . Gondoltam , gépezéssel ütöm el az időt . Megnéztem a leveleimet , de csak néhány idióta reklám érkezett , amit nagy lendülettel töröltem is .
Miután a gépezés sem tudott kellő képen lecsillapítani , elpattogtam a fürdőbe . Elkezdtem lehámozni magamról a ruhákat , aztán megengedtem a forró vizet . Alá álltam a zuhany alá , és éreztem szétáradni testemben a nyugalmat . Jóleső sóhaj hagyta el a számat . Egy órát álltam a zuhany alatt , közben halkan dúdoltam a kedvenc számomat . Miután sikerült kicsit lenyugodnom , kimásztam a zuhanyzoból , és egy törölközőbe csavartam vizes testem . Kivágtattam a fürdőből , és gyorsan elő halásztam egy alvásra megfelelő testhez álló kék topot , és mellé egy mini nadrágot húztam . Este úgy is melegem lesz a takaró alatt . Mivel nyakig szoktam magam bebugyolálni . Néha csodálkozom , hogy eddig nem fulladtam meg .
Gyorsan szárazra töröltem magam ,és magamra ráncigáltam a ruhákat . A hajamat kifésültem , és fogat mostam . Miután készen álltam a lefekvéshez , lassan visszatotyogtam , és ásítottam egy hatalmasat . A mobilomat elő kotortam a fiókból , és beállítottam reggelre az ébresztőt . Vetettem egy gyors pillantást az órára . Tíz óra múlt . Ilyenkor talán még nem alszik Jake , bár kitudja . Egy darabig még hezitáltam , hogy hívjam , vagy ne , aztán végül csak bepötyögtem a jól ismert számot .
-Szia Bella . - ásított egy nagyot a telefonba .
-Szia Jake . Felkeltettelek ? - kérdeztem bűntudatosan .
-Mi ? Nem , dehogyis . - tiltakozott .
-Biztos ? Elég álmoskás a hangod . - jegyeztem meg mosolyogva .
-Ja , hát egy kicsit pihentem . De nem aludtam . Csak tudod , nemrég értem haza . Őrjáraton voltam .
-És ? Történt valami ?
-Semmi érdekes . A szokásos volt . -válaszolt óvatosan . Tudtam , hogy valamit elhallgat . Ismertem már . Ráadásul a múltkori beszélgetésünk is abba maradt . Gyorsan számba vettem a lehetőségeket , hogy tudnám neki feltenni óvatosan a kérdést , hogy ne fogjon gyanút a kíváncsiságomról .
-Figyelj , hogy értetted a múltkor , hogy a vámpírt nem kaphatjátok el ? - suttogtam , nehogy meghallják anyuék .
Jake sóhajtott egyet . Rövid csend állt be . Várakozás teljesen hallgattam én is , közbe idegesen rágcsáltam alsó ajkam .
-Felejtsd el . Nem fontos . - törte meg a csendet Jake távolság tartó hangja .
-Pedig múltkor nem úgy vettem ki a szavaidból . - emeltem feljebb a hangom .
-Figyelj , semmi az egész . Félre értés volt . Felejtsd el . Nem akartalak megijeszteni .
-Pedig sikerült . - válaszoltam kicsit mogorván .
-Akkor sajnálom . Nem akartalak .
-Hát jó . Te tudod .
Hallottam , ahogy valaki távolról Jakenek kiabál .
-A fenébe . Az embernek már nyugta sem lehet . - átkozódott Jake .
-Mi az ?
-Embry . - sóhajtott .
-Menned kell , igaz ?
-Igen . - válaszolta sajnálkozva . - Holnap felhívlak . - tette hozzá .
-Rendben . Akkor majd beszélünk . Szia . - nyomtam ki a mobilom .
Még elég feldúlt volt a lelki világom . A telefonomat az ágy melletti éjjeliszekrényre helyeztem , majd bebújtam az ágyba . Magzat pózba helyezkedtem , és nyakig magamra húztam a takarót .
Kissé mérges gondolatok köpette aludtam el .
Másnap reggel a mobilom ébresztésére ébredtem . Nyavalyogva indult a kezem kutató expedícióra . Mikor megtalálta a hangos zaj forrását a szekrényen , és gyors mozdulattal kinyomtam . A hátamra gurultam , és megdörzsöltem a szemem .
Suli ! - nyögtem fájdalmasan.
Lassan kimásztam az ágyamból , és a fürdő felé kezdtem szédelegni . Kissé nehezen ment , mert a szemhéjaim erőteljesen kezdtek lecsukódni . Látásomon az se segített , hogy kissé homályos volt a látásom .
Miután megbotlottam a fürdő küszöbében , megtorpantam , és kidörzsöltem szememből az álmosságot , egy hatalmas ásítás kíséretében .
Amint a kellemes zuhany alá álltam , éreztem ,hogy felébredek .
Miután végeztem , gyors tempóban szárazra töröltem magam , majd felkapkodtam a tegnap este kikészített ruhákat . Gondoltam , első nap nem viszem túlzásba , ezért egy farmert húztam , és egy egyszerű testhez simuló pólót . Mikor a cipőkhöz értem , kicsit elgondolkoztam . Nem tudtam eldönteni , hogy magassarkút , vagy edző cipőt húzzak .
Végül , hogy egyik cipőm se sértődjön meg , egy lapos talpú balerina cipőt húztam . Pontosan ment a csőszárú farmerhez .
Vissza siettem a fürdőbe , és gyorsan felmértem a hajam állapotát . Elég cefetül festett az egész.
Úgy döntöttem , nem fogok egyszerű felgumizott hajjal menni , így gyorsan bedugtam a hajvasalót , és tű egyenesre vasaltam minden egyes tincsemet. Fél óra múlva már a smink is felkerült rám , és lent toporogtam a konyhába . A táskámat a vállamra raktam , miközben egy vékony , fekete dzsekit lekaptam a fogasról . Anyu és apu már sehol nem volt .
Gyorsan felkaptam a kulcsomat , majd fél perccel később elfordítottam a zárba . A kulcsot gyorsan zsebre vágtam , és a garázst céloztam meg .

*.*

A suli parkolója még nem telt meg teljesen . Ahogy behajtottam az ezüst színű BMW-mel , minden szem oda kapta fejét . A fiúk csillogó szemekkel mérték végig a kicsikémet . Mindenki kíváncsian meresztgette a szemét , vajon ki vezetheti az autót . Gyorsan beálltam az első üres helyre . A motort leállítottam , és átnyúltam az anyós ülésre a táskámért . Az ölembe raktam , közbe már a kilincsen pihent a bal kezem . Lassan kinyitottam az ajtót , és kiszálltam a kocsimból . Most már mindenki engem tüntetett ki a figyelmével , amitől zavarba jöttem . Az arcom kipirult , és zavartan sütöttem le a szemem . A táskámat a vállamra kaptam , az ajtót pedig halkan becsuktam . Elindultam a suli felé , de eszembe jutott , hogy zavaromban nem zártam be . Hátra fordultam , hogy beriasszam . Ekkor két autó cikázott be a parkolóba . Az egyik egy ezüst Volvo volt , a másik egy tűzpiros BMW m3-as . A két autó egymás mellé parkolt le . A BMW-ből két hihetetlenül szép ember szállt ki . A lány - aki vezette az autót - már olyan szép volt , hogy szinte ránéznem is fájdalmas volt . Hosszú szőke haja lágy hullámokban omlott le a hátára . A fiú hatalmas volt . Fekete haja rövidre volt nyírva , ami kissé göndör volt . Hihetetlenül izmos volt . Átsétált , és a szőke hajú lány derekát kulcsolta át , majd húzni kezdte a másik autó felé . Ekkor én is oda kaptam a fejem . Az ezüst Volvoból három alak szállt ki . A hátsó utastérből egy lány ugrott ki . Alacsony volt , és karcsú . Holló fekete haja művészien az égnek állt . Rövid haja volt , ami csak még jobban kiemelte kissé kobold szerű arcát . Izgatottan táncolt oda egy nyúlánk , méz szőke hajú fiúhoz . A fiú fájdalmas képett vágott , és tekintetét ide oda kapta . Idegesen összeszorította ajkait . Látszott rajta , hogy valamin nagyon koncentrál . A kobold szerű lány kecsesen elé lépett , és átkarolta , majd egy puszit nyomott szájára .
A szemem tovább siklott az ötödik diákra . Amint megláttam , a szívem hirtelen kihagyott egy ütemet , aztán mikor újra indult , kétszer olyan heves tempóba kezdett . Pihegve vettem a levegőt .
A fiú inkább nyúlánk volt , és izmos . Bár koránt sem voltak akkora bicepszei , mint a fekete hajú mackónak . Kócos haja bronzvörös volt .Látszott rajta , hogy fiatalabb , mint a többiek . Zavartan kapta felém a tekintetét . Amint megláttam meseszép arcát , a szívem ismét döngetni kezdte a bordám .
Zavartan megráztam a fejem .
Újra feléjük pillantottam .
A fiú még mindig engem méregetett össze szűkült szemekkel . Ekkor figyeltem fel valamire , amire eddig nem . Valószínüleg azért , mert nagyon lefoglalt a szépségük .
A bőrük hófehér volt . A szemük ugyan nem vörös volt , hanem arany barna , én még is tudtam , mik ők . Éreztem . Hiszen annyira kecsesen mozogtak , és hihetetlenül szépek . És a szemük ?!
-Vámpírok . - motyogtam magam elé . Senki nem hallhatta , hisz elég távol álltam mindenkitől .
De amint ezt a szót kiejtettem , öt aranybarna szempár szegeződött rám . Hitetlenkedve , dühösen , értetlenül , és döbbenten pillantottak rám .
-Oh hogy az a .. hülye vámpír hallás . - szitkozódtam , majd mérgesen hátat fordítottam , és megindultam a bejárat felé . Mérgemben még az autót is elfelejtettem beriasztani . Gyorsan vissza fordultam , és igyekeztem nem feléjük nézni . Beriasztottam kocsit , és dühösen trappoltam az épületbe , a titkárság felé .
Remek , gratulálok Bella . Máris felkerültél néhány vámpír étlapjára a nagy szád miatt . - gratuláltam magamnak gondolatban .

Kissé feldúltan siettem a titkárságra . Miután útba igazítottak , bementem a termembe , ahol az osztályfőnök már bent sürgött , forgott . Még nem csengettek be . Az osztályba már csak egy pad volt , ahol nem ült senki . Kissé megkönnyebbülten vágtam le magam a székre , és köszöntem a hevesen integető Jessicának , Angelának , és Ericnek . Kinéztem az ablakon , és figyeltem a felhőket , amint vastagon befedik Forks felett az eget .
A jelző csengő megszólalt , mire a tanár megköszörülte a torkát , hogy mindenki hallgasson el , és őt tüntesse ki teljes figyelmével . Az ajtó lassan nyitódott , és félénken dugta be valaki a fejét . Amint megláttam , hogy Ő az , a szívem hevesen kezdett verni . A bronzvörös hajú fiú beljebb jött , és valamit a tanár asztalára rakott . A tanár egy fejbólintással megköszönte , de nem nagyon figyelt rá .
-Öhm , elnézést . Hova ülhetek ? - fordult a tanár felé . Bársonyos hangja csak úgy simogatott . Ekkor már szabályosan fuldokoltam a levegő hiányától . A szívverést a félelem róvására írtam .
A tanár a nyakát nyújtogatta , szabad helyet keresve .
-Meg is van . Üljön Isabella mellé . - mutatott a tanár a mellettem üresen lévő helyre . A fiú követte a tanár pillantását , hogy vajon ki mellé ültették . Mikor meglátott , halkan felszisszent . Az arcára nyugalmat erőltetett , akárcsak én .
Lassan jött felém , közbe végig értetlen arccal méregetett . Nesztelenül leült mellém , és kicsit odébb húzódott . Igyekeztem kerülni a pillantását , ezért inkább hol a tanárra figyeltem , vagy a padra szegeztem tekintetem . Éreztem tekintetét az arcomon , ezért a hajamat gyorsan választó függönyként kotortam kettőnk közé .
A csengő megszólalt , jelezve az óra kezdetét . A tanár össze csapta tenyerét , figyelmet kérve . Hátra pillantottam , és az egész osztályból a lány csapat a mellettem ülő fél Istent méregette . Megforgattam a szemem , közbe a tanár magyarázatát kezdtem hallgatni . Harmadik órába lesz az évnyitó . Azután ha megkaptuk az óra rendet , még lesz valami műsor , de arra már nem nagyon figyeltem .
A szemem sarkából néha néha oda lestem . Végig engem figyelt . Az arcom bizseregni kezdett .
A megmentőm a csengő volt .
Azonnal kipattantam a padból , és menekülni kezdtem az ajtó felé. Utánam jött közvetlenül Jessica és Angela . Jessicát soha nem bírtam , mert elég képmutató volt .
-Jaj , ti is láttátok az új fiút ? Istenem , milyen helyes . - ájuldozott Jess .
-Nem volt nehéz észre venni , tekintve , hogy mellettem ül . - húztam el a számat .
-És ? Ebbe mi olyan rossz ? Én örülnék , ha mellettem ülne . - sóhajtott fel .
Úgy döntöttem , nem foglalkozok Jess ábrándozásaival . Inkább Angela mellé mentem , és bekapcsolódtam a beszélgetésbe . Mindenki a nyarát mesélte el . Angela nem itthon töltötte. Eric folyamatosan azt ecsetelte , a tender parton milyen jó csajok voltak . Ahogy néztem , ez Angelának nem nagyon tetszett .
-Hé Bella . Láttalak valamelyik este lent a parton . La Pushban . - nézett rám minden tudóan , és halkan felnevetett az emlék hatására .
-Aha . Tényleg lent voltam . - pirultam el , és a cipőm orrát kezdtem nézegetni . Ez de ciki . Biztos látta , hogy nm voltam túl józan . Csak add , hogy ne kürtölje ki , mert akkor kénytelen leszek megölni . - nevettem fel magamban .
-Na és ? Jó volt a társaság ? Mert ahogy néztem , nagyon önfeledten szórakoztál . - kacagott tovább .
Felnéztem rá , és figyelmeztető pillantásokat lövelltem felé . Azonnal megértette , és a mosoly az arcára fagyott .
-Aha . Jól éreztem magam . - mosolyogtam Eric arcán . Olyan fejet vágott , hogy le kellett volna fényképezni .


A következő négy órába meg lett tartva az évnyitó , és a tanár kiosztotta az órarendet . Tartott egy kisebb beszámolót , hogy mit szabad , és mit nem . Aztán áttértünk arra , hogy osztály kirándulás lesz , amire mindenkinek kötelező eljönnie .
A padtársam unottan figyelte a tanár beszámolóját , közbe egyszer kétszer a szeme sarkából rám lesett .
Az ötödik óráról is kicsengettek , és mindenki korgó gyomorral indult meg a menza felé . A padtársam , Edward - mert második órába be kellett mutatkoznia , így megtudtuk a nevét . - olyan gyorsan viharzott ki a teremből , hogy pislogni sem volt időm . Remélem , hogy nem ebédelni megy , különben itt vér fog folyni .

Lassan araszoltam a menza felé , az oldalamon pedig Jess csacsogott . Komolyan mondom , hihetetlenül idegesítő . Annyira hiányzik Sam . A menzára beérve a lábam gyökeret eresztett , és megtorpantam az ajtóba . Edwrad és a többi vámpír egy asztalnál ült , az ebédlő hátsó részénél . Elmélyülten beszélgettek , majd mikor egy fuvallat feléjük fújta az illatomat , oda kapták fejüket. Négy barna szempár meredt rám . Edward szemei elfeketültek .
-Bella - rázott vállon Jess - mi lesz már ? Bejössz , vagy itt ebédelsz az ajtóba ? - bosszankodott , amiért nem figyeltem rá . Megráztam a fejem , és felé fordultam .
-Persze , csak elgondolkodtam .- hazudtam .
Kértem egy ásvány vizet , és egy sonkás szendvicset . Jessica egy tömörült asztal felé kezdett húzni . A tálcámat szorosan tartottam . Néha , néha oda lestem a szemem sarkából az asztalukhoz , hogy figyelnek-e még . Annyira elmerültem a tanulmányozásukban , hogy véletlen bele futottam az előttem lecövekelő Ericbe , és a szendvicsem a pólóján landolt .
-Bella ! Jaj , tiszta kosz lett a pólóm . - siránkozott Eric .
-Én .. annyira sajnálom . Csak .. - mentegetőztem . Ekkor halk nevetést hallottam Edwardék felől . Mérgesen oda pillantottam rájuk , és láttam , hogy a fekete hajú srác jót mulat rajtam .
-Nagyon vicces . A nyavaja enné meg a vámpír szépséget . - átkozódtam halkan . A fekete hajú srác csak még jobban nevetni kezdett . A többiek ültő helyükben megdermedtek .
-Vámpírok . Miért ilyen jó a hallásuk ? - folytattam a morfondírozást csendben , miután leültem Angela mellé . Eric bosszúsan vakargatta a pólójáról az ebédemet .
Halkan felkuncogtam .
Lecsavartam az ásványvíz tetejét , és kortyolni kezdtem . Egyre mohóbban ittam . Ekkor halk lépteket hallottam a hátam mögül . Láttam , ahogy mindenki oda kapja tekintetét az asztal mögül . Követtem a pillantásukat , ekkor megláttam a hátam mögött Öt . Annyira meglepődtem, hogy majdnem félre nyeltem .
-Beszélhetnénk ? - kérdezte feszülten .

A hibákért bocsánat . Komikat kérek ."bociszemek". Puszi.