CLICK HERE FOR BLOGGER TEMPLATES AND MYSPACE LAYOUTS »

2010. szeptember 28., kedd

6.fejezet ( Part 1)

Hali olvasók :D Meghoztam a hatodik fejezetet . Nagyon sajnálom , hogy ilyen későn hoztam , de nem igazán értem rá . Most is sietésbe vagyok , így a fejezetet két részre osztottam . Sajnálom .
Viszont , behoztam egy aprócska szabályt !! Sajnálom , de komikat alig-alig kapok . Elég elkeserítő :( Szóval , úgy döntöttem
, hogy komihatárt vezetek be . Sokat kínlódok egy fejezettel , hogy jó legyen , tetszedjen nektek , képet keresek , és még sorolhatnám . Elhiszem , hogy elkezdődött a suli , ahogy nekem is , de még is találtam rá időt , hogy fáradtan és nyűgösen bepötyögjek egy fejezetet . Szóval , a következő fejezet (azaz ennek a befejező része ) három komment után kerül fel . Tényleg sajnálom , hogy ehhez kellett folyamodnom , de a visszajelzések száma szinte egyenlő a nullával , s így írni is elég nehéz , ha az ember nem tudja , hogy tetszik-e amit ír , vagy sem .
Minél több komit kapok , annál hamarabb les
z friss . Szóval , ez csak rajtatok múlik :)
Szóval , tessék olvasni , és utána komizni , hogy milyen volt (:
Tényleg sajnálom , puszi , Trixy :)


/Bella szemszöge/

Miután Alice elpattogott , kettesbe hagyva minket Edwardal , kínos csend telepedett kettőnk közé. Csodásan csillogó aranybarna szemei az én tekintetemet keresték .
Féltem a szemébe nézni . Féltem , hogy ha egyszer bele nézek , soha nem tudom elengedni ezt a csodás szempárt .
Végül még is csak a szemeibe néztem . Aranybarna tekintete megigézett , és még levegőt is elfelejtettem venni .
- Azt hiszem , nekem mennem kéne . - mosolygott féloldalasan .
Mosolyától a szívem kihagyott egy ütemet , hogy aztán kétszer olyan gyorsan kezdjen verni . Mosolya szélesebb lett , mire én fülig pirultam .
Vámpír hallás , remek .
- Igen , nekem is . - sanyarogtam . Az első órám matek , ami számomra egyenlő a halállal .
- Hát akkor szia . - intett , majd lassan , nagyon lassan megfordult , és elindult a hármas épület felé .
- Szia . - motyogtam magam elé , miközben figyeltem távolodó alakját . Szemeim akaratom ellenére a hátáról egyre lejjebb kúsztak , pedig nem szabadott volna . A meglepő az az volt , hogy egyáltalán nem volt ellenemre . Csinos kis hátsóját lestem , közbe az alsó ajkaimat harapdáltam.
Végül teljesen eltűnt a látó teremből , így a józan eszem végre vissza tért , és jól összeszidta a kevésbé józan felemet . Bosszankodva indultam el az órámra .

A nap hátra lévő része teljes unalommal telt . Spanyolon a tanár felszólított , mivel látta , hogy nem teljesen figyelek az órára . Össze vissza hebegtem , mert azt sem tudtam , tulajdon képen hol is tartunk . A csengő volt a megmentőm , így a tanár elhalasztotta a "Hogyan szúrjunk ki Bellával" projektet .
Izgatottan kezdtem pakolódni , majd szinte futva tettem meg az utat a menzáig . Be kellett , hogy valljam , nem azért siettem , mert olyan nagyon éhes voltam , hanem azért , hogy láthassam Edwardot . Lehet , hogy elment az eszem , de ez ebben a pillanatban cseppet sem érdekelt .
Végül megérkeztem a menzára , és mosollyal az arcomon léptem be . Szemeim automatikusan kezdték pásztázni a hatalmas ebédlőt , hogy megtalálják azt az annyira ismerős hófehér bőrt , és aranybarna szempárt .
Mikor megtaláltam , ugyan az történt , mint reggel , amikor kettesbe maradtunk . A szívem kihagyott egy ütemet , majd eszeveszett gyorsasággal kezdte döngetni a bordáimat . Ajkaim kissé elnyíltak , hogy több Oxigénhez jusson a tüdőm . Pár percig még álltam , és elmerengtem a karamella színű íriszekben , majd fej rázva beljebb léptem .
Mivel ma nem voltam olyan éhes , ezért csak egy vizet kértem . Jessicát sehol nem láttam , ezért fellélegezve kerestem egy üres asztalt .
Hamar megtaláltam , amit kerestem . A Cullen asztalhoz közel akadt egy üres asztal , ahova gyorsan le is telepedtem . A táskámat lecsúsztattam a vállamon , és a székre helyeztem . A vizemet az asztalra raktam , majd lehuppantam a székemre . Tökéletes kilátásom volt .
Mind az öten az asztalnál ültek , fölöttük az érintetlen étel . A szőke hajú szépség a villájával piszkálta az ebédet , mackó párja pedig mögötte csücsült . A lány háttal neki támaszkodott , és úgy fixírozta a kajáját . Alice Jasper ölében ült , szemeivel végig engem pásztázott . Zavartan tovább néztem az asztalnál , az ötödik alakra . Edward Aliccel szemben ült , s lezseren hátra dőlt a székben . Nem nézett felém , inkább az ablakon leskelődött kifelé .
Csalódottan biggyesztettem le ajkaimat , majd az üvegem után nyúltam , és lecsavartam a kupakot . Lassan kortyolni kezdtem . Kivettem az mp3-amat a táskámból , majd megkerestem a kedvenc számomat , és a fülest behelyeztem a helyére .
A dallamtól azonnal jobb kedvem lett , és körbe néztem a menzán . Jessica kíváncsian fürkészett , de nem izgatta , hogy egyedül ülök . A többiek mind nevetgéltek ,és egymás hajába dobálták a rizst .
Mint az ovisok . - gondoltam ,majd fejcsóválva vissza fordultam . Egy alacsony alak tornyosult előttem , fekete tincsei a zselétől az égnek meredeztek . Annyira megijedtem , hogy kissé felugrottam a székbe , majd a hevesen verdeső szívemhez kaptam .
- Alice , megijesztettél . - vettem ki a fülhallgatót a fülemből .A köszönésemre széles mosoly jelent meg arcán .
- Nincs kedved hozzánk ülni ? - fordult az asztalukhoz .
Kikandikáltam Alice mellett . Mindenki engem nézett várva a válaszomat .
- Hát .. nem is tudom . -néztem fel újra a kis pukkancsra . Jó kedvét nem lehetett lelohasztani , továbbra is izomból mosolygott .
- Ne butáskodj . Gyere már . - ragadta meg a kezem , majd felhúzott a székről . Gyors felkaptam a táskám és a vizem , aztán hagytam , hogy Alice maga után rángasson .
- Sziasztok . - köszöntem félősen , szem lesütve , mikor oda értünk .
- Szia . - somolygott Edward .
- Hello Bella . - biccentett egy aprót Jasper .
- Szia csajszi . Emmett vagyok . - vigyorgott teli szájjal a mackó méretű vámpír . Ahogy láttam , kedvel .
- Rosalie . - préselte ki magából a szőke vámpírlány . Halványan elmosolyodott bíztatás kép , majd ismét lefoglalta a figyelmét a tálcáján lévő ebéd . Alice elbukdácsolt Jasperhez , és az ölébe fészkelte magát . Én is leültem Edward mellé .
- Akkor ma jössz , ugye ? - csilingelte Alice .
- Persze . De nem igazán tudom , hol laktok .
- Oh , ha csak ez a baj . Szóval .. - kezdte el lelkesen a beszámolót . Az útvonalt centiről centire megadta , majd elkérte a számomat , hogy tudjon hívni . Úgy gondoltam az lesz a legjobb , ha én is elkérem az övét , ha netalántán eltévednék . Bár , mivel itt nőttem fel , elég kicsi rá az esély .. de sose lehet tudni .
- Szóval te vagy az a farkasos csajszi ? - vigyorgott Emm .
Höh , még , hogy farkasos csajszi .
- Nagyon úgy tűnik .
- És nem büdösek ? - ráncolta az órát , mintha most is érezné a szagukat . Kissé meglepett a kérdése , de készségesen válaszoltam neki .
- Dehogy is . Már miért lennének azok ? - nevettem fel .
Én eddig még soha nem éreztem , hogy büdösek lennének . Sőt . Jake illata olyan finom .. mhh.
Mély levegőt vettem , így orromba bekúszott egy még Jake illatánál is finomabb aroma . Az illat olyan csodás volt , hogy teljesen elborította az agyamat .
- Hát szerintem förtelmes szaguk van . - fintorgott tovább Emmett , így vissza rántott a valóságba . Az agyam kitisztult , és a köd elpárolgott .
- Ne aggódj . Nekik is ez a véleményük rólad . - villantottam egy mosolyt .
- Lehet , hogy fürdened kéne Em . - nevetett fel Jasper .
- Hé , nem azt mondta , hogy csak én . - háborodott fel sértetten . Erre már Rosalie se bírta ki nevetés nélkül , halkan felkacagott .
- Remek , most akkor nevessetek ki . De akkor sem vagyok büdös . - durcáskodott .
Rose engesztelés kép egy csókot adott neki , majd felpattant , és a tálcával a kezébe elsétált . Kecses mozgása irigylésre méltó volt .
- Akkor mi most megyünk is . Még lesz egy órám . Akkor hatkor nálunk ? - állt fel Alice is . Majd lassan mindenki követte a példáját .
- Igen . És megpróbálok nem eltévedni . - kuncogtam . Alice csilingelő hangján felnevetett , majd egy gyors puszit nyomott az arcomra . Jasper köszönés kép ismét csak biccentett egyet , majd elsietett Alice után .
- Milyen órád lesz ? - csengett Edward bársonyos hangja .
- Öö .. - az agyam teljesen leblokkolt . Megráztam a fejem , majd mély levegőt vettem .
- Biológia . - nyögtem ki , mikor már a fejem kitisztult . Hamiskásan elmosolyodott . Ekkor már levegőhiányban szenvedtem .
- Nekem is . Megyünk együtt ? - virult fel az arca . Erre az ajánlatra nem tudtam nemet mondani . Boldogan mondtam igent .
- Akkor én elmegyek Rose cica után . Ti pedig nélkülem ne huncutkodjatok . - dörmögte a nagy medve , majd rám kacsintott . Megforgattam a szemeimet , közbe a vállamra kaptam a táskám , a vizet pedig megragadtam .
Emm elsietett Rosalie után , majd mi is követtük a példáját , és elbattyogtunk a négyes épület felé , ahol a biológia lesz . Edward csendben lépkedett mellettem , szemem sarkából láttam , ahogy végig engem néz . Elpirultam , és gyorsan valami témát kerestem , amiről eltudnám terelni a figyelmét , és a sajátomat is , hogy ne csak körülötte forogjanak a gondolataim .
- Öhm , ez előtt hol laktatok ? - jutott eszembe az első kérdés . Na jó , talán nem ez a legjobb , de jobbat nem tudtam kitalálni .

Kérdésem szemmel láthatólag meglepte , de azért válaszolt .
- Mi már mindenhol laktunk . - mosolygott . Ilyenkor csak még jó képűbb lett .
- Mindenhol ? - kerekedtek ki a szemeim .
Mosolya szélesebb lett , mire nekem hangosan kezdte döngetni a bordáimat a szívem . Csak úgy zakatolt a helyén , már -már azt hittem , hogy menten kiugrik a helyéről .
Végre elértük a biológia termet . A tanár még nem volt bent , így lassan a helyünkre battyogtunk. Mindenki minket nézett , amitől persze azonnal fülig pirultam . Edwardot már kevésbé zavarta a dolog . Jót derült , bár nem tudom , hogy min . Azon , hogy elpirultam , vagy azon , hogy mindenki minket néz .
A biológia óra szörnyű volt . Edward a szeme sarkából végig engem lesett . Az arcomat a hajam mögé rejtettem , és próbáltam figyelni a tanár magyarázatára , ami elég nehezen ment , hogy tudtam , Edward minden rezdülésemet figyeli .
Végül imáim beteljesedtek , amikor az oly ismerős csengő megszólalt , jelezve az óra végét . Megkönnyebbülten lélegeztem fel , s azon nyomban a cuccaimat kezdtem pakolászni . Edward gyorsabban végzett , és felajánlotta , hogy meg vár .
Csendben araszoltunk a tömegben a parkoló felé . A diákok teljesen ellepték a suli parkolóját . Kiérve a Cullen gyerekek már mind kint voltak , a kocsinak támaszkodva várták Edwardot .
- Mi tartott ilyen sokáig ? Már azt hittük , hogy ki se jöttök . - kuncogott Em , amikor végre elértük az autónkat . Nagyon vicces , mondhatom .
- De amint látod , mégis csak kijöttünk . - morogta Edward . A testvérei mellé sétált , majd megállt Alice mellett .
- Akkor ahogy megbeszéltük ? Este jössz , ugye ? - somolygott Alice boldogan .
- Persze , hogy megyek . Hisz megígértem , nem ? - vontam fel a szemöldököm .
Alice örömében tapsikolni kezdett , Jazz pedig nyugtatólag lágy csókot nyomott ajkaira . Jobbnak láttam menni , nem akartam zavarni .
- Hát , akkor megyek . Sziasztok . - intettem .
- Szia csajszi . Aztán el ne tévedj . - kacagott fel Em . Hátra fordultam , és nyelvet öltöttem rá , akár egy ötéves kisgyerek .

Az első utam persze La Push felé vezetett . Az úton végig görcsösen szorítottam a kormányt , hogy mit is mondjak Jake-nek . Félek , ha meg mondom neki az igazat , akkor teljesen kikel magából . Viszont ha nem mondom el neki , és megtudja , az lesz a baja , hogy hazudtam . Teljesen tanácstalan voltam , de a kíváncsiságom erősebb volt mindennél .
Mindig is kíváncsi természetű voltam . És egyesek szerint nagyon makacs . Mindig ragaszkodtam a saját igazamhoz , és nem hagytam , ha valaki hazugnak nevez . Ritkán szoktam hazudni , és amikor erre folyamodok , akkor is könnyen lebukok , mivel nem épen egy színésznőnek való vagyok . A hazugság valahogy nem megy nekem , kiskoromban néha-néha próbálkoztam , de könnyű szerrel rájöttek , így felhagytam ezzel . Mára már csak egy-egy füllentést tudok magamból kicsikarni .
Elsuhantam mellettem a La Pusht jelző tábla , így hagytam , hogy az autó sebességmutatója lejjebb csússzon . Egyre közelebb kerültem bátyám házához , és ezzel együtt egyre idegesebb is lettem . Végül amikor megpillantottam a faházát , nagy nehezen elhatároztam magam , bár lehet, hogy őrültség , de nem számít . Majd lesz valahogy .
- Szia húgi . - ölelt meg Jonathan , miután kiszálltam az autóból .
- Szia . Jake itt van ?
Remélem , hogy igen lesz a válasz , és nem járőrözni van .
- Aha . Olyan fél órája jött . - engedett el . Megkönnyebbülten indultam be a házba .
Az elmúlt egy hónapban több időt töltöttem itt , mint eddigi életem során .

Megindultam a nappali felé , mert ahogy Jake-t ismerem , tuti ott lesz a tévé előtt .
Úgy látszik , nagyon ismerem , mert pontosan ott volt , ahol sejtettem . A kanapén terpeszkedett , közbe a tévét bámulta , és egyik csatornáról a másikra kapcsolgatott . Amint meghallotta lépteimet , oda kapta a fejét , és elvigyorodott .
- Szia kicsim . - jött hozzám , majd karjaiba kapott . Lapát méretű kezei között szinte elvesztem .
- Szia . - pusziltam meg .
Olyan furcsa volt vele lenni . Edward után teljesen más . Az Ő közelében a szívem folyton ki akar ugrani a helyéről . Ha megszólal a bársonyos hangján , ha csak rám néz , már gyorsabban ver a szívem .
Jake teljesen más . Érzem , hogy szeretem , de más . Ezt nem lehet megmagyarázni . Szükségem van rá , és jó vele lenni . Jóérzés átölelni , a karjaiban lenni , és együtt lenni vele . De valami még is hiányzik . Minderre nem jöttem rá addig , amíg Edwardot meg nem ismertem .
- Mi szél hozott erre ? - szakította meg Jake hangja a gondolat menetemet . Talán jobb is , mert már kezdek butaságokat gondolni . Most komolyan Jake-t és Edwardot hasonlítottam össze ?
- Csak azért jöttem , hogy szóljak . Ma elmegyek a Cullenékhez . - rágcsáltam az alsó ajkamat .
Ahogy sejtettem , a mosoly lefagyott az arcáról , a karjai megremegtek , majd arrébb húzódott , én pedig nem tiltakoztam . Tudtam , hogy most nincs olyan állapotban , hogy még jobban felidegesítsem .
- Jake , én ..
- Mégis minek mész te oda ? - sziszegte a fogai között . Kezei ökölbe szorultak , de remegése továbbra se maradt abba .

Valahogy le kéne nyugtatnom .
- Hát én .. én csak beszélgetni . - hebegtem félénken .
- Még is mi megbeszélni valód van neked azokkal a mocskos vérszívókkal ? - hasított éles hangja a levegőbe .
Jonathan kisietett , kettesbe hagyva minket .
- Neked ahhoz mi közöd van ? - kérdeztem idegesen .
- Elég sok . Tudtommal a barátod vagyok . És egyáltalán nem tetszik nekem , hogy mocskos vérszopókkal akarsz barátkozni .
- Neked nem is kell , hogy tetszedjen . Nem te barátkozol velük , hanem én . - makacskodtam tovább .
- Ép ez az , ami nem tetszik . - kezdett el járkálni idegesen , összeszorított ököllel .
- Hát én pedig akkor is el megyek hozzájuk . Ha tetszik , ha nem . - szegtem föl az állam .
- Még is mi megbeszélni valótok van ? Hogy utoljára kit öltek meg ? - állt meg velem szembe , és vonta fel a szemöldökét . Ezzel végleg betette a kaput .
- Na ide figyelj Jacob Black . Oda megyek ahova akarok , és ahhoz akihez akarok . Szeretlek , de nem tilthatod meg nekem , hogy elmenjek . te is tudod , hogy így is , úgy is elmegyek . Jobb , ha nem hergeled magad . És tudtommal Ők mások . Nem ölnek embert . Szóval légy olyan kedves , és ne vádold őket olyannal , ami nem is igaz . - keltem ki magamból , majd hátat fordítottam neki , s szinte futólépésben indultam meg a kocsim felé .
- Várj már . - ragadta meg a karom .
Nem fordult felé . Mély levegőt vettem , majd egy határozott mozdulattal kirántottam a karom vasmarkai közül . Kezei maga mellé hullottak erőtlenül .
- Hagy békén . - suttogtam , majd bevágódtam a kocsimba . Figyeltem Jake szomorú arcát , közbe a szívem majd' meg szakadt , hogy az előbb a vámpírokat választottam helyette . De annyira begurultam , hogy nem is tudtam , mit mondok , csak özönlöttek belőlem a szavak .

A haza felé úton végig magamba szitkozódtam . Átkoztam magam , amiért ezt tettem Jake-el , amiért elfogadtam a meghívást , és amiért ekkora hatással van rám Edward közelsége . Nem akartam ezt érezni . Nem akartam ezt tenni se Jake-el , se magammal .
Átkoztam a kíváncsiságomat , a makacsságomat , és azt a nagy számat , amit soha nem tudok becsukni akkor , amikor kéne .

Haza érve egyeset a szobám felé indultam . A táskámat ledobtam valahova a szoba közepére , majd lesiettem a konyhába , és melegítettem magamnak a tegnapi Lasagne-ból . Gyorsan belapátoltam , majd az órára pillantottam . Fél őt volt , ami azt jelenti , hogy késésben vagyok .
A koszos tányért gyorsan bedobtam a mosogatóba , majd felindultam az emeletre . Gyorsan kikaptam a szekrényből egy fekete latex nadrágot , mellé egy koktél felsőt . Talán nem épen ebbe kéne mennem ,de más összeállításra már nem volt időm .
Gyorsan besiettem a fürdőbe , majd lerángattam magamról a sulis göncöket . A forró zuhany alá álltam , s hagytam hogy testem minden egyes négyzetcentiméterét átjárja a nyugta vízsugár . Megpróbáltam nem gondolni semmire . Az izmaim ellazultak , és kezdtem teljesen lenyugodni .
Miután kiszálltam a tus alól , gyorsan szárazra töröltem magam , majd felkapkodtam magamra a ruhákat . A hajamat gyorsan megfésültem , majd egy hajpántot csúsztattam bele . Gyorsan feltettem a minimális sminket , majd vágtattam is vissza a szobámba . Az első kezem ügyébe akadt cipőt kikaptam a szekrényből , és már siettem is le a konyhába . Írtam egy cetlit anyuéknak , hogy este jövök , gyorsan felhúztam a magassarkúmat , majd vissza siettem a szobámba . A táskámba gyorsan beledobáltam a pénztárcám , irataimat , telefonomat , és még egyéb dolgokat , majd megragadtam a kocsikulcsot , és siettem le vissza . Az ajtót bezártam , majd a kulcsot a zsebembe mélyesztettem . Öles léptekkel szeltem át a kocsim és a köztem lévő távolságot . Beindítottam a kocsit , és már hajtottam is a főúton arra , amerre Alice mondta . Végig hajtottam Forks utcáin , szemeim közbe végig pásztázták az a bekötő utat , amit mondtak .
Már fél órája köröztem , s már kezdtem ideges lenni , hogy Emmett jóslata beválik , és eltévedek. Végül nagy nehezen , de sikerült megtalálni . Egy földes úton hajtottam , szemeim idegesen jártak ide-oda . Kerestem a bekötő ösvényt , de akkora volt a fű és gaz , hogy biztos , hogy ezeket az utakat ember nem járja .
Gyorsan előkotortam a telefonomat , majd kikerestem Alice számát , és tárcsáztam .
- Szia Bella , mikor jössz ? - kérdezte egyből , amint felvette a telefont .
- Ha rajtam múlna már rég ott lennék . Csak az a probléma , hogy nem találom azt a nyavalyás utat . - mérgelődtem . Bár tudtam , hogy attól , hogy mérgelődök , és szitkozódok , attól még nem találom meg az utat .
- Csak nem eltévedt ? - kiabált Em nevetve a telefonba .
- Nagyon vicces , mondhatom . - morogtam az orrom alatt .
- Egy kis tábla kint van az ösvény elején , majd meglátod . Már hallom a kocsid hangját , szóval nem lehetsz messze . De most mennem kell . Szia . - tette le a telefont .
Mondhatom , ezzel aztán sokat segített !
Negyed óra körözés után csak megtaláltam a táblát , amit Alice mondott . Rákanyarodtam az útra , majd a füves réten áthajtottam . Már láttam is a hatalmas házat .
- Hűha . Az már biztos , hogy pénzük van . - ámuldoztam .
A ház hatalmas volt , három emeletes . A falai elefántcsont fehérre voltak festve . Stílusos volt , bár látszott rajta , hogy régebben épülhetett . A ház keleti részét hatalmas üveg ablakok tették ki. Gondolom , régebben falak lehettek , de kibontották , és helyettük üveget raktak .
Az egész ház lélegzet elállító volt . Lassan leparkoltam a ház elé , majd a bejárati ajtó nyitódott , és hét alak körvonalazódott ki .

2010. szeptember 10., péntek

5.fejezet

Nos , sziasztok :D Mielőtt elkezdeném , néhány hozzáfűzni valóm még lenne . Szerintem kicsit rövid lett maga a fejezet . És így vissza olvasva nem valami jó , de majd döntsétek el ti . Mivel beteg vagyok , ezért nem nagyon volt időm , illetve erőm , de jövő héten szinte nulla az esély arra , hogy gépközelbe legyek , ezért gondoltam meghozom most .
A komikkal kapcsolatban még annyit , hogy többet jelezték nekem , hogy nem enged komit írni :S Sajnos ezt én is tapasztaltam . Nem tudom , mi lehet az oka . :S De azért nagyon örültem annak a pár sornak , amit Chat-be írtatok :) Igazán köszönöm annak a pár embernek .
Jó olvasást , és remélem , hogy azért valamilyen szinten tetszeni fog a fejezet .
Nagy baciscuppanos puszi nektek ! (:
Aztán komikat :$:)





/Bella szemszöge/

-Beszélhetnénk ? - kérdezte feszülten .
Mindenki rám szegezte szemét , várva a válaszomat . Jess dühös pillantásokkal méregetett .
Láttam, ahogy mindenki Edward és köztem kapkodja a pillantását .Gyanakvóan néztek minket .
A fenébe , mindenki előtt még sem mondhatom , hogy nem .
Pillantásom újra Edwardra tévedt . Várakozó teljesen nézett rám . Bizonyára másnak úgy tűnt , hogy teljesen nyugodt , de én láttam , hogy öklét összeszorítja . A száját összepréselte , és feszülten méricskélt . Láttam , hogy valamin nagyon erőlködik .
-Miért ? Éhes vagy és én leszek a fő fogás ? - suttogtam magam elé elég halkan ahhoz , hogy más ne hallja - még a mellettem ülő Jessica se - , kivéve az , akinek szántam . Elfojtott egy morgás féle kuncogást magában .
-Persze . - válaszoltam gúnyosan . Edward kifújta az eddig benntartott levegőt , és megkönnyebbült arccal nézett rám . Hátat fordított nekem , és vissza sétált a többiekhez .
-Ti ismeritek egymást ? - suttogta Jessica közelebb hajolva hozzám , közbe végig kitekert nyakkal vizslatta Edward távolodó alakját .
-Hát .. mondhatjuk - grimaszoltam egyet . Az üres tálcámat gyorsan leadtam , az ásványvizemet pedig a táskámba mélyesztettem . Az asztaluk felé néztem , ahol épp Edward és egy szőke hajú vámpírlány veszekedtek .
Felszegett fejjel sétáltam az asztalukhoz , és megálltam Edwarddal szemben .
-Akkor most akarsz beszélni , vagy nem ? - kérdeztem ingerülten . Mindenki oda kapta a fejét , az asztaltól . A szőke hajú vámpírlány mérgesen fújt egyet , és durcásan fonta össze karjait a mellkasa előtt . Rám sem nézve magyarázni kezdett valamit testvérének , de olyan halkan és gyorsan beszélt , hogy semmit nem értettem belőle .
-Igen . De nem itt . - állt fel , miután befejezte a vitát a lánnyal .
-Én is megyek . - ugrott fel izgatottan a fekete hajú lány . Az arca olyan kobold szerű volt .
-Erre semmi szükség Alice . - szólt rá mogorván Edward .
-Akkor is megyek . - makacskodott tovább . Karjait durcásan össze fonta , mint egy ötéves kisgyerek . Már kezdtem azt hinni , hogy menten a földhöz vágja magát , és üvölteni fog , hogy ő akkor is jön .
-Akkor gyere . - indult el Edward . Alice boldogan mosolygott , majd egy gyors csókot adott párjának . Eltáncolt Edward után , közbe megragadta a kezem , és maga után kezdett húzni . Hideg érintésétől kissé össze rezzentem , de nem húztam el a kezem . Olyan kedvesnek tűnt ez a lány , hogy nem lett volna szívem hozzá , hogy megbántsam .
Edward a parkoló felé vette az útirányt . Mikor már azt hittem , hogy itt fogunk beszélgetni , Edward könnyedén átsétált a parkolón és a suli melletti kis parkba vezetett minket . Alice fürgén próbálta tartani vele a tempót , de elég nehezen ment neki , hogy közbe még engem is cibált maga után .
-Oké . Most pedig elmondanád , hogy mégis honnan tudod ? - fordult velem szembe Edward . Mogorván nézett rám .
-Nem mindegy ? Lényeg , hogy tudom és kész . - téptem ki a kezem Alice kezei közül . Szomorúan nézett rám , amit nem tudtam hova tenni . Kezeit gyorsan háta mögé rejtette , és a földet kezdte nézegetni .
-De mégis honnan tudod ? - sziszegte összeszorított fogai között .
Egy percre elgondolkodtam . Most mondjam el , vagy ne ? Nem tudom , hogy jó ötlet-e . Jake tuti , hogy kinyír . Viszont ha nem mondom el , az is lehet , hogy Ők nyírnak ki .
-Nem tudom , hogy elmondhatom-e ... - rágcsáltam alsó ajkam .
Edward felvonta szemöldökét , és értetlenül bámult rám .
-Annyi nem lenne elég , ha megígérném , hogy senkinek nem mondom el ? - tettem fel a kérdést . Végül is , így mindenki jól jár. Főleg én .
-De , elég lenne . Csak kíváncsiak vagyunk , hogy honnan tudod . -nézett rám kérlelően . Aranybarna szemeit valósággal bele fúrta a szemeimbe . Hiába próbáltam elfordítani a fejem , egyszerűen a testem megtagadta a parancsot .
-Nem ti vagytok az egyetlen misztikus lényeg itt . - kotyogtam ki kábán .
Edward és Alice a mondatomra össze néztek . Kíváncsian pislantottak felém .
-Ezt hogy érted ? Van itt más vámpír is ? - szólalt meg Alice most először , mióta kijöttünk .
A francba , ezt nem úszom meg .
-Nem . Nincsenek itt vámpírok - csóváltam meg a fejem .
-A barátom , jobban mondva egy vérfarkas a szerelmem . - magyarázkodtam .
Mindketten felszisszentek , és undorodva néztek rám . Nem értem miért . Elvégre nem Jake a vérszívó , aki embereket öl .
-Te egy kutyával jársz együtt ? - kérdezte megvetve Edward .
-Neked ahhoz mi közöd van ? Tudtommal Ő nem öl embert , mint ti . - kiabáltam kikelve magamból .
Amint kimondtam a sértő szavakat , az arcuk fájdalmasan eltorzult . Láttam a szemükben csillogó bánatot . Hirtelen olyan bűntudat fogott el , amilyen még soha ezelőtt .
-Én ...
-Igazad van . Sajnáljuk . Felejtsd el . Nem fogunk senkit bántani , ha megígéred , hogy meg őrződ a titkunkat . - intett le Alice .
Egy aprót bólintottam a fejemmel , aztán hallottam , ahogy mindketten lassan visszaindulnak az iskola felé .
Ügyes voltál Bella , ezt szépen elszúrtad . - gratuláltam magamnak , közbe már hátba is veregettem magam .
Egyedül álltam a suli melletti parkban , és gondolkoztam . Talán nem volt szép , amit mondtam nekik , de ez nekem miért okoz bűntudatot ? Hisz nekem ők senkik . Nem kell velük sem kedvesnek , megértőnek lennem . Nem ismerem őket , és ami azt illeti , soha nem is akarom megismerni őket .
Bosszúsan fújtam egyet , és visszaindultam a suli parkolójába.Elég kihalt volt az egész parkoló , már csak egy két kocsi állt bent .
Megindultam a kocsim felé , közbe kikerestem a kulcsot a zsebemből . Amint kellő közelségbe értem vele kiriasztottam , és nagy lendülettel vágódtam be a volán mögé . A táskámat az anyós ülésre dobtam , és már indítottam is az autót . Kihajtottam a főútra , és padlógázt adtam . A fák szélsebesen suhantak el mellettem .
Beszélnem kell Jake-el . Nyilván való , hogy a vámpírok akikről múltkor beszélt , és Edwardék egy és ugyan azok . Különben , hogy lehetne megmagyarázni , hogy még életben vannak ?
Tíz perc után beértem La Pushba . Nagyából tudtam , hogy hol lakik Jake , de nem voltam benne biztos . Kicsit vissza vettem a sebességből , így már csak kilencvennel hajtottam a rezervátumba . A sarkon megpillantottam egy kis boltot . Egyből beugrott , hogy jó helyen vagyok . Felhajtottam az utcán , és a végén álló kis piros faházig vezettem . Amint leállítottam a motort , kipattantam a kocsiból , és szinte futó lépésben indultam meg a házig .
-Bella . - kiáltott fel boldogan Jake , amikor meglátott . Nagy mosollyal az arcán futott felém az ajtóból . Mikor oda ért hozzám , egy gyors csókot nyomott ajkamra . Boldogan viszonoztam a csókot . Jake a derekam köré csavarta hatalmas karjait , és szorosan magához húzott .
-Hiányoztál . - suttogta a fülembe , miután elengedtük egymást . Elmosolyodtam , és szorosan hozzá bújtam . Egy halk torok köszörülés jött az ajtó felől . Azonnal szétrebbentünk , és oda kaptuk a fejünket . Billy az ajtóban ült a kerekes székében , és felénk mosolygott .
-Szia Bella . Rég láttalak . - biccentett felém .
-Szia Billy . - mosolyogtam félősen .
-Na de mesélj . Mi szél hozott erre ? - kérdezte Jake .
-Beszélnünk kéne . - rágcsáltam az ajkam . Jake pár percig még méregetett , majd megragadta a kezemet , és a part felé vonszolt . Csendben sétáltunk egymás mellett , kéz a kézben . Hallani lehetett , ahogy a víz mossa a partot . Néhány sirály repkedett a tenger felett , s alkalmanként lecsapott a vízre . Az égen gomoly felhők gyülekeztek . Az idő hideg volt , a fagyos szél csípte az arcomat . Fázósan bújtam közelebb Jake-hez , aki azonnal átfogta derekamat , és szorosan maga mellé húzott . Közelsége jóleséssel öntött el . Elégedetten sóhajtottam fel .
A csend egyre csak nőtt köztünk . Egyikőnk sem tudta , hogy kezdjen bele a mondandójába . Mégis kíváncsi voltam , hogy miért hallgatta el előlem , hogy Edward "családját" nem ölheti meg. Vagy ha tévedek , akkor szólnom kéne , hogy vámpírok vannak a városban .
Hirtelen valami olyan logikus dolog jutott eszembe , amit eddig észre se vettem . Valószínüleg azért , mert váratlanul ért Cullenék érkezése . És épp ez az , ami furcsa , és szokatlan . Elvégre Cullenék vámpírok . A vámpírok köztudottan embereket ölnek . De ők olyan mások . A szemük színe sem stimmel , és iskolába járnak . ISKOLÁBA , ahol majdnem ezer ember van , de Ők mégsem támadnak rá egyetlen emberre sem . Ez elég bizarr . Amit eddig hallottam a vámpírokról , az nem volt éppen kellemes . Undorító szörnyetegek , akik nem törődnek az emberi élettel .
-Jake . Miért nem mondtad el nekem ? - kérdeztem kíváncsian , közbe végig a szemébe néztem. Megálltunk a parton , és szembe fordított magával . Kíváncsian pásztázta az arcomat .
-Még is mit ?
Oké . Akkor játszunk .
-Tudtad , hogy vámpírok vannak a városban ? - húztam fel a szemöldököm , és rémült arcot vágtam . Jake leesett állal nézett engem , aztán gyorsan az erdő felé kapta a fejét , veszély iránt kutatva .
-Ezt még is miből veszed ? - nézett rám kérdően . Még mindig éberen pásztázta az erdőt .
-Találkoztam velük . - jelentettem ki halál nyugodtan . Jake szemei kétszeresére nőttek , és úgy nézett engem , mint aki teljesen bolond . Végig nézett rajtam , és megkönnyebbülten sóhajtott fel . Gondolom valami sérülést kereshetett .
-De .. hogyan ? Mikor ? És hogy lehet , hogy életbe hagytak ?
-Nyugi már . Mindjárt szívrohamot kapsz . - nevettem el magam . Szemei össze szűkültek , és dühösen nézett rám .
-Szóval . Még mielőtt szívinfarktust kapnál , felvilágosítalak , hogy élek . Egy karcolás sincs rajtam . Ami pedig a találkozást illeti .. a Forksi gimibe járnak . Igen , járnak . Mert nem egyedül van . Öten vannak . De .. olyan furcsák . Nem tűnnek kimondottan veszélyesnek . Mármint , vámpírok . De .. a szemük nem vörös , hanem furcsa arany színű . Lehet , hogy csak kontakt lencse , nem tudom . Viszont egész nap senkit nem bántottak . Ez még is csak furcsa , nem gondolod ? - folytattam . Láttam , amint hitetlenkedő arca átváltozik , és szemeiben a felismerés csillan meg . Arca is megváltozott . Rémült arckifejezése teljesen eltűnt . Oké , ez furcsa .
-Cullenék . - nem kérdezte , hanem kijelentette . Tehát ismeri őket . De még is honnan ? Lehet , hogy múltkor még se képzelődtem .
-Róluk beszéltél , igaz ? - néztem barna szemeibe . Válasz kép aprót bólintott , és apró csókot nyomott ajkaimra .
-De .. én nem értem . Elmagyaráznád , hogy még is mit jelent az , amit a telefonba mondtál ? Hisz vámpírok . Akkor miért nem ölhetitek meg őket ? - hadartam el gyorsan . A mondat végére teljesen kifogytam a levegőből , így egy hatalmas és mély lélegzetet kellett vennem , hogy egyrészt lenyugodjak , másrészt ne ájuljak el az oxigén hiánytól . Jake megfogta a kezem , és ismét elindult . Készségesen követtem , és igyekeztem nem kényszeríteni a válaszadásra . Hosszú csend után végre ajkai elnyíltak , és beszélni kezdett .
-Ez nagyon régen történt . Az Őseink fedezték őket fel . Éppen vadásztak . Persze , mi akkoriban még csak ketten , maximum hárman voltunk egy falkában . Mindenki felkészült a támadásra , és elindultak feléjük . Ám furcsa mód nem egyedül voltak . Öten voltak , és épp egy Őz fölött hajoltak . Az őseink szerződést kötöttek velük , mert váltig állították , hogy Ők mások . Nem ölnek embert . Mivel többen voltak , így csak annyit tudtunk tenni , hogy szerződést kötünk velük . Ha nem lépik át a határunkat , és nem ölnek embert , békén hagyjuk őket . Amennyiben megszegik a szerződés bármely pontját , a békének vége . Azóta többen lettek . Ha jól tudom , most heten vannak . Igen furcsa . Tudtommal a vámpírok vagy egyedül , vagy egy társsal vannak . Ők az elsők , akik heten vannak . Ami a szemüket illeti , valoszinüleg azért más színű , mert más életmódot folytatnak . - mesélte Jake . Tátott szájjal hallgattam . Az egész annyira bizarr volt . Vámpírok , akik nem ölnek embert . Ez aztán a furcsa .
-És ezt miért nem mondtad el ? - néztem rá kérdően , miután megemésztettem a hallottakat .
-Nem tűnt fontosnak . Azt hittük , hogy csak átutazóban vannak . De tévedtünk . Valószínüleg itt lesznek még 3-4 évig . - húzta a száját . Olyan aranyos ilyenkor .
-És az sok ?
-Eléggé . Ráadásul olyan büdösek . - fogta be az orrát színpadiasan . Nem bírtam tovább , és hangosan is felnevettem .
-Szerintem mennyünk vissza . - ajánlottam a lehetőséget , miután nevetésem csillapodott . Bólintott egyet , majd megfordultunk , és vissza siettünk .
-Sam itt van ? - jutott eszembe hirtelen .
-Azt hiszem . Mindig itt van . Jonathan le se tudja magáról vakarni . Olyan , mint a kullancs . - nevetett fel .
Csúnyán néztem rá , mire a nevetés a torkára forrt .
-Az én barátnőm nem kullancs . - húztam fel az orrom , és sértetten indultam előre . Kezemet kitéptem a vasmarkai közül .
-Héé , várj már . Nem úgy értettem . - futott utánam . Magamban mosolyognom kellett .
Nem feleltem , csak vágtattam előre . Jake az út hátra lévő részében szabadkozott , hogy nem úgy gondolta , ne haragudjak , és stb . Néha már olyan képet vágott , hogy megsajnáltam , és majdnem "megbocsátottam " neki .
-Bella . Tényleg ne haragudj . Én csak vicceltem . Hisz én is szeretem Sam-et . -kért bocsánatot vagy ezredszerre . A karomnál fogva vissza rántott , így arcunk már csak pár centire volt . Éreztem kellemes leheletét . Jake észre vehette a változást , és apró csókot nyomott ajkaimra . Az agyam teljesen kiürült , és már teljesen el is felejtettem , hogy most tulajdon képen dühös vagyok rá . Újabb csókot kaptam , de ezúttal amikor éreztem , hogy el akar távolodni bal kezemet a nyaka köré csavartam , és vissza húztam . Nyelvemet érzékien végig húztam alsó ajkán , mire elnyíltak azok . Nyelvünk őrült táncot járt , közbe Ő sem tétlenkedett . Kezeit a gerincem mentén lassan húzta lefelé , majd megállapodott a fenekemen . Kissé megemelt a fenekemnél fogva , így gyorsan lábaimat csípője köré kulcsoltam . Jobb kezemmel végig simogattam izmos felső testét . Zihálva kapkodtam levegő után , így kénytelenek voltunk elválni a másik ajkaitól . Jake még egy utolsó puszit nyomott számra , közbe mosolygott .
-Ez azt jelenti , hogy megbocsátasz ? - zihált Ő is , és ismét csókot akart adni , de én ravaszul elmosolyodtam , és kipattantam a karjaiból .
-Héé , most meg mi van ? - kiabált utánam szét tárt karokkal . Aprót kuncogtam , közbe besiettem Jonathan házába . Kopogás nélkül nyitottam be . Halkan becsuktam magam mögött az ajtót , és a nappaliba indultam . Mint sejtettem , Sam bent volt . Épp Jonathan ölébe ücsörgött , és falták egymást . Úgy terveztem , hogy kivárom , amíg végeznek , de nem számoltam azzal , hogy ennyivel nem érik be . Bátyám hanyatt döntötte a kanapén , közbe egyetlen percre sem szakították meg a csókot . Egyre jobban bele melegedtek , amit már nem nagyon bírtam nézni . Hallottam , ahogy a bejárati ajtó csapódik .
Tehát megjött Jacob . Ideje szétválasztani a turbékoló gerle párt .
-Khm .. - köszörültem meg a torkom . Mindketten ijedten kapták a fejüket felém . Mikor meglátták , hogy nincsenek egyedül , azonnal szétrebbentek . Bátyám lemászott Sam-ről , és megköszörülte a torkát .
-Úr isten . Bella , te mit keresel itt ? - kiáltott fel zavarában barátnőm . Ő is ülő helyzetbe tornázta magát , közbe haját megigazította , és a pólóját lejjebb húzta .
-Kopogásról hallottál már ? - mérgelődött melák bátyám .
-És ti az ajtóról ? Nem szoktátok bezárni ? - kérdeztem válasz helyett . - És igen , én is örülök neked Sam . - mosolyogtam . Barátnőm fülig pirult , és gyorsan Jonathan mellébe fúrta paradicsom piros buksiját .
Jake jót derült mellettem . Leültem velük szembe , Jake pedig mellém . Úgy gondoltam , hogy most már megbocsáthatok neki , így az ölébe fészkeltem magam . Először kicsit meglepődött , de nem tiltakozott . Gonoszan elvigyorodtam , és rákacsintottam .
-Nők , ki érti őket ? - mondta két csók között .
-Héé , mi is itt vagyunk . - háborodtunk fel a kijelentésére Sam-el egyszerre .

A délután többi részében Samel beszélgettem . Elmesélte , milyen az új suli . Azt mondta , kicsit kilóg a sorból , mert az összes oda járó gyerek rezervátumi . De amint találkozott a falka tagokkal , megkönnyebbült . Persze suliból az első dolga az volt , hogy ide jön .
-Úr isten . Mennyi az idő ? - sikkantott fel hirtelen barátnőm .
-Hat óra lesz . Miért ? - kérdeztem .
-Jesszus . Ma még otthon sem voltam . Anyuék tuti kinyírnak . Mennem kéne . - pattant fel idegesen Jonathan öléből . Ekkor jutott eszembe , hogy bizony ma még én sem voltam otthon . Bár elég nagy rá az esély , hogy még nincs otthon senki .
Gyorsan elköszöntünk a fiúktól , és rábeszéltem Sam-et , hogy majd én haza viszem . Mivel reggel Jonathan hozta el , így csak gyalog tudna haza menni . A fiúk is elindultak járőrözni .
Hazáig jobban bele melegedtünk a beszélgetésbe , tudván , hogy nincs figyelő közönségünk .
-Hát , akkor én most megyek . Este jössz akkor La Pushba ? - csillantak meg a szemei . Este állítólag valami buli lesz lent a parton . Nem volt sok kedvem menni , de nem akartam megbántani .
-Ahha . Akkor majd ott találkozunk . Akkor szia . - köszöntem . Sam elsétált a bejárathoz , közbe én is kihajtottam a Főútra .


Mint sejtettem , nem volt otthon senki . Gyorsan felsiettem a szobámba , és ledobtam a cuccomat . Hanyatt dőltem az ágyon , és fáradtan nézelődtem ki az ablakon . Eszembe jutott az , amit Alice és Edward fejéhez vágtam , teljesen jogtalanul . Megbántottam őket , és ez miatt bűntudatom volt . Eszembe jutott Alice szomorú arca . Ahogy kitéptem kezem az övéi közül .
Úr isten , Bella . Elment az eszed ? Gondolkozz már . Vámpírok . Elfelejtetted ? Nincs érzésük . Valószínüleg már el is felejtették az egészet . - szidtam magam . Nagyot sóhajtottam , és felvakartam magam az ágyról . Elindultam a fürdő felé , hogy készüljek az esti bulira .
*.*
Másnap kissé álmosan keltem . Az esti buli elég jóra sikeredett .
Mindenki önfeledten szórakozott , nevetgélt , és beszélgetett . Régen voltunk már így együtt . Persze Charlie és Reneé szóvá is tette , hogy mostanában feltűnően sokat vagyok otthon . Kicsit furcsán vette ki magát az egész , mert úgy hangzott , mintha zavarnám őket .
A megjegyzéseit elengedtem a fülem mellett , és nem törődtem apám zsörtölődéseivel .

Miután elvégeztem reggeli teendőimet a fürdőben gyorsan valami gönc után matattam a szekrényemben .
Végül egy fekete feszülős csőnadrág , illetve egy elég dekoltázsos topp mellett döntöttem . Mellé egy hosszított szárú szürke tornacsukát húztam . Gyorsan vissza siettem a fürdőbe , és a hajamat megfésültem , majd kissé bele túrtam , hogy kinézzen valahogy . Még feltettem egy minimális sminket , aztán a szobámba loholtam vissza . Felvettem a kiegészítőket , majd megragadtam a táskámat , és a telefonomat .
Mivel késésbe voltam nem maradt időm reggelire . Gyorsan lekaptam a kabátomat a szék támlájáról , és kisiettem a garázsba . Bepattantam az én imádott kocsimba , és már indítottam is. Szerencsére tíz perc múlva már a parkolóban köröztem valami üres helyet keresve . Végül az épülettől legtávolabbi sarokban megpillantottam két üres helyet egymás mellett . Gyorsan beparkoltam az egy helyre , majd kivágódtam az autoból . Szerencsére még volt negyed órám az első csengetésig , így nekidőltem az autómnak , és néztem , ahogy a diákok ellepik az iskolát . Hirtelen megpillantottam az ezüst Volvot , amint helyért kutatva köröz a parkolóban .
Istenem , mond hogy nem ! -fohászkodtam magamban .
Imáim sajnos süket fülre találtak , ugyanis a Volvo a mellettem lévő helyre parkolt be . Mind az öten kiszálltak a kocsiból , majd a szőke lány megindult a suli felé , a nagydarab barátja pedig követte . Tudomást sem vettek rólam . Vissza pillantottam a Volvó fele , ahol Alice épp barátja karjaiba simult . Edward unottan nézelődött körbe , majd mikor felém fordult , pillantásunk összefonódott .
Homloka ráncokba szaladt , és összeszűkített szemekkel figyelt . Gyönyörű aranybarna szemei nem engedték el a pillantásomat .
Hirtelen eszembe jutott , amit tegnap vágtam a fejükhöz . Újra hatalmába kerített a bűntudat .
Gyorsan elkaptam a fejem fürkésző tekintete elől , így megszakítva a szemkontaktust .
Oké Bella , menni fog . Mély levegő , és indulj . - biztattam magam , de valahogy nagyon nem akaródzott mennem .
Végül a lábaim akaratomon kívül megindultak , és megkerültem a kocsimat előröl . Lassan battyogtam feléjük , közben igyekeztem kerülni a tekintetüket . Végül megálltam kellő távolságra Alice előtt , és felnéztem rájuk . Alice boldogan mosolygott rám . Látszólag arra vártak , hogy mondjak valamit .
-Sziasztok . - motyogtam félénken .
-Szia Bella . - somolygott Alice .
-Szia . -Edward .
-Helló . - nyögte ki Alice barátja .
-Mit szeretnél ? A szemünkre vetni olyan dolgokat , amikről nem tehetünk ? - kérdezte gúnyosan Edward .
Fájt , ahogy beszélt velem , holott tudtam , hogy nagyon is megérdemlem .
-Nem . Épp ellenkezőleg . Bocsánatot szeretnék kérni a tegnapi miatt . - néztem a cipőm orrát . Alice boldogan felvisított , és lassan megölelt .
Oké , ez furcsa . - morfondíroztam magamban , miközben tétovázva vissza öleltem .
Teste kőkemény , és jéghideg volt . De nem ez volt benne a furcsa , hanem az , hogy még kimondottan is jól esett az ölelése . És ami a legfontosabb az -az , hogy megnyugodtam , hogy nem haragszanak rám .
Alice válla fölött láttam Edward kitágult szemeit , és az ismeretlen fiú halvány mosolyát .
Miután kiöleltük magunkat elengedtük egymást , majd Alice boldogan bújt vissza a fiú karjaiba.
-Ez akkor azt jelenti , hogy nincs harag ? - mosolyogtam félénken .
-Hát .. nem is tudom . - vakargatta az állát Edward .
-Ne legyél már ilyen haragtartó . - szidta meg Alice .-Természetesen nincs harag . - tette hozzá .
-Én , csak azért mondtam , mert dühös voltam . És , akkor még nem tudtam , hogy állatokon éltek . - suttogtam halkan .
Mind a hárman leesett állal és kitágult szemekkel bámultak rám .
-Te ezt honnan tudod ? - suttogta a fiú . Azt hiszem , így fogom nevezni , amíg nem tudom meg a teljes nevét .
-Hosszú . És nem lényeges . - legyintettem .
-Figyelj csak Bella -húzott a suli fele Alice , a fiúk meg követtek minket -, mit szólnál hozzá , ha elmesélnénk néhány dolgot rólunk ? - lelkesedett be . A fiútól egy szúrós pillantást kapott , de nem foglalkozott vele .
Az ötlet igen érdekes volt , és valahogy nagyon csábított is . Igazából kíváncsi voltam . De ha ezt Jake megtudja ..
-Rendben . - álltam meg a bejárati ajtó előtt . Alice vidáman tapsikolni kezdett .
-Akkor mondjuk ma délután ?
-Hol ?
-Mit szólnál , ha eljönnél hozzánk ? - kérdezte félősen .
Oké , öt vámpírral egy helyiségben . Ez eléggé ijesztő . Bár , csak nem olyan hülyék , hogy megszegjék a szerződést .
-Megbeszéltük . - bólintottam rá . Alice még jobban pattogni kezdett .
-Remek . A többit majd még megbeszéljük később . Addig is szia . - puszilt arcon , majd kézen ragadta a fiút , és elsietett a tesi terem felé .

2010. szeptember 2., csütörtök

4.fejezet


Sziasztok ! :) Na , meghoztam a következő fejezetet . A hibákért előre bocsánat . Annyit fűznék még hozzá , hogy az előző fejezetnél egyetlen komit sem kaptam :( Jó lenne , ha segítenétek , és vissza jelzést kapnék , hogy elolvastátok , vagy nem . Tetszett , vagy esetleg nem . Sokkal könnyebben menne az írás , ha segítenétek , hogy ne a
sötétbe tapogatózzak . A következő fejezetet vagy 2-3 komi után hozom , vagy pedig ha nem kapok pár sort , akkor sajnos mához egy hétre . Nem akarok fenyegetőzni , csupán pár komit , amibe leírjátok , hogy mi tetszett , és mi nem .
Na nem húzom tovább az időt . Jó olvasást .:)
Puszi,Trixy






/Bella szemszöge/

A napok hihetetlenül gyorsan teltek . Miután megtudtam , hogy Jacob , Jonathan , és a többi fiú farkas , kicsit megszeppentem . Talán félnem kellett volna , talán undorodnom , vagy megborzongnom , amikor a közelükben voltam . De egyik sem történt . Ellenkezőleg . Ugyan úgy egy közösségbe voltam velük , mint azelőtt . Érdekesnek találtam az egészet .
Ha nem saját magam tapasztalom ezeket , és valaki elmeséli , valószínűleg az illetőt szembe röhögtem volna , és a legközelebbi elmegyógyintézetbe beutaltam volna . Viszont , ha ezt én meséltem volna el bárkinek is , elég nagy az esély rá , hogy kényszer zubbonyba végzem . Amikor megkértek rá , hogy ne mondjam el senkinek , - mivel erről elméletileg senki nem tudhat , aki nem érintett - , hangosan felnevettem . Először azt hitték , hogy valami elme zavarom van , de amikor elmondtam az elméletemet , miszerint ha elmondom halál biztos , hogy gyogyóba kötök ki , már ők is felszabadultan nevettek .
Beavattak minden apró titokba . Azt is megtudtam , hogy a farkasok nem teliholdkor jönnek elő - mint a mesékben - , hanem bármikor áttudnak változni . Elég őket kellő képen felidegesíteni , és máris átváltoznak . Nagyon gyorsan gyógyulnak , és az első átváltozásuk után megállnak az öregedésben . Bevallom , ezt kicsit irigyeltem tőlük , de nem mondtam ki fennhangon . Jonathan volt az alfa hím . Magyarul annyit tesz , hogy Ő parancsolt a többieknek. Ha Ő megparancsolt valamit , akkor annak nem mondhattak nemet .
Arra is rájöttem , hogy Sam, Jonathan lenyomata . Ez náluk olyan , mint a szerelem első látásra.
Ha a bizonyos farkas meglátja a lenyomatát , onnantól kezdve csak neki él . Kicsit furcsálltam . Az egész olyan mesébe illő volt .
A sok információ között volt egy , ami nagyon nyugtalanított . Jacobbal szerettük egymást , és már hivatalosan is felvállaltuk a kapcsolatunkat . Ez mind szép és jó , de Jacobnak nem én voltam a lenyomata . Tehát ha megtalálja azt a lányt , akit az égiek neki szántak , akkor engem elhagy . Tudom , hogy nem tenne ilyet , de ez egy olyan dolog , amit nem Ők irányítanak . Minden nap abba a rettegésbe voltam , hogy elveszítem . Sam-et is beavattuk ebbe a dologba , bár Ő jóval rosszabbul viselte , mint én . Először csak hangosan felnevetett , és azt hitte , hogy csak vicceltünk . Mikor Jonathan átváltozott a szeme láttára , olyan sokkos állapotba került , hogy már azt hittük , kórházba kell vinni . Amikor a sokk elmúlt , valami furcsa megmagyarázhatatlan mosoly bujkált ajkain .
Két hete jöttem haza , jövő hétfőn pedig kezdődik a suli . Úgy hallottam az itteni pletykákból , hogy új diákok jönnek . Kíváncsi voltam rájuk , hogy vajon milyenek is .
Méla gondolataimból a telefonom csörgése rántott ki .
-Háló ? - nyúltam gyorsan érte , és reménykedtem , hogy Jacob az .
-Szia picinyem . - cuppogott Jacob . Mindig így hív , mert tudja , hogy utálom ezt a becenevet.
-Jacob , -mordultam rá .
-Oké , Oké . Befejeztem .
-Ajánlom is . Na mesélj . Minden rendben ?
-Fogjuk rá .
-Valami baj van ? - kérdeztem azonnal . Fogjuk rá ? Hogy ha rendben lenne minden , azt válaszolta volna , hogy persze , vagy a szokásos .
-Csak azért hívtalak , hogy figyelmeztesselek . - ködösített .
-Figyelmeztess ? Még is mire ? - uram Isten . Most csak ijesztget ?
-Na jó . De hallgass végig . Szóval ma én voltam őrjáraton .. és furcsa szagra lettem figyelmes .
-Miféle szag ? - szóltam közbe .
-Hadd mondjam végig . - kérlelt . - Szóval a szag tulajdonosa ... egy vérszopó . - mondta fagyosan , és meglehetősen nagy undorral a hangjában .
Azonnal megértettem a mondat jelentőségét . Egy vámpír van itt .
A vámpírok a vérfarkasok ősi ellenségei . Ha nem léteznének vámpírok , a vérfarkasok sem lennének . Az a dolguk , hogy megöljék őket . A vámpírok - kivételesen mint a mesékben - , emberek vérét isszák . Azt mondták , ritkán téved erre egy-egy magányos vámpír , és azokat is könnyű kiiktatni .
-És elkaptátok ? - rémüldöztem . Istenem , mond , hogy semmi bajuk .
-Nem . - morogta a vonal túlsó végében . A szívem hevesen kezdte döngetni a bordáimat . Vámpír , itt , szabadon . Úr Isten . És ha valakit megöl ?
-Miért nem ?
-Nem tehetjük . Régebben .. mennem kell . Szia . Majd még hívlak . - nyomta ki .
-Szia . - motyogtam a búgó telefonnak .
Szedjük össze amink van .-gondoltam , és végig dőltem a kényelmes ágyamon . A plafonra szegezett tekintettel kezdtem bele merülni kusza gondolataim tengerébe .
Vámpír .: Hallhatatlan . Ember vérét issza . Gyors . Erős . Az emberek számára vonzó . Fehér a bőre . Napfényben csillog . A szemük vörös . Hallásuk , látásuk , szaglásuk és egyéb érzék szervük hihetetlenül kifinomult . Emberek előtt ritkán mutatkoznak .
Ezekkel a főbb jellemzőkkel írta körbe Jonathan , amikor Sam-et , és engem avattak be a farkas lét titkaiba . Amit elmesélt róluk , nem volt épen kellemes .
De egy valamit nem értek ." -Nem tehetjük . Régebben ..", ez a három szó ismétlődött a fejemben . Nem tehetik ? Hiszen erre lettek teremtve . Az emberek védelmezésére . És akkor nem ölhetnek meg néhány vérszívót ? És miért tette le olyan gyorsan a telefont ?
Ezt nemért . -siránkoztam magamban .

Miután agyilag teljesen lefárasztottam magam a saját kérdéseimmel , amikre válaszokat nem kaptam , elmentem zuhanyozni . Holnap után iskola . Remek . Egy újabb , eseménytelen év elébe nézek .És ami a legrosszabb az az , hogy Sam már nem jár a Forksi gimibe . Átíratta magát La Pushba. A szülei furcsállták , hogy miért akar ugyan átmenni , de végül beadták a derekukat.
Miután végeztem nyugtató zuhanyzásommal , behuppantam az ágyamba , és a Lap Topot az ölembe húztam . Órákig Sam-el csacsogtam az interneten . Meséltem a Jake-el való furcsa telefonbeszélgetésünkről . Ugyan állította , hogy Ő sem tud többet , de sejtettem , hogy nem mond teljesen igazat . Sam ezután gyorsan témát váltott . Várta már az iskolát .
Több mint két órányi beszélgetés után elköszöntünk , és mindketten aludni mentünk . A Lap Topot kikapcsoltam , és az íróasztalomra helyeztem . Vissza kullogtam fáradtan az ágyamba , és nyakig betakaróztam .

Elaludni nagy nehezen tudtam . Ismét elő jöttek belőlem a miért kérdések . Mivel tudtam , hogy válaszokkal nem tudok szolgálni magamnak , ezért megpróbáltam kikapcsolni agyamat , és erőltetni kezdtem az alvást . Egy óra forgolódás után sikerült mély álomba zuhannom .

Másnap nem történt semmi említésre méltó dolog .Charlie és Reneé napi vitája természetesen megvolt már kora reggel . Nagy "örömömre" még ráadást is kaptam . Nem mesés ?Úgy keltem,hogy veszekednek , és úgy feküdtem , hogy kiabálnak . Nem is értem , hogy bírják ezt . Ha én ilyen szinten veszekednék Jake-el , halál biztos , hogy már rég szétmentünk volna . Reneé a két hét alatt rendesen meghazudtolta magát , ugyanis még annyit sem törődött apuval , mint mikor itthon voltam . Úgy tudom , hogy Charlie nem nagyon rágta magát a történteken , inkább elment a halakhoz , ott keresett vigaszt , és nyugalmat . Néha már azt sem tudtam , kit sajnáljak jobban . Charlie-t , vagy anyut.
Ahogy közeledett a lefekvés , izgatottan kezdtem kotorászni a táskámat . Összekészítettem reggelre a cuccokat , és a ruhámat. Izgatottan jártam föl-alá a szobámba . Talán kicsit nevetséges az izgatottságom .
-Hé Bella - kiáltott a nappaliból apu - úgy mászkálsz , mint pók a falon . Kész földrengés van itt lent . - nevetett fel a saját viccén .
Ezek után igyekeztem megnyugodni . Gondoltam , gépezéssel ütöm el az időt . Megnéztem a leveleimet , de csak néhány idióta reklám érkezett , amit nagy lendülettel töröltem is .
Miután a gépezés sem tudott kellő képen lecsillapítani , elpattogtam a fürdőbe . Elkezdtem lehámozni magamról a ruhákat , aztán megengedtem a forró vizet . Alá álltam a zuhany alá , és éreztem szétáradni testemben a nyugalmat . Jóleső sóhaj hagyta el a számat . Egy órát álltam a zuhany alatt , közben halkan dúdoltam a kedvenc számomat . Miután sikerült kicsit lenyugodnom , kimásztam a zuhanyzoból , és egy törölközőbe csavartam vizes testem . Kivágtattam a fürdőből , és gyorsan elő halásztam egy alvásra megfelelő testhez álló kék topot , és mellé egy mini nadrágot húztam . Este úgy is melegem lesz a takaró alatt . Mivel nyakig szoktam magam bebugyolálni . Néha csodálkozom , hogy eddig nem fulladtam meg .
Gyorsan szárazra töröltem magam ,és magamra ráncigáltam a ruhákat . A hajamat kifésültem , és fogat mostam . Miután készen álltam a lefekvéshez , lassan visszatotyogtam , és ásítottam egy hatalmasat . A mobilomat elő kotortam a fiókból , és beállítottam reggelre az ébresztőt . Vetettem egy gyors pillantást az órára . Tíz óra múlt . Ilyenkor talán még nem alszik Jake , bár kitudja . Egy darabig még hezitáltam , hogy hívjam , vagy ne , aztán végül csak bepötyögtem a jól ismert számot .
-Szia Bella . - ásított egy nagyot a telefonba .
-Szia Jake . Felkeltettelek ? - kérdeztem bűntudatosan .
-Mi ? Nem , dehogyis . - tiltakozott .
-Biztos ? Elég álmoskás a hangod . - jegyeztem meg mosolyogva .
-Ja , hát egy kicsit pihentem . De nem aludtam . Csak tudod , nemrég értem haza . Őrjáraton voltam .
-És ? Történt valami ?
-Semmi érdekes . A szokásos volt . -válaszolt óvatosan . Tudtam , hogy valamit elhallgat . Ismertem már . Ráadásul a múltkori beszélgetésünk is abba maradt . Gyorsan számba vettem a lehetőségeket , hogy tudnám neki feltenni óvatosan a kérdést , hogy ne fogjon gyanút a kíváncsiságomról .
-Figyelj , hogy értetted a múltkor , hogy a vámpírt nem kaphatjátok el ? - suttogtam , nehogy meghallják anyuék .
Jake sóhajtott egyet . Rövid csend állt be . Várakozás teljesen hallgattam én is , közbe idegesen rágcsáltam alsó ajkam .
-Felejtsd el . Nem fontos . - törte meg a csendet Jake távolság tartó hangja .
-Pedig múltkor nem úgy vettem ki a szavaidból . - emeltem feljebb a hangom .
-Figyelj , semmi az egész . Félre értés volt . Felejtsd el . Nem akartalak megijeszteni .
-Pedig sikerült . - válaszoltam kicsit mogorván .
-Akkor sajnálom . Nem akartalak .
-Hát jó . Te tudod .
Hallottam , ahogy valaki távolról Jakenek kiabál .
-A fenébe . Az embernek már nyugta sem lehet . - átkozódott Jake .
-Mi az ?
-Embry . - sóhajtott .
-Menned kell , igaz ?
-Igen . - válaszolta sajnálkozva . - Holnap felhívlak . - tette hozzá .
-Rendben . Akkor majd beszélünk . Szia . - nyomtam ki a mobilom .
Még elég feldúlt volt a lelki világom . A telefonomat az ágy melletti éjjeliszekrényre helyeztem , majd bebújtam az ágyba . Magzat pózba helyezkedtem , és nyakig magamra húztam a takarót .
Kissé mérges gondolatok köpette aludtam el .
Másnap reggel a mobilom ébresztésére ébredtem . Nyavalyogva indult a kezem kutató expedícióra . Mikor megtalálta a hangos zaj forrását a szekrényen , és gyors mozdulattal kinyomtam . A hátamra gurultam , és megdörzsöltem a szemem .
Suli ! - nyögtem fájdalmasan.
Lassan kimásztam az ágyamból , és a fürdő felé kezdtem szédelegni . Kissé nehezen ment , mert a szemhéjaim erőteljesen kezdtek lecsukódni . Látásomon az se segített , hogy kissé homályos volt a látásom .
Miután megbotlottam a fürdő küszöbében , megtorpantam , és kidörzsöltem szememből az álmosságot , egy hatalmas ásítás kíséretében .
Amint a kellemes zuhany alá álltam , éreztem ,hogy felébredek .
Miután végeztem , gyors tempóban szárazra töröltem magam , majd felkapkodtam a tegnap este kikészített ruhákat . Gondoltam , első nap nem viszem túlzásba , ezért egy farmert húztam , és egy egyszerű testhez simuló pólót . Mikor a cipőkhöz értem , kicsit elgondolkoztam . Nem tudtam eldönteni , hogy magassarkút , vagy edző cipőt húzzak .
Végül , hogy egyik cipőm se sértődjön meg , egy lapos talpú balerina cipőt húztam . Pontosan ment a csőszárú farmerhez .
Vissza siettem a fürdőbe , és gyorsan felmértem a hajam állapotát . Elég cefetül festett az egész.
Úgy döntöttem , nem fogok egyszerű felgumizott hajjal menni , így gyorsan bedugtam a hajvasalót , és tű egyenesre vasaltam minden egyes tincsemet. Fél óra múlva már a smink is felkerült rám , és lent toporogtam a konyhába . A táskámat a vállamra raktam , miközben egy vékony , fekete dzsekit lekaptam a fogasról . Anyu és apu már sehol nem volt .
Gyorsan felkaptam a kulcsomat , majd fél perccel később elfordítottam a zárba . A kulcsot gyorsan zsebre vágtam , és a garázst céloztam meg .

*.*

A suli parkolója még nem telt meg teljesen . Ahogy behajtottam az ezüst színű BMW-mel , minden szem oda kapta fejét . A fiúk csillogó szemekkel mérték végig a kicsikémet . Mindenki kíváncsian meresztgette a szemét , vajon ki vezetheti az autót . Gyorsan beálltam az első üres helyre . A motort leállítottam , és átnyúltam az anyós ülésre a táskámért . Az ölembe raktam , közbe már a kilincsen pihent a bal kezem . Lassan kinyitottam az ajtót , és kiszálltam a kocsimból . Most már mindenki engem tüntetett ki a figyelmével , amitől zavarba jöttem . Az arcom kipirult , és zavartan sütöttem le a szemem . A táskámat a vállamra kaptam , az ajtót pedig halkan becsuktam . Elindultam a suli felé , de eszembe jutott , hogy zavaromban nem zártam be . Hátra fordultam , hogy beriasszam . Ekkor két autó cikázott be a parkolóba . Az egyik egy ezüst Volvo volt , a másik egy tűzpiros BMW m3-as . A két autó egymás mellé parkolt le . A BMW-ből két hihetetlenül szép ember szállt ki . A lány - aki vezette az autót - már olyan szép volt , hogy szinte ránéznem is fájdalmas volt . Hosszú szőke haja lágy hullámokban omlott le a hátára . A fiú hatalmas volt . Fekete haja rövidre volt nyírva , ami kissé göndör volt . Hihetetlenül izmos volt . Átsétált , és a szőke hajú lány derekát kulcsolta át , majd húzni kezdte a másik autó felé . Ekkor én is oda kaptam a fejem . Az ezüst Volvoból három alak szállt ki . A hátsó utastérből egy lány ugrott ki . Alacsony volt , és karcsú . Holló fekete haja művészien az égnek állt . Rövid haja volt , ami csak még jobban kiemelte kissé kobold szerű arcát . Izgatottan táncolt oda egy nyúlánk , méz szőke hajú fiúhoz . A fiú fájdalmas képett vágott , és tekintetét ide oda kapta . Idegesen összeszorította ajkait . Látszott rajta , hogy valamin nagyon koncentrál . A kobold szerű lány kecsesen elé lépett , és átkarolta , majd egy puszit nyomott szájára .
A szemem tovább siklott az ötödik diákra . Amint megláttam , a szívem hirtelen kihagyott egy ütemet , aztán mikor újra indult , kétszer olyan heves tempóba kezdett . Pihegve vettem a levegőt .
A fiú inkább nyúlánk volt , és izmos . Bár koránt sem voltak akkora bicepszei , mint a fekete hajú mackónak . Kócos haja bronzvörös volt .Látszott rajta , hogy fiatalabb , mint a többiek . Zavartan kapta felém a tekintetét . Amint megláttam meseszép arcát , a szívem ismét döngetni kezdte a bordám .
Zavartan megráztam a fejem .
Újra feléjük pillantottam .
A fiú még mindig engem méregetett össze szűkült szemekkel . Ekkor figyeltem fel valamire , amire eddig nem . Valószínüleg azért , mert nagyon lefoglalt a szépségük .
A bőrük hófehér volt . A szemük ugyan nem vörös volt , hanem arany barna , én még is tudtam , mik ők . Éreztem . Hiszen annyira kecsesen mozogtak , és hihetetlenül szépek . És a szemük ?!
-Vámpírok . - motyogtam magam elé . Senki nem hallhatta , hisz elég távol álltam mindenkitől .
De amint ezt a szót kiejtettem , öt aranybarna szempár szegeződött rám . Hitetlenkedve , dühösen , értetlenül , és döbbenten pillantottak rám .
-Oh hogy az a .. hülye vámpír hallás . - szitkozódtam , majd mérgesen hátat fordítottam , és megindultam a bejárat felé . Mérgemben még az autót is elfelejtettem beriasztani . Gyorsan vissza fordultam , és igyekeztem nem feléjük nézni . Beriasztottam kocsit , és dühösen trappoltam az épületbe , a titkárság felé .
Remek , gratulálok Bella . Máris felkerültél néhány vámpír étlapjára a nagy szád miatt . - gratuláltam magamnak gondolatban .

Kissé feldúltan siettem a titkárságra . Miután útba igazítottak , bementem a termembe , ahol az osztályfőnök már bent sürgött , forgott . Még nem csengettek be . Az osztályba már csak egy pad volt , ahol nem ült senki . Kissé megkönnyebbülten vágtam le magam a székre , és köszöntem a hevesen integető Jessicának , Angelának , és Ericnek . Kinéztem az ablakon , és figyeltem a felhőket , amint vastagon befedik Forks felett az eget .
A jelző csengő megszólalt , mire a tanár megköszörülte a torkát , hogy mindenki hallgasson el , és őt tüntesse ki teljes figyelmével . Az ajtó lassan nyitódott , és félénken dugta be valaki a fejét . Amint megláttam , hogy Ő az , a szívem hevesen kezdett verni . A bronzvörös hajú fiú beljebb jött , és valamit a tanár asztalára rakott . A tanár egy fejbólintással megköszönte , de nem nagyon figyelt rá .
-Öhm , elnézést . Hova ülhetek ? - fordult a tanár felé . Bársonyos hangja csak úgy simogatott . Ekkor már szabályosan fuldokoltam a levegő hiányától . A szívverést a félelem róvására írtam .
A tanár a nyakát nyújtogatta , szabad helyet keresve .
-Meg is van . Üljön Isabella mellé . - mutatott a tanár a mellettem üresen lévő helyre . A fiú követte a tanár pillantását , hogy vajon ki mellé ültették . Mikor meglátott , halkan felszisszent . Az arcára nyugalmat erőltetett , akárcsak én .
Lassan jött felém , közbe végig értetlen arccal méregetett . Nesztelenül leült mellém , és kicsit odébb húzódott . Igyekeztem kerülni a pillantását , ezért inkább hol a tanárra figyeltem , vagy a padra szegeztem tekintetem . Éreztem tekintetét az arcomon , ezért a hajamat gyorsan választó függönyként kotortam kettőnk közé .
A csengő megszólalt , jelezve az óra kezdetét . A tanár össze csapta tenyerét , figyelmet kérve . Hátra pillantottam , és az egész osztályból a lány csapat a mellettem ülő fél Istent méregette . Megforgattam a szemem , közbe a tanár magyarázatát kezdtem hallgatni . Harmadik órába lesz az évnyitó . Azután ha megkaptuk az óra rendet , még lesz valami műsor , de arra már nem nagyon figyeltem .
A szemem sarkából néha néha oda lestem . Végig engem figyelt . Az arcom bizseregni kezdett .
A megmentőm a csengő volt .
Azonnal kipattantam a padból , és menekülni kezdtem az ajtó felé. Utánam jött közvetlenül Jessica és Angela . Jessicát soha nem bírtam , mert elég képmutató volt .
-Jaj , ti is láttátok az új fiút ? Istenem , milyen helyes . - ájuldozott Jess .
-Nem volt nehéz észre venni , tekintve , hogy mellettem ül . - húztam el a számat .
-És ? Ebbe mi olyan rossz ? Én örülnék , ha mellettem ülne . - sóhajtott fel .
Úgy döntöttem , nem foglalkozok Jess ábrándozásaival . Inkább Angela mellé mentem , és bekapcsolódtam a beszélgetésbe . Mindenki a nyarát mesélte el . Angela nem itthon töltötte. Eric folyamatosan azt ecsetelte , a tender parton milyen jó csajok voltak . Ahogy néztem , ez Angelának nem nagyon tetszett .
-Hé Bella . Láttalak valamelyik este lent a parton . La Pushban . - nézett rám minden tudóan , és halkan felnevetett az emlék hatására .
-Aha . Tényleg lent voltam . - pirultam el , és a cipőm orrát kezdtem nézegetni . Ez de ciki . Biztos látta , hogy nm voltam túl józan . Csak add , hogy ne kürtölje ki , mert akkor kénytelen leszek megölni . - nevettem fel magamban .
-Na és ? Jó volt a társaság ? Mert ahogy néztem , nagyon önfeledten szórakoztál . - kacagott tovább .
Felnéztem rá , és figyelmeztető pillantásokat lövelltem felé . Azonnal megértette , és a mosoly az arcára fagyott .
-Aha . Jól éreztem magam . - mosolyogtam Eric arcán . Olyan fejet vágott , hogy le kellett volna fényképezni .


A következő négy órába meg lett tartva az évnyitó , és a tanár kiosztotta az órarendet . Tartott egy kisebb beszámolót , hogy mit szabad , és mit nem . Aztán áttértünk arra , hogy osztály kirándulás lesz , amire mindenkinek kötelező eljönnie .
A padtársam unottan figyelte a tanár beszámolóját , közbe egyszer kétszer a szeme sarkából rám lesett .
Az ötödik óráról is kicsengettek , és mindenki korgó gyomorral indult meg a menza felé . A padtársam , Edward - mert második órába be kellett mutatkoznia , így megtudtuk a nevét . - olyan gyorsan viharzott ki a teremből , hogy pislogni sem volt időm . Remélem , hogy nem ebédelni megy , különben itt vér fog folyni .

Lassan araszoltam a menza felé , az oldalamon pedig Jess csacsogott . Komolyan mondom , hihetetlenül idegesítő . Annyira hiányzik Sam . A menzára beérve a lábam gyökeret eresztett , és megtorpantam az ajtóba . Edwrad és a többi vámpír egy asztalnál ült , az ebédlő hátsó részénél . Elmélyülten beszélgettek , majd mikor egy fuvallat feléjük fújta az illatomat , oda kapták fejüket. Négy barna szempár meredt rám . Edward szemei elfeketültek .
-Bella - rázott vállon Jess - mi lesz már ? Bejössz , vagy itt ebédelsz az ajtóba ? - bosszankodott , amiért nem figyeltem rá . Megráztam a fejem , és felé fordultam .
-Persze , csak elgondolkodtam .- hazudtam .
Kértem egy ásvány vizet , és egy sonkás szendvicset . Jessica egy tömörült asztal felé kezdett húzni . A tálcámat szorosan tartottam . Néha , néha oda lestem a szemem sarkából az asztalukhoz , hogy figyelnek-e még . Annyira elmerültem a tanulmányozásukban , hogy véletlen bele futottam az előttem lecövekelő Ericbe , és a szendvicsem a pólóján landolt .
-Bella ! Jaj , tiszta kosz lett a pólóm . - siránkozott Eric .
-Én .. annyira sajnálom . Csak .. - mentegetőztem . Ekkor halk nevetést hallottam Edwardék felől . Mérgesen oda pillantottam rájuk , és láttam , hogy a fekete hajú srác jót mulat rajtam .
-Nagyon vicces . A nyavaja enné meg a vámpír szépséget . - átkozódtam halkan . A fekete hajú srác csak még jobban nevetni kezdett . A többiek ültő helyükben megdermedtek .
-Vámpírok . Miért ilyen jó a hallásuk ? - folytattam a morfondírozást csendben , miután leültem Angela mellé . Eric bosszúsan vakargatta a pólójáról az ebédemet .
Halkan felkuncogtam .
Lecsavartam az ásványvíz tetejét , és kortyolni kezdtem . Egyre mohóbban ittam . Ekkor halk lépteket hallottam a hátam mögül . Láttam , ahogy mindenki oda kapja tekintetét az asztal mögül . Követtem a pillantásukat , ekkor megláttam a hátam mögött Öt . Annyira meglepődtem, hogy majdnem félre nyeltem .
-Beszélhetnénk ? - kérdezte feszülten .

A hibákért bocsánat . Komikat kérek ."bociszemek". Puszi.