7.fejezet

Sziasztok ! Ehhez a fejihez nincs sok hozzá fűzni valóm , csupán annyi , hogy szerintem nagyon nem lett jó :/ A következő fejezetet Alice szemszögéből fogom írni , csak annyi , hogy ugyan ez lesz , csak kicsit tovább haladnak benne az események :D Remélem azért értitek , hogy mire gondolok , de ha nem , akkor majd meglátjátok xD
Na cuppanós mindenkinek :) Ja , és köszönöm a komikat :) Örülnék , ha ehhez is legalább annyit kapnék , mint az előzőhöz . Persze nem muszály ! Na jó , abba hagyom :D
Jó olvasást :)



( Bella Szemszöge)


Edward egyre vadabbul kezdte birtokba venni ajkaimat . Megpróbáltam magamtól eltolni , de egy ügyes mozdulattal egyik kezét a derekam köré csavarta , szorosan tartva ezzel , míg másikat a tarkómra helyezte , hogy ne tudjam elhúzni a fejem .
Végül feladtam a harcot , és nem küzdöttem tovább , hisz lehetetlen lett volna kiszabadítanom magam . A tiltakozásom abba maradt , és viszonoztam Edward csókját , holott tudtam , hogy nagyon nem lenne szabad ezt tennem . Mikor érezte , hogy nem tiltakozok , szorításán engedett egy kicsit .
Ekkor nagy robajjal kivágódott az ajtó .

- Mosolyogjatok a kamerába . - rikkantott fel Emmett , majd hallottam , ahogy kattan valami , és ezt követően felvillant egy fény .
Ijedten kaptuk oda a fejünket , megszakítva a csókot . Valami féle furcsa hiány érzetem támadt ott , ahol nem is olyan rég Edward csókolt . Az ajkaim fájdalom nélkül égtek , sóvárgóan . Edward kezeit leengedte maga mellé , szeme színe ismét vissza nyerte azt az édes karamellát .
Zihálva vettem a levegőt , akár csak Edward , Emett pedig az ajtóban jót derült rajtunk , majd a fényképezőgépet ismét ránk irányította , és elkattintott még egy képet . Éreztem , amint elvörösödök , szemeimet szégyenemben lesütöttem .
- Hát ez valami fantasztikus ! - örvendezett még mindig .
- Edward .. ezt ..
- Megöllek , Emett Cullen . Hogy tehettétek ezt ? - förmedt rá testvérére . Emm jókedve nem csappant meg , talán még jobb is lett , látva testvére dühét .
Nem értettem az egészből semmit . Zavartan kapkodtam a fejemet köztük . Ekkor egy halk morgás szakadt fel Edward mellkasából , és határozottan megindult az ajtó felé, jobban mondva Emmett felé .
- Ugyan már . Te is élvezted . - kacagott tovább , de kezeit védekezően maga elé emelte .
- Ez nem volt vicces . - morogta tovább Edward .
- Na jó ! Valaki elmondaná nekem , hogy még is mi a fészkes fenéről beszéltek ? - háborodtam fel , és mérgesen néztem rájuk .
Edward vett egy mély levegőt , majd felém fordult .
- Az én két drága testvérem nagyon poénosnak találták , ha az érzelmeimet kicsit feldobják , és letámadlak . - motyogta lesütött szemmel , mire mindent megértettem .

Hát persze ! - csaptam a homlokomra gondolatban .

Hisz Jasper befolyásolni tudja az érzelmeket . És mivel ez rajtam nem működik , így biztos Edwardon próbálták ki .
Amint a felismerés szikrája eltűnt , valami más kezdett bennem feléledni . A düh . Mérgesen indultam meg Emmett felé , hogy jól elpáholjam még akkor is , ha vámpír , de mielőtt elértem volna célomat , két kar fonódott a derekam köré , így vissza tartva . A szikrák pattogni kezdtek , és jóleső bizsergés öntött el . Ám ez ebben a pillanatban cseppet sem volt fontos .
- Te fafej ! Még is , hogy voltál képes ilyenre ?! Hogy , mekkora egy bunkó vagy . - ordibáltam , közben próbáltam kiszabadítani magam Edward fogságából . A karokat feszegetni kezdtem , mind hiába . Ezerszer erősebb volt nálam .
- Ugyan már Bella , te is élvezted . - röffent fel Emmett .
- Még , hogy élveztem ? Van róla fogalmad , hogy ha ezt Jake megtudja , ti mind halottak lesztek? - üvöltöttem még mindig önkívületi állapotban .
- De nem fogja megtudni . - vigyorgott még mindig .
- Na , várj csak Emmett Cullen . Csak kerülj egyszer a kezeim közé , az biztos , hogy nem éled túl . - mérgelődtem , majd nagy nehezen , de kiszabadultam Edward erős szorításából . Mérgesen indultam meg az ajtó felé , majd Emmett-hez érve egy szúrós pillantást lövelltem felé , és elsiettem le a nappaliba . Még csak a második emeleten járhattam , de már hallottam Edward ordibálását , ahogy testvérével veszekszik .
Dühösen trappoltam le a nappaliba , ahol Jasper jót derült , Alice szélesen mosolygott , Rose pedig bocsánat kérően nézett rám .
- Ez egyáltalán nem volt vicces . - szűrtem fogaim között , majd feltéptem a bejárati ajtót , és megindultam a kocsim felé . Az eső pont neki állt zuhogni . A sötétben az orromig sem láttam , így folyton a talajt elemeztem , hogy nem-e botlok meg valamiben .
Az esőtől a hajam nedvesen tapadt homlokomra , és hátamra . A hideg esőcseppektől megborzongtam , és sietősre fogtam lépteimet . Mikor elértem a kocsimat , gyors bepattantam a volán mögé , majd indítottam is . A fűtést felcsavartam , a hajamat pedig kikotortam az arcomból . Bekapcsoltam a zenét , max-ra tekertem , és énekelve hajtottam el a Cullen ház elől . Mikor meguntam a lassú tempót , kicsit a gázra léptem . Nem érdekelt semmi , csak egy kicsit felejteni akartam . Elakartam felejteni azt , ami pár perce történt , és azt a személyt , aki iránt olyan különös vonzalmat érzek . Nem szabadna ezt éreznem . Hisz Ő vámpír . Én pedig ember . Ez a kapcsolat sehogy sem működne . És még Jake-ről nem is beszéltem . Ha ezt megtudja - amit mellesleg kétlek- akkor nekünk annyi . Jobban mondva Edward-nak . Engem legfeljebb elhagyna , ami egyébként is bármelyik percben megtörténhet .
Az éneklés bejött . Csak a szövegre , és az útra figyeltem . Talán azt hitték , hogy nem vagyok normális , hisz fülsüketítően hallgatom a zenét , miközben százhatvannal tépek a sötét utakon , és még éneklek is .
Az ég hatalmasakat dörgött , a villámok csak úgy cikáztak az égen , néha gyönyörű lila színbe varázsolta az égboltot . Kiskoromban az ilyes fajta viharokban mindig a takaróm alá bújtam , s reszketve vártam , hogy vége legyen vagy az égszakadásnak , vagy a világnak . Mára már teljesen megszokottnak tűnt .
Észre se vettem , hogy már a ház előtt parkolok , és csendben ülök az autóban . Nem igazán emlékeztem sem az útra , sem pedig arra , hogy mikor kapcsoltam ki a zenét . Az esőcseppek hangosan kopogtak a szélvédőn . A vihar erősödött , így ideje volt kiszállnom végre , és besietni a házba .
- Szia . Hát te merre voltál ? - kérdezte jó édes apám , miután berobbantam a nappaliba csurom vizesen .
- Csak egy barátnőmnél .
- Ilyen sokáig ? - húzta fel gyanakvóan a szemöldökét .
Istenem , miért ? Eddig soha nem kérdezősködtek . Miért most kell elkezdeniük ?
- Ahha . Elbeszéltük az időt . - rögtönöztem , közben megváltam a vizes cipőmtől , majd felindultam a szobámba , hogy a többi ruhámat is levehessem magamról .
- Várj csak Bells . - kiabált utánam .
Ez nem lehet igaz ! De most komolyan . Mi rosszat követtem el ?
- Igen ?
- Mostanában olyan furcsa vagy . Van valami ,amit elszeretnél mondani ? - faggatózott tovább .
- Még is mit ? Nem értem , mire gondolsz apu .
- Nem is tudom . Feltűnően sokat vagy itthon , már nem mintha zavarna .. csak ..
- Nyugodj meg , nincs semmi bajom . De ha nem baj , most felmennék átöltözni . Na jóét . - vágtam a szavába sietősen , majd kettesével szedve a lépcső fokokat megindultam a szobámba .

*.*

Másnap reggel kissé fáradtan ébredtem . Az éjjel nem bírtam aludni , mert akárhányszor lehunytam a szemem , mindig egyre valószínűtlenebb képek peregtek le , s mindig felriadtam az eső kopogására . A legnyugtalanítóbb álmom viszont annyira valósnak tűnt !
Már magam sem emlékszem , hogy tényleg felkeltem-e , vagy azt is csak álmodtam ..viszont arra tisztán emlékszem , hogy amikor felriadtam , a szobám másik feléből egy sötét alak körvonalazódott ki . Az utcáról beszűrődő halvány fénytől nem láttam tisztán sem az arcát , sem más egyebet . Kissé megijedtem , de mire kettőt pislogtam , az árny eltűnt , így biztosra vettem , hogy csak álmodom . De most nem vagyok benne annyira biztos .
Tanácstalanul sóhajtottam , és elvonszoltam magam a fürdőig . A paranoiám egyre rosszabb lesz . Talán el kéne mennem orvoshoz , vagy hasonló .
A forró zuhanytól kissé felébredtem , így megbizonyosodtam róla , hogy az alakot csak álmodtam . Ugyan ki akarna hajnalok hajnalán belopóznia szobámba ?

Miután kész lettem a fürdői teendőimmel szárazra töröltem magam , é felkapkodtam magamra a ruháimat . Mivel hideg volt kint , ezért kénytelen voltam meleg cuccban menni . Egy farmert húztam , és egy lila hosszú ujjút , egy fekete torna csukát , és egy fekete dzsekit . Megragadtam a táskámat , és siettem le a konyhába . Gyors bekaptam egy szendvicset , aztán elindultam suliba. Az utak kissé csúsztak a tegnap esti eső miatt , ezért a szokásosnál lassabban és óvatosabban vezettem . Mivel nem repesztettem az ébredő városon keresztül , feltudtam mérni a tegnap esti vihar okozta károkat .
Az út melletti kis erdőből több fát kidöntött , néhol az utakat is betakarva . A fákról a falevelek eltűntek , az úton több falevél volt , mint a fákon .
Végül nagy megkönnyebbülésemre baleset nélkül gördültem be a suli parkolójába . Az első szabad helyre leparkoltam , nem nézve , ki mellé állok a kocsival . Épp leakartam állítani a motort , amikor megláttam , hogy tulajdon képen kinek a kocsija mellé parkoltam . Azonnal kitolattam , és másik hely után kutattam . Csüggedten vettem észre , hogy a másik szabad hely sokkal rosszabb helyen van , mint az előző volt . Gyors felmértem a választási lehetőségeket , majd a kevésbé halálos személy mellé parkoltam le végül . Mikor kiszálltam , azonnal elkezdett felém pattogni Alice .
Talán inkább Edward mellé kellett volna állnom ? Meglehet .
- Szia . Tegnap olyan hamar elmentél . Köszönni sem tudtam neked . - szomorkodott , majd gyorsan adott egy puszit , és megölelt .
- Sajnálom . Csak mérges voltam . - hajtottam le a fejem .
- Megértelek . Jut eszembe . Megnyugodhatsz ! Edward addig püfölte Emmett-et amíg az ki nem törölte a képeket . - kacagott fel csilingelő hangján .
- Ez igazán megnyugtató .
- Ahogy látom , nem dobott fel a hír . - mosolygott szélesen .
- Dehogy nem ! De Emm azért túl élte ?
- Talán nem látod ? - szólt a hátam mögül mosolygós hangon . Megpördültem tengelyem körül .
- Úr isten ! Ne hozd rám a frászt . - dörrentem rá .
- Ugyan már . Eszem ágában sincs . - kacsintott rám , mire szélesen elmosolyodtam . Tulajdon képen már nem is haragszom sem rá , se Jasperre . Attól függetlenül még mindig szégyenlem magam , hogy tegnap olyan bután viselkedtem . Most vajon mit gondol rólam Edward ?
- Bella , van egy jó hírem ! - rázott ki Alice hangja a gondolataimból .
- Jaj , ne . Ez nem jelent semmi jót . - ha Alice számára jó hír , akkor nekem az ellenkezője .
- Ne legyél ilyen . Ha megtudod , te is majd kiugrasz a bőrödből .
- Azt kétlem . - dörmögtem .
- Ma megyünk vásárolni . Hát nem csodás ? - visított fel , majd tapsikolni kezdett .
Valahogy éreztem , hogy ezt akarja közölni velem .
- Ma ? Nem lehetne máskor ? - nyafogtam fáradtan .
- Nem . Ma megyünk , és kész . - mondta ellent mondás nem tűrően .
- Rendben . Ha túl élem a mai napot , akkor elráncigálhatsz . Ígérem .
- Nagyon helyes . Emm , te is jössz ? - fordult felé kíváncsi tekintettel , mire Emmett ha lehet , még sápadtabb lett , mint általában .
- Nem . Ööö ... mára programom van ... inkább megyek is . - fújt vonulót , majd elbukdácsolt a parkoló másik felébe . Nem akartam oda nézni , de tudtam , hogy elkerülhetetlen lenne a találkozásunk Edwardal . Nagy nehezen tekintetemet ráemeltem , majd szomorúan lestem minden rezdülését . Ő is engem nézett aranybarna szemeivel . Gyors lesütöttem a szemeimet , majd visszafordultam az energia bombához , várva , mikor robban .
- Rosalie is jön ? - kérdeztem , csak hogy eltereljem gondolataimat Edwardról . Komolyan , ez már beteges . Nem , nem is beteges , szánalmas . És lassan már az is szánalmas , hogy szánalmat érzek magam iránt .
- Szerintem igen . Ő sem hagyna ki egy vásárlást sem .
- Remek . Akkor legalább annyi vigaszom van , hogy nem egyedül fogok szenvedni . - vidultam fel .
- Ez nem volt szép . - szegte fel az állát .
- Tudom . De én most megyek . Akkor suli után ? - indultam meg . Alice bólintott , majd eltáncolt testvérei felé . Járása légies volt , irigylésre méltó .

A nap további része teljes unalomban telt . Az órákon nem nagyon figyeltem a tanárra , sokkal érdekesebbnek találtam a kusza gondolataimat , amiket ki kellett bogoznom . Ha akartam volna , akkor sem tudtam volna figyelni .

Megkönnyebbültem , amikor kicsengettek az ötödik órámról . Gyors össze szedtem a cuccaimat , aztán már rohantam is a menza felé . Persze az első dolgom mikor beléptem a menzára az volt , hogy Edwardot kerestem . Mikor megtaláltam szemeimmel , a szívem ismét hevesen kezdett dobogni , amitől én elpirultam , mert tisztában voltam vele , hogy Ő is , és testvérei is hallják . Lesütött szemekkel indultam meg a pult felé . Ekkora falba ütköztem , legalább is azt hittem , mert kemény volt , és hideg . Amint nekiütköztem Edwardnak , kilibbentem az egyensúlyomból , és a padló felé kezdtem zuhanni . Kezeimet reflex szerűen nyújtottam előre , szemeimet pedig becsuktam , és vártam , hogy a padlón elterülve végezzem . De nem így történt . Éreztem , amint két hűvös kar után nyúl , és megragad , mielőtt még elesnék . Ahol hozzám ért , a szikrák pattogni kezdtek , kellemes bizsergő érzés fogott el .
Kinyitottam a szemeimet , de kissé megijedtem , mert közelebb volt az arca , mint hittem volna.
- Bella , jól vagy ? - kérdezte ijedten . Édes lehelete cirógatta az arcomat . Az illata teljesen elbódított , azt sem tudtam , hogy tulajdon képen melyik bolygón vagyok , csak lebegtem valahol a fellegek között .
Várakozó teljesen nézett rám , ívelt szemöldökét pedig felhúzta . Ekkor ugrott be , hogy tulajdon képen még mindig a karjai között vagyok , és a válaszomat várja .
- Persze . Semmi bajom . Csak megijedtem . - kezdtem el mocorogni karjai között . Bár , cseppet sem volt ellenemre ez a póz . Sőt . Kifejezetten tetszett is .
- Sajnálom . Nem akartalak megijeszteni . - engedett el , mire nekem ismét hiány érzetem támadt , csak úgy mint tegnap . Csak most annyi volt a különbség , hogy a menza kellős közepén állunk , s minden kíváncsi szempár ránk szegeződik .
Szégyenlősen lesütöttem a szemeimet , s éreztem , hogy elpirulok .
- Tulajdon képen csak azért jöttem , hogy megkérdezzem , hogy ma is oda ülsz-e mellénk . - mondta bársonyos hangján .
Az ajkamba haraptam , és igyekeztem kontrolálni az érzéseimet .
- Öhm ,persze . - néztem fel barna szemeibe , amik megcsillantak . Halványan elmosolyodtam , mire Ő megdobott egy szívdöglesztő mosollyal .
Vettem magamnak egy pizzát , és egy kis üveg Colát . Edward csak egy salátát kért , mivel úgy sem fogja meg enni . Oda battyogtunk a többiekhez , közben magamon éreztem Edward átható pillantását . Próbáltam róla nem tudomást venni , de elég nehezen ment .
- Bella , meg van , hogy hova megyünk . - örvendezett Alice amint leültünk .
- Igen ? Örülök , hogy engem is megkérdeztél . - húztam a számat , majd bele kortyoltam a colámba .
- Tudom . De szerintem ez az ötlet neked is tetszeni fog .
- Akkor ki vele . - intettem felé , majd haraptam egy nagyot a pizzámból .
- Seattlell-be . Hát nem nagyszerű ?
- Olyan messze ? Akkor tuti , hogy nem érünk vissza holnap reggelre se . - tiltakoztam fejrázva .
- Ó , dehogy nem . Mivel az ajándékommal megyünk . - kacagott fel vidáman .
- De az olyan messze van ! - kezdtem el nyafogni , hát ha meggondolja magát , és inkább Port Angeles mellett dönt .
- Annyira nincs . Két óra alatt simán vissza érünk . - hajtotta az igazát . Beláttam , hogy hiába is próbálom meggyőzni , nem fog menni . Így felkerült a " Alice legrosszabb és legbosszantóbb tulajdonságai " listámra a makacssága , és elszántsága . Ebben legalább hasonlítunk . Mind a ketten makacsok vagyunk .
- Rose , te is jössz ? - néztem rá kérlelő szemekkel . Talán ha Ő is jön , akkor letudja foglalni a kis pukkancsot .
- Persze . Már megbeszéltük Alice-el. - mondta biztatóan .
- Emmett ?
- Belluska ? Beverted az előbb a fejed ? Azt hittem Edward elkapott , de lehet , hogy csak képzelődtem , mert akkor nem kérdeznél tőlem ilyen dolgokat . - rémüldözött .
- Nagyon vicces , mondhatom . - morogtam , majd elfogyasztottam a maradék pizzámat , és lehajtottam egy kis Colával .
- Tényleg , olyan hősies volt Edwardtól , hogy elkapott . - kuncogott fel .
Már vártam az eféle megjegyzést , így meg sem lepődtem rajta .
- Na ja . Te biztos hagytál volna elterülni !
- Dehogy is ! Csak én nem a derekadnál kaptalak volna el , mivel nős ember vagyok . - karolta át büszkén Rose-t , majd a nyakába csókolt .
- Emmett ! - dörrent rá Edward mérgesen .
- Most mi van ? Ez az igazság .
- Nem . Ez nem igaz . - tiltakozott Edward . Emmett felhúzta a szemöldökét , s kérdőn nézett Edwardra .
- Abba hagynád ? - sziszegte mérgesen , majd felpattant az asztaltól , s elviharzott a kijárat felé . Bambán bámultam utána , mert nem értettem , hogy még is mi a baja .
- Hát ezt meg mi lelte ? - fordultam vissza feléjük . Emmett kajánul elvigyorodott .
- Semmi . Csak gondolom nem tetszett neki amit mondtam . - vonta meg a vállát .
- Menny utána . - tátogta Alice némán .
Pár percig még tanakodtam magamban , aztán lassan felálltam , és Edward után iramodtam . Nem volt könnyű dolgom , mert ahogy kiléptem az udvarra , a diákok seregétől nem nagyon lehetett látni semmit . Határozottan indultam meg a tömeg felé , hogy áttörjem magam rajta . Végül sikerrel jártam , s már láttam is Edwardot , ahogy félisten módjára hátát neki dönti ezüst Volvójának , s kezeit összekulcsolja mellkasa előtt .
Most komolyan , az ilyes fajta szépséget büntetni kéne !

Mély levegőt vettem , majd lábaim akaratom ellenére indultak meg felé . Nem nézett rám , inkább a cipőjét fixírózta . Az eső szemerkélni kezdett , de nem húztam fel a kapucnit . Minek ? Úgy is eláznék .
- Miért rohantál ki olyan gyorsan ? - kérdeztem , mikor már elég közel voltam hozzá . Bár ha a parkoló másik végéből kérdezném , akkor is meghallaná .
- Emmett felidegesített . És mivel nem akartam mindenki előtt letépni a fejét , úgy gondoltam , hogy inkább kijövök .
- Értem . -dőltem neki én is a Volvójának , s csendben figyeltem gyönyörű arcát . Látszott rajta , hogy valamin nagyon gondolkozik , de nem mondott semmit .
- Figyelj ,Bella . Sajnálom , ami tegnap történt . Nem szabadott volna ..- szabadkozott lehajtott fejjel .
Ugyan nem mondta ki konkrétan , hogy mire is gondol , de én tudtam , hogy a tegnapi csókunkra gondol , ami nekem maga volt a mennyország . Sejtettem , hogy előbb vagy utóbb ezt meg kell beszélnünk , de azt nem , hogy ilyen hamar . Pár percig csendben kerestem valami választ , amivel szolgálhatnék .
Edward felemelte fejét , s szomorúan nézett rám . Valószínűleg arra a következtetésre jutott , hogy haragszom rá . De még is , hogy juthatott erre a valószínűtlenségnek tűnő butaságra ? Hisz , ha haragudnék rá , akkor nem jöttem volna utána .
- Megértem , ha most haragszol .. és nem akarsz látni ... - folytatta , de a szavába vágtam .
- Nem haragszom . Tudom , hogy Jasper csinálta ... és ... - nem tudtam befejezni a mondatot . Még sem vallhatom be neki , hogy mit érzek . Hisz akkor kinevetne . És Jake is ott van nekem .
- És ? - szökött magasba a szemöldöke .
- És az én hibám is . Hisz vissza csókoltam . - szegtem le a fejem , mert elpirultam . Remélem , nem vette észre , de erre elég kicsi az esély , tekintve , hogy vámpír .
- Sziasztok lurkók .Na mi a helyzet ? - jött oda Emmett , így megmentett a kínos beszélgetéstől . Hálásan néztem rá , de Ő nem igazán értette , hogy miért is . Nem számít . A lényeg , hogy én tudom .
- Még csak te hiányoztál .- motyogta Edward , majd ellökte magát a kocsitól , és beszállt a volán mögé .
- Ez még mindig mérges ? - mutatott Edwardra .
Bólintottam egyet , mire összecsapta a tenyereit , és elégedetten elvigyorodott .
- Remek . Akkor ma már meg is van a délutáni programom . - villantott egy mosolyt , amitől mind a harminckét foga kilátszott .
- Szerintem ez nem vicces . Miért kellett feldühíteni ? És , egyáltalán , mivel dühítetted fel ? - tettem csípőre a kezem .
- Az nem lényeg ! Nem árulom el a titkom , különben kihasználod , és úgy már nem bulis . - vihogott fel .
Dühösen fújtam egyet , majd kikotortam az arcomból a nedves hajam , ami teljesen oda tapadt.Közben Alice és Rose is befutott , Jasper pedig kedvesét karolgatta . Alice a kapucniját a fejére húzta , csak úgy , mint Rose .
- Bella , akkor négyre gyere át , rendben ? - kérdezte Alice .
- Persze . Ha nem tévedek el megint . -húztam el a számat , mire Alice és Emmett hangosan felnevetett .
Alice gyors puszit nyomott az arcomra , majd elviharzott a tűzpiros BMW felé , Rose pedig követte .
- Szia Bellus , aztán jó legyél ! - intett Emm ,majd beült Edward mellé .
- Szia . - biccentett Jazz is .
- Sziasztok .- motyogtam , majd sietősen eltipegtem a kocsim felé . Alice és Rose már sehol nem volt .


Haza érve egyből a konyhát céloztam meg , majd éhes szemekkel kezdtem keresni valami ehetőt . Össze dobtam egy szendvicset , amit a konyha pulton kezdtem el majszolni . Még a felénél sem jártam , mikor a bejárati ajtó nyitódott , és jó édes apám lépett be rajta tetötől talpig egyen ruhában .
- Szia Apu . Hát te? - ugrottam le a pultról .
- Csak néhány iratért jöttem . Aztán megyek is . Ja , és Bells . Ma későn jövünk haza anyáddal . - jelentette be , majd felsietett a szobájukba . Válaszolni sem volt időm . Amíg fent matatott , megettem a szendvicsem , és megvártam , míg leér .
- Na , akkor megyek is . Szia . - indult meg az ajtó felé , de gyorsan megállítottam .
- Várj egy kicsit . Én ma vásárolni megyek . Alice-el , a barátnőmmel . Nem tudom , mikor érek haza .. - kezdtem , de Charlie leintett sietősen .
- Rendben . De nekem mennem kell . Szia kincsem . - mondta , s már ott sem volt .
Jót beszélgettünk ! - gondoltam , miközben felsiettem zuhanyozni , és átöltözni .

Egy kék kivágott felsőt vettem fel , és egy fekete csőszárú nadrágot . A hajamat lófarokba kötöttem , miután alaposan kifésültem . Sminket nem raktam fel , mert az eső úgy is csak lemosná . Még csak három óra volt , gondoltam , addig megnézem az üzeneteimet . Gyors átfutottam őket , majd ugyan azzal a lendülettel töröltem is . A fele hirdetés volt , s még ehhez hasonló baromságok . Annyira felmérgesedtem , hogy a laptopot még csak kikapcsolni sem voltam hajlandó , hanem csak simán össze csuktam .
Kikaptam egy dzsekit a gardróbomból , egy hozzá illő táskát , s szaladtam le a földszintre . Írtam egy üzenetet , hátha apu nem figyelt rám , és még a végén mérgelődni kezdenének . Miután jól látható helyre raktam a cetlit , bezártam a házat , s futó lépésben tettem meg a kocsimig az utat .

Hál' Istennek most már könnyebben találtam meg az utat , bár kétszer majdnem eltévedtem , de az még hét betű .
Alice már nagyon várhatott , mert amint leállítottam a kocsit , már az ajtóban toporzékolt felöltözve . Mosolyogva átszeltem a füves területet , majd mikor oda értem , izgatottan mosolyogtam . Úgy látszik Alice szokásai ragadósak .
- Rose hol van ? - léptem beljebb , miután köszöntem a kis manónak .
- Fent van , mindjárt jön . - pattogott el a konyha felé , miután leültetett .
Mikor vissza ért , három arany színű kis micsoda csillogott a kezében . Istenem ! Mond , hogy ez nem az , amire gondolok . - fohászkodtam , de sajnos imám süket fülekre talált .
- Mond , hogy nem akarod mind a hármat használni !- nyögtem fel fájdalmasan .Lelkem mélyén reménykedtem , hogy a válasz nem lesz , de ez a remény hamar szerte foszlott , mikor Alice arcán gonosz vigyor terült el .
- Oké , indulhatunk . - robogott le a lépcsőn Rose .
- Akkor mennyünk . - álltam fel én is , majd az ajtó felé sétáltam . Alice és Rose gyors elköszöntek férjeiktől , majd követtek kifelé .
- Oké , melyik kocsival megyünk ? - néztem a három autóra , ami kint parkolt . Mármint Rose tűzpiros BMW m3-asa , egy gyönyörű sárga Ferrari , valamint az enyém .
- Természetesen az enyémmel . - mondta Alice büszkén , majd elsétált a Ferrari-ja felé . Gyors beszállt , s kérdőn nézett ránk . Sóhajtva indultam felé , Roseval a nyomomban .
- Most komolyan . Muszály ilyen kocsival menni ? Az enyém vagy Rose-é miért nem jó ? - fészkeltem be magam hátra .
- Mert ez gyors , és hamar megfordulunk . - magyarázta , közbe pedig beindította a motort .

Az autó út jobban telt , mint hittem volna . Az egészet végig fecsegtük , jókat nevettünk , így jobban megismertük egymást . Rose nem is volt olyan vészes , mint azt hittem . Kedves Ő , a maga módján . Nem olyan közvetlen mint Alice , de nem is egy rémes hárpia , mint azt gondoltam . Alice természetesen ahogy ígérte , hamar oda értünk , tekintve , hogy kétszázzal tépett az utakon . Néha halál félelmem támadt , amit szóvá is tettem , de ilyenkor csak felnevettek , és megnyugtattak , hogy sokkal jobbak a reflexeik , mint egy átlag embernek . Az igazat megvallva ez nem igen nyugtatott meg , egyrészt mert az út csúszós volt a sok eső miatt , de végül is egyben oda értünk .
- Na végre . - lélegeztem fel , mikor Alice egy hatalmas bevásároló központ elé leparkolt .
- Csak nem untad az utat ? - fordult hátra Rosalie .
- Nem . Csak féltem , hogy balesetet szenvedünk , vagy is szenvedek . - helyesbítettem .
- Ugyan már . - legyintett Alice nem törődöm módra , közben pedig kiszállt .

5 óra múlva , Alice kínzása után :

- Na jó , én innen nem moccanok . - huppantam le egy padra , majd fáradtan dőltem hátra .
Alice az utóbbi 5 órában boltról boltra járt , ráadásul minden egyes ruhát felpróbáltatott velem , aminek csak a felét vette meg . Persze , minden boltban egy kisebb vagyont fizetett , és még örült is .Úgy a harmincadik bolt után kezdtem el feladni, de csak most értem rá leülni öt percre , mivel a kis zsarnok folyton nyaggatott , hogy siessünk. Siettem , de úgy látszik , nem eléggé .
- Jaj , Bella . Ne mond , hogy elfáradtál . - ült le mellém Alice és Rose .
- Pedig mondom . Komolyan , ráadásul éhen halok . - tettem a kezem korgó gyomromra .
- De én még be akartam menni pár boltba . - mondta csüggedten .
- Alice . Hisz már mindegyikben voltál !
- Igen . De megláttam még egy két jó ruhát .
- Azt ígérted , első alkalommal kíméletes leszel . - néztem rá vádlóan . Rose felkuncogott , Alice pedig merengő képet vágott .
- Egyezzünk meg . Te kiviszed a csomagokat , mi addig benézünk még egy helyre . - ajánlotta nagylelkűen a lehetőséget , én pedig kapva kaptam az alkalomra . Össze szedtem az összes szatyrot , majd kiindultam a parkoló felé . Oda kint már teljes sötétség uralkodott . Sok fény nem volt , a vastag felhők eltakarták a holdat . Néhány lámpa pislákolt halványan , minimális fényt adva .
Az idő hideg volt , a csípős szél az arcomba fújt . Szorosan össze húztam a dzsekimet a mellemen , hátha kissé felmelegedek . Az eső már nem esett , de az út így is csúszós volt , ezért kétszer majdnem el is csúsztam , míg nem harmadszorra sikerült is .
- Ó , hogy az a .. - szitkozódtam , majd felvakartam magam a hideg útról . A nadrágom csurom víz és kosz lett . Remek . A tenyeremet pedig felhorzsoltam , amiből elkezdett szivárogni a vér . A rozsda szagú ragadós folyadék szagától hányingerem támadt . Gyorsan elsiettem a kocsiig , majd bepakoltam a cuccokat . A kezemet törölgetni kezdtem egy zsepivel , amiből idő közben egyre erőteljesebben folyt a vér . Kezdtem szédülni , és émelyegni . A gyomrom liftezni kezdett .
Amikor megfordultam , hogy besietek lemosni a vért , egy alak tornyosult előttem . A fején egy sötét kapucni volt , így nem láttam tisztán arcát . Ijedtemben ugrottam egyet , és már sikításra nyitottam a számat , mikor az idegen a tenyerét a számra tapasztotta . A kapucnija hátra esett , így tisztán láttam az éhesen csillogó vörös szemeket .

A szívem azonnal meglódult , s eszeveszetten kezdtem kapálózni kezei között . Semmire nem mentem , csak annyit értem el , hogy a kezem és lábam fájni kezdett .
- Ez maximum csak neked fáj . - suttogta kellemes hangján . A nyakamhoz hajolt , s orrával finom simogatni kezdte azt , közben mélyeket lélegzett . A szorítása egyre erősebb lett , csak úgy mint a szívem hangos verdesése is a mellkasomban .
Nekem végem van ! - ordítottam magamban , és keserves sírásban törtem ki . A könnyem megállíthatatlanúl hullni kezdtek , mire a támadom gonoszan elmosolyodott . Úgy látszott , nagyon elégedett magával .
- Nem fog fájni ! Gyors leszek . - kacagott fel , mire én ütni és rúgni kezdtem ott , ahol értem . Nem érdekelt , ha csupa kék zöld foltos lesz a kezem , semmi nem érdekelt , csak szabadulni szerettem volna .

Aztán minden gyorsan történt . A támadom elengedett , és vagy száz métert repült , mire földet ért egy kocsin . Az idegennek semmi baja nem lett , a kocsiról már nem mondható el ugyan ez .

Nem értettem , hogy mi történt . Ahogy elnéztem , Ő sem értett belőle túl sokat . Rémülten néztem , amint talpra áll , és megindul felém . Ekkor végre felocsúdtam , és vissza felé kezdtem rohanni az áruházba . Nem volt valami nagy szerencsém , mert még csak a feléig sem értem el , mikor éreztem , hogy hátulról megragad , és a parkoló másik irányába hajít . A földre rogytam , mint valami rongy baba , és tehetetlenül vártam a halált , ugyan is biztos voltam benne , hogy az következik . A fejem szörnyen fájt , csak úgy mint a lábaim , és a kezeim . Moccanni sem volt erőm , de nem is akartam .Az utolsó emlékem az volt , hogy láttam , amint gonosz vigyorral az arcán közelít felém . A szemhéjaim elnehezültek , mintha csak ólomból lennének , majd szép lassan elragadt az a jól ismert sötétség , és csak lebegtem , mert nem fájt semmim .