CLICK HERE FOR BLOGGER TEMPLATES AND MYSPACE LAYOUTS »

2010. október 31., vasárnap

9.fejezet


(Bella szemszöge)


- Nos gyerekek , jövő héten kirándulni megyünk , pontosabban síelni . - csapta össze a tenyerét Mr.Berty . Na , ha valami , hát akkor ez nem hiányzott az életemből . A síeléshez köztudottan hó kell , és a hó hideg , és nedves . Én, pedig se a hideget , se a nedves dolgokat nem szeretem . Erre mit ad Isten ? Síelni megyünk !
Az osztályban mindenki - persze kivéve én , és Edward- ujjongásba tört ki , és halkan duruzsolni kezdtek . Nagyon úgy tűnt , hogy örülnek a kiruccanásnak . Rólam ugyan ez már nem mondható el .

Halkan felnyögtem , mire padtársam értetlenül nézett rám .
- Utálom a havat . - magyarázkodtam , majd unott képet vágtam . Edward elmosolyodott , így mind a harminc két foga kilátszott .
- Elnézést Mr.Berty , de kötelező menni ? - kérdeztem unott hangon . Az idősödő férfi rám emelte tekintetét , majd szigorú pillantást vetett rám .
- Természetesen igen . Semmilyen fajta orvosi igazolást nem fogadok el . A kirándulásra kötelező jönni . - jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon .
Sóhajtottam egyet , majd lejjebb csúsztam a székemben , és fáradtan hajtottam a fejem a hűs padra .
Az utóbbi időkben nagyon nem kedveznek nekem az égiek . Először vámpír támadás , majd még ez . Ami azt illeti , tegnap elég rendesen össze vesztem anyuval és apuval . Természetesen amint haza mentem , letámadtak , hogy miért kellett nekem a hét második felét Alice-éknél töltenem . Sajnos semmi ép kéz-láb magyarázattal nem tudtam elő állni , így maradt a jól ismert rögtönözés . A tanulásra hivatkoztam . Persze , nem hitték el , de nem firtatták tovább a dolgot .
Alice egy újabb vásároló túrát tervez , viszont most határozottan megmondtam neki , hogy én aztán ki nem teszem a lábam Washington határain . Persze , nem esett kétségbe , már is tervezte a legközelebbi nagy áruházak látogatását .
Aztán ott van még nekem ez a pajzs dolog . Cullenék nagy örömmel vállalták fel , hogy megtanítanak ezt a dolgot kezelni . Be kell , hogy valljam , kicsit izgatott voltam . Amikor kiderült , hogy igen is léteznek mesebeli lények , olyan hétköznapinak gondoltam magam , átlagosnak . Erre tessék . Se hétköznapi , sem pedig átlagos nem vagyok . Jó érzés volt , hogy kicsit én is kitűnök , bár lehet , hogy ennek még meg lesz a maga böjtje .
- Hétfő reggel indulunk , Ausztriába . Egy hetes lesz a kirándulás . Természetesen síoktatásban lesz részetek , utolsó nap pedig egy kisebb felmérésben , hogy ki , hogy szerepelt egész héten . Ami a szállást , illetve az utazást illeti , az az , hogy valószínűleg egy szállodában szállunk meg . Egy szobában maximum hárman lehetnek csak , de nem ti választjátok ki a szobatársatokat . Azt még nem tudtuk eldönteni , hogy repülővel , vagy busszal mennyünk . A táv elég nagy , így lehet , hogy maradunk a repülőnél . Persze ezt eldönthetitek ti . Aki szívesebben menne busszal , az kérem jelezze . Továbbá kiosztok néhány papírt , aki még nem múlt el tizenhét , azt megkérem , hogy szüleivel írassa alá . - szakított ki a tanár hangja elmélkedésemből . A fejemet lassan felemeltem , és Edward-ra néztem . Hasonlóan festett , mint én , csupán annyi különbséggel , hogy Ő még ilyen fancsali képpel is hihetetlenül szívdöglesztő volt .
A tanár gyorsan kiosztotta a papírokat , majd megkért , hogy legkésőbb szerdáig hozzuk vissza aláíratva . Miután még néhány tudni valót elmondott , elkezdődött a biológia óra . Az óra hátralévő részét teljes unalomban töltöttem . Teljesen belemerültem a füzetem kidekorálásával , mert még azt sem vettem észre , hogy kicsengettek .
- Bella , nem jössz ? - toporzékolt Edward a padom mellett . Bambán néztem rá , hirtelen azt sem tudtam , melyik bolygón vagyok tulajdonképpen .
- Ja de . Csak elgondolkodtam . - kapkodtam össze a cuccaimat , majd besuvasztottam a táskámba őket . Gyors felkaptam a vállamra a táskám , és már indultunk is a menza felé .
- Bella ! - ordibált utánam Jessica . Hátra fordultam , és láttam , ahogy épp az emberek között furakodik felém .
Még csak ez hiányzott ! - emeltem szemeimet az ég felé .
- Csak azt akartam kérdezni , hogy te jössz-e kirándulni . - kérdezte izgatottan , miután sikeresen áttolakodta magát a fél iskolán .
- Persze . - mondtam kedvesen . Nem akartam megbántani , bár legszívesebben elküldtem volna melegebb éghajlatra .
- Remek . - mondta őszintén . - Gondolom , ma sem ülsz mellénk . - mérte végig Edwardot kocsonyás szemekkel .
- Sajnálom . - próbáltam elegendő sajnálatot sűríteni a hangomba , bár nem nagyon sikerült .
- Hát akkor szia . Ööö , izé ... szia Edward . - makogta ,majd elindult a menza felé .
- Nem értem , miért nem tud leszállni rólam .- morogtam dühösen , majd megindultunk mi is a menza felé .
- Kedvel . És mivel tudja , hogy a diákok felének tetszel , azt reméli , hogy ha veled lóg , akkor talán rajta is meg akad néhány fiú szeme . - kuncogta jókedvűen Edward .
- Szerinted ez vicces ? - kérdeztem kissé dühösen , szembe fordulva vele .
- Neeem ! - rázta a fejét , majd mosolyát megpróbálta elrejteni .
- Komolyan mondom , néha kivisz az idegből . Ilyenkor hiányzik nagyon Sam . - sanyarogtam már a menzán .
- Ki az a Sam ? - állt be a sorba , majd kíváncsian nézett rám .
- Ő a legjobb barátnőm . Ide járt suliba , de .. amikor Jonathan bevésődött belé , Sam átment a másikba . - suttogtam halkan , hogy csak Ő hallja .
- Ja , értem . - motyogta . Megvettük a kajánkat , aztán csendben kullogtunk az asztalunk felé .
- Bella , csodás hírem van . - na igen , Alice mindig így mutatja ki , hogy örül nekem .
- Kitalálom ! Vásárolni megyünk . - ültem le , majd hátra dőltem a székben . Alice mosolya kiszélesedett .
- Ha nem tudnám , hogy ember vagy , azt feltételezném , hogy gondolat olvasó vagy . - csiripelte boldogan .
- Nem vagyok az . Csak ismerlek . - villantottam egy mosolyt , majd felkaptam a tálcámról az almát , és rágcsálni kezdtem . - És hova megyünk ? - kérdeztem két falat között .
- Nyugi , csak ide Kanadába megyünk . - jelentette ki nyugodtan.
Rosszallóan néztem rá , mire felnevetett csilingelő hangján .
- Nyugi , vicceltem .
Megkönnyebbülten lélegeztem fel , majd még egy nagyot haraptam az almámból . Csendben nyammogtam az almámat , bár éhes nem igazán voltam . Mindenki engem nézett , ahogy eszek, természetesen zavarba jöttem , és elpirultam .
- Mi van ? Most miért kell nézni ? - kérdeztem háborodottan , majd letettem a megmaradt almámat a tálcára , utáltam , ha nézik ahogy eszek .
- Úgy eszed , mintha éhes lennél . - jegyezte meg Emmett fülig érő mosollyal .
- Lehet , hogy azért , mert éhes vagyok ? - kérdeztem vissza felvont szemöldökkel .
- De olyan gusztustalan az a piros izé . - mutattak a tálcámon heverő alma maradványomra .

Úgy tűnik , a vámpírok még sem tudnak mindent !

- Alma a neve . - világosítottam fel őket egy ragyogó mosoly kíséretében .
- Az teljesen mindegy . - legyintett Alice .
Pár percig csendben ücsörögtem , közben néztem , ahogy mindenki önfeledten szórakozik az ebédlőben . Hatalmasat sóhajtottam - amit szerintem még a világ másik végén is meghallottak - ,majd visszafordultam az asztalunkhoz .
- Bella , jut eszembe . Te is jössz kirándulni , ugye ? - kérdezte hirtelen Alice csillogó szemekkel .
- Mivel nincs más választásom ...
- Remek . Ugye megengeded , hogy én pakoljam be a cuccokat . - nézett kiskutya szemekkel .
Utálom , amikor ezt csinálja .
- Ha megígéred , hogy nem használod többet a kiskutya szemeidet . - szabtam ki a feltételt . Persze , én még így is rosszabbul jártam , mint Ő .
- Csak ha nagyon vészhelyzet van . - mondta ünnepélyesen . Megforgattam a szemeimet , majd felkeltem , és kecsesen ellibbentem egy kis üveg kólát venni . Éreztem a hátamon mindenki pillantását , de nem törődtem vele . Gyorsan megvettem , majd csináltam egy hátra arcot , és visszasiettem .
- Lesz még órátok ? - kíváncsiskodtam , közben leereszkedtem lassan a székemre .
- Nekem lesz . - mondta Alice és Jasper kórusban , majd panaszosan felnyögtek egyszerre .

Akkor lőttek a tervemnek , miszerint átmegyek délután hozzájuk , és megkérem őket , hogy kezdjenek el tanítani . - gondoltam csüggedten .
- Na most meg miért vágsz ilyen fancsali képet ? - értetlenkedett Emmett .
- Semmi , semmi . - intettem egyet , majd gyors rendeztem arcvonásaimat . Ránéztem az órámra , ami pontosan fél kettőt mutatott . Hmm , talán van még egy kis időm , és leugorhatnék La Push-ba .

- Na jó , én megyek . - pattantam fel hirtelen , mire mindenki rám kapta a tekintetét .
- Én is megyek . Nekem sincs több órám . Van kedved eljönni hozzánk ? - állt fel Edward is . Rosalie helyeslően bólogatott , hogy Ő is benne lenne , ha átmennék.
- Hát nem is tudom .. - haboztam , közben az ajkamat rágcsáltam . Tulajdonképpen az előbb beszéltem meg magammal , hogy le megyek La Pushba . - próbáltam érvelni magamnak , de ez a meghívás olyan csábító volt .
- Rendben . - egyeztem bele , majd megragadtam a tálcámat , és kecsesen elszökdécseltem vele. Mikor visszaértem , Edward már türelmetlenül várt , s indulásra kész volt .
- Akkor mennyünk . - csapta össze tenyerét a nagy maci , majd felpattant Ő is a székről , magával húzva Rose-t .
- Sziasztok . - köszöntünk kórusban Alice-éknek , mire felkuncogtam .
- Sziasztok . Majd mi is megyünk . - villantott egy fogkrém reklámba illő mosolyt Alice . Jasper is kicsikart magából egy "Sziát".
Lassan csoszogtam Edward-ék után a parkolón keresztül . A cipőm csak úgy cuppogott a vizes talajon . Sajnos az eső is szemerkélt , így kénytelen voltam felhúzni a kapucnimat , amin az eső cseppek halkan kopogtak . A cipőm orrát nézve próbáltam lépést tartani a többiekkel , ami elég nehéz volt , tekintve , hogy úgy mentek , mint akit kilőttek a puskából . Dühösen néztem fel a borús égre , minek következtében az esőcseppek rázúdultak az arcomra , és lassan végig folytak azon.
Valahogy , soha nem szerettem az esőt . Bár már megszokhattam volna , hiszen kiskorom óta itt lakok , de akkor is . Emlékszem , hogy amikor még nagyon kicsik voltunk Jake-el , az esőben táncoltunk . Persze utána a szüleink rendesen megszidtak , amiért csurom vizesen estünk be Jake-ék nappalijába . Azóta többet nem próbálkoztunk vele , persze volt egyetlen egy kivétel . Charlie és Billy elakart menni horgászni , és mivel nem volt senki , aki vigyázzon ránk , elküldtek a legközelebbi játszótérre homokozni , vagy akár mit csinálni , csak hogy mehessenek horgászni . Persze , hogy eleredt az eső , és mi viháncolva dagonyáztunk a vizes homokban . Ráadásul még élveztük is , ahogy a ruhánk tiszta sár lesz .
Az emléktől mosolyognom kellett , ami nem volt túl jó ötlet , mert mikor vissza tértem a valóságba , három kíváncsi szempárral találkoztam , akik úgy néznek rám , mintha elment volna az eszem , vagy legalább is nem lennék normális !
- Most meg mi van ? -kérdeztem értetlenül. Azt is észrevettem, hogy amíg én egy egy személyes nosztalgiát tartottam saját magammal , addig valahogy megtettem az utat a kocsimig .
- Már vagy tíz perce bárgyún mosolyogsz , és hiába szólongattunk , nem feleltél . - kacagott Emmett .
- Ja , bocsi . Én csak elgondolkodtam .
- Azt észre vettük . Akkor nálunk találkozunk ? - kérdezte Edward , majd megdobott egy szívdöglesztő mosollyal .
- Aha . - ennél többet nem bírtam kinyögni , még mindig Edward mosolyának a hatása alatt voltam . Lassan beszálltam a kocsimba , majd beindítottam , a fűtést pedig feltekertem , hogy fagyott ujjaim kissé felmelegedjenek . Mikor kinéztem az ablakomon , Cullenék már nem voltak ott , Ők is a kocsijukban ücsörögtek . Emmett hevesen integetett az ablakon keresztül , és gonosz mosoly jelent meg az arcán . Oda fordult Edward-hoz , mire a kocsi már ki is lőtt , engem pedig itt hagyva . Hmm , verseny ? Miért ne ?!- morfondíroztam , majd beletapostam a gázba .
Őrült módjára száguldoztam a Cullen ház felé , közben kedvfokozót is csináltam - azaz zenét -, s így száguldottam az utakon . Mikor már minden reményem elszállt , hogy valaha is útól érem őket , megpillantottam az ezüst színű Volvót az egyik rendőrlámpánál . Gonoszan elmosolyodtam , majd beálltam melléjük a másik sávba . Emmet durcásan kandikált kifelé , és összeszükített szemekkel stírölte végig a kocsim , majd engem . Halkan felkuncogtam , mire csak még mogorvább ábrázolást öltött az arca . Tekintetem vissza révedt a jelzőlámpa felé , s szugeráltam azt , hogy zöld legyen . Edward idegesen túráztatta a motort , akár egy versenyző az indulás előtt . Én is egyre idegesebben markoltam a kormányt, s már félő volt , hogy az ujjaim is eltörnek a nagy erőkifejtéstől . Végül a lámpa csiga lassúan sárgára váltott , majd zöldre , s mindketten kilőttünk . Lehagytam Őket , s már javában kanyarogtam az elhagyatott úton , mikor azon kezdtem idegeskedni , hogy mi lesz , ha megint eltévedek . A visszapillantó tükörben láttam , amint az ezüst Volvó egyre gyorsabban közeledik felém . Még jobban a gázra tapostam - már ha ez lehetséges - s gyors bekanyarodtam a bekötő úton . Kicsit visszább vettem , már csak százötvennel zötykölődtem a sáros úton . A Volvó beért , de megelőzni nem tudott , mivel nem fért el mellettem . Végül megpillantottam a Cullen villát . Sebesen parkoltam le a garázs elé , majd kipattantam a kocsimból .
- Nyertem ! - jelentettem be győzelem ittas hangon . Ők is kiszálltak, mogorva tekintetükkel engem vizslattak . Emmett és Edward durcásan jött felém , Rose pedig fülig érő mosollyal futott mellém . Gyorsan összepacsiztunk , majd kacsintottunk egyet . Tudtam , hogy Rose imádja a kocsikat , a BMW-ket pedig különösképpen .
- Csaltál . - mondták egyszerre , mire felnevettünk Rose-val .
- Már hogy csaltam volna ? - kérdeztem ártatlanul ?
- Úgy hajtottál , hogy nem lehetett megelőzni . - világosított fel Emmett , majd karjait mellkasa előtt összefonta , s úgy nézett rám , mint egy ötéves kisgyerek .
Kinyújtottam rájuk a nyelvem , majd a szemerkélő esőben elkezdtem befelé sietni . Rose gyors lépést tartott velem , majd kuncogva otthagytuk a fiúkat . Vagy is , csak hagytuk volna , ha nem csúszok meg , s vesztem el az egyensúly érzékemet . Gyorsan Rose után kaptam , hátha akkor vissza nyerem az egyensúlyomat , de nagyon balul sült el a dolog . A lábaim kirúgták Rose lábát, majd magammal húzva a lucskos avaron végeztük , nyakig beterítve sárral . A fiúk hangosan felnevettek , mire mérgesen fújtunk egyet . Rose még mindig rajtam fetrengett , én pedig próbáltam rajta fetrengeni . Mikor az ég felé néztem , két alak tornyosult előttünk . Mindketten a hasukat fogták , s a nevetéstől levegőhiányban szenvedtek - na nem mintha nekik szükségük lenne rá - , s igyekeztek nevetésüket csillapítani . Összeszükíttet szemekkel méregettem őket , közben egy terv kezdett körvonalazódni bennem . Szemem sarkából rásandítottam Rose-ra , s láttam , hogy Ő is hasonlóképpen tesz . Egymásra kacsintottunk , majd ártatlan arcot vágtunk , s a fiúk felé fordultunk .
- Jaj , nem segítenétek ? - nyújtottuk a kezünket feléjük . A fiúk pár percig elgondolkodtak , majd mikor bevetettük a kiskutya szemeket , megrántották a vállukat . Edward a kezét nyújtotta felém , Emmett pedig Rose-nak . Még tartottam az ártatlan arckifejezést , majd mikor kezünk egyre közelebb került egymáshoz , gyorsan utána kaptam , s teljes erőmből megrántottam . Edward és Emmett a föld felé kezdett zuhanni , pontosabban Emmett Rose-ra , Edward pedig rám . Edward kezeit előre rakta , hogy tompítsa az esést . Így is megéreztem , ahogy testsúlyával rám nehezkedik . Rose-zal diadalittasan felnevettünk , majd mikor vissza fordultam Edward felé , láttam , hogy engem vizslat gyönyörű aranybarna szemeivel . Ő is csupa sár volt , csak úgy , mint én . Viszont neki csak a ruhája , és a keze .
Na nehogy már ennyivel megússza .- gondoltam , majd sáros kezemmel az arca felé kezdtem közelíteni , s végig simítottam rajta kétszer- háromszor . A sár ellenére is éreztem bőrének selymességét .
- Ez nagyon gonosz volt ! - morogta Edward felettem . Elvigyorodtam , majd fészkelődni kezdtem alatta . A pózunk enyhén szólva félre érthető volt . Úgy néztünk ki , mint aki éppen iszapbirkózik . Nevetve nyomtam Eward arcába még egy adag sarat , majd kihasználva a helyzetet gyorsan felpattantam alóla , s befutottam a nappaliba nevetve .
Bent egy kedvesen mosolygó Esmeé-vel találtam szembe magam .
- Jesszus , mi történt veletek ? - kérdezte ijedten . Hátra fordultam , s láttam , hogy a többiek is bejöttek , s mindannyian nevetnek . Belőlem is kibukott a nevetés .
- Bella elesett . - mondták kórusban , mire rosszallóan néztem rájuk .
- Magammal rántottam véletlen Rose-t , és a fiúk ezt roppant élvezték , úgy hogy gondoltuk , hogy Őket is bevonyjuk a mókába . - kacagtam fel , mire Esmeé is kuncogni kezdett .
- Na , nyomás átöltözni . Most takarítottam . - taszigált minket szeliden az emelet felé . Már kezdtem kétségbe esni , hogy nekem nincs is másik ruhám , mire eszembe jutott , hogy kaptam itt egy szobát Alice-től , és Rose-tól . Mindenki eltűnt az emeleten , majd gyors követtem őket én is . Már csak az volt a baj , hogy elfelejtettem , meik emeleten volt a szobám . Mérgesen kezdtem járni a szobákat . Mikor benyitottam a második emeletre , az első ajtón , Emmettel és Rose-val találtam szembe magam , akik épp.. khm ..
- Jaj , úristen , én .. már itt se vagyok . - mondtam zavartan , mikor Emmett magára kapta a lepedőt , s Rose zavartan nézett felém . Gyors becsuktam magam mögött az ajtót , de még hallottam , hogy Emmett valamit utánam kiabál . Mikor végig jártam a második emeletet , indultam az utolsó felé . Benyitottam a lépcsővel szembeni ajtón , ami nem volt túl jó ötlet . Edward háttal nekem állt , egy száll törölközőben . Mikor meghallotta , hogy ott vagyok , ijedten fordult felém . A hajából csöpögött a víz , ami végig folyt izmos felső testén . A látványtól a nyárom szabályosan csorogni kezdett .
- Úr isten , Bella . Te mit keresel itt ? - kérdezte , majd amúgy is kócos hajába túrt . Most úgy nézett ki , mint egy félisten .
- Én , Én .. én csak nem találom .. a .. a szobámat . - makogtam kábultan . Edward fújt egyet , majd szorosan maga köré csavarta a törölközőt , s megindult felém . Persze , az én fantáziám is szárnyra kapott ezzel együtt . Már épp gondolatban letéptem Edward-ról a törölközőt , amikor bársonyos hangon megszólalt .
- A folyosó végén az utolsó szoba . - mondta , majd kezével a szobám felé intett . Gyors megráztam a fejem , hogy kitisztuljon , majd hátrálva indultam meg arra , amerre útba igazított .
Hamar meg is találtam a szobámat . Mikor beléptem a halványkék szobámba , nagyot sóhajtottam , és bevágtam magam mögött az ajtót . Berobbantam a fürdőbe , majd gyors megnéztem magam a tükörbe . A látványtól még én magam is megijedtem .
A hajamból csak úgy lógtak a sár cafatkák , csak úgy , mint a ruhámból . Az arcom tiszta maszat volt , a ruhám pedig menthetetlenül lógott rajtam . Szemeim csillogtak , akár a gyémánt .
- Remek .- füstölögtem , miközben kihámoztam magam a sáros ruhákból . Ledobtam a fürdő padlójára , majd odébb rúgtam . Majd kimosom , vagy kidobom , mit tudom én . - gondoltam , közben ismét végig mértem magam . Sajnos , a fehérneműm is gallyra ment , abból is csak úgy csöpögött a sár , és a víz . Miután sikeresen levetkőztem , gyorsan megengedtem a forró vizet . Az izmaimat ellazította a víz , s kezdtem kissé lenyugodni . Alaposan kidörzsöltem a hajamból a sarat , s vagy egy egész tusfürdőt elhasználtam , hogy lemossam magamról a sarat .
Két óra áztatás után felfrissülve léptem ki a zuhanyzó alól . Magam köré csavartam egy törölközőt , közben megszárítottam a hajam . Miután szárazra töröltem magam , beviharoztam a gardróbomba valami ruha után . Fél órát matattam valami türhető gönc után , végül egy lila dekoltált felső mellett választottam , aminek a háta kivágott , hozzá pedig egy fekete feszülős farmert húztam . Még gyorsan kifésültem a hajam , felraktam a minimális sminkemet , s siettem is le a nappaliba . Fél úton jutott eszembe , hogy nem húztam cipőt , így gyorsan visszaszaladtam , s az első kezem ügyébe akadó cipőt megfogtam , s felráncigáltam a lábamra .
- Na hát , Belluska elkészült . - mondta csodálkozva Emmett , mikor leértem a nappaliba. Alice és Edward épp sakkozott , Rosalie pedig valami magazint lapozgatott . Emmett és Jasper a kanapén ültek , és baseball meccset néztek .
- Mint látod . - mutattam végig magamon . Levágtam magam Rose mellé , s megkukkantottam , hogy mit is nézeget . Persze , egy divat magazin volt .
- Hmm , ez jól néz ki . - mutattam egy kék kivágott felsőre .
- Igen , de azért ez se rossz . - mondta , majd egy vörös estélyi ruhára mutatott , aminek a háta fűzős volt . Ízlése van , az már biztos . - mondtam magamban elismerően .

Órákig bújtuk a divat lapokat , persze Alice-el , mert megunta a sakkot , és érdekesebbnek találta az újságot . Nem tudom , mikor lettem ilyen divat mániás , de nem is olyan rossz dolog ez. A fiúk nyöszörögve hallgatták végig ábrándozásainkat .
- Na jó , én ezt nem bírom tovább hallgatni . - mondta Emmett , majd elsietett fel az emeletre . Edward se bírta már cérnával , így inkább Jasperrel leültek sakkozni . Mi csak kuncogva élveztük a helyzetet , hogy elüldöztük a fiúkat .
- Héé , te csalsz ! - hallottam meg Jasper felháborodott hangját , amint veszekszik Edward-al . Komolyan mondom , még is mit gondolt , hogy meg tud majd verni valakit , aki kiolvassa a gondolataiból a következő lépést ?
- Nem csaltam . - jött Edward nyugodt hangja .
- De csaltál . - erősködött tovább . A lányok oda siettek , az újságokat a dohányzó asztalra dobták . Én is követtem a példájukat .
- Nem szoktam csalni . - vigyorgott Edward . Ekkor Emmett is megjelent , s beszállt a vitába .
- Ami azt illeti , szoktál . De mi lenne , ha nem lenne meg az előnyöd ? - húzogatta a szemöldökét.
Jaj , rosszat sejtek ! Nagyon rosszat .
- Rendben . Akkor is nyerni fogok . - mondta magabiztosan Edward .
- És ha nem ? - kérdezte Emmett közben gonosz mosoly ült ki arcára . Valamit mondhatott Edward-nak gondolatban , mert megnyúlt a kép , s még fehérebb lett , mint általában . Pedig ez már szinte lehetetlen .
- Rendben . Elfogadom . - rendezte arcvonásait , majd kezet fogott a kis perverz némberrel .
- Bella , tudsz sakkozni ? - fordult most felém egy szívdöglesztő mosollyal az arcán . A szívem meglódult , s eszeveszetten kezdte döngetni a bordáimat .
- Öö , hát nem annyira ...
- Az nem baj . Majd megtanulod . - mondta , majd gyengéden lenyomott a székbe , ahol pár perce még Jasper füstölgött .
Felállította a bábukat , majd merengő képet vágott , s lépett . Az ajkaimat rágcsáltam , s próbáltam a játékra figyelni . Alice és Rose mögöttem állt , és végig szurkoltak , néha még súgtak is . Még így is Edward állt nyerésre , amitől csak még idegesebb lettem , mert tudtam , hogy Emmettel fogadtak valamiben . Aztán Alice súgott valamit , és egyből észre vettem , hogy Edward hibázott . Kihasználtam a lehetőséget , és a bástyámmal sakk-mattot adtam neki . Diadalittasan mosolyodtam el , s elégedetten dőltem hátra a székben .
Edward összeszükített szemekkel nézett , majd Emmett felé fordult , aki kajánul vigyorgott . Szemöldökét húzogatta , majd felém fordult . Gyorsan felálltam , és visszasiettem a nappaliba . Rápillantottma az órámra , ami pontosan nyolc órát mutatott .
- Jesszus , haza kell mennem . - sipákoltam , majd gyorsan felszaladtam a szobámba , és össze szedtem a holmim . Mikor vissza értem a nappaliba a többiektől gyorsan elbúcsúztam .
- Kikísérlek . - mondta Edward , majd sarkig tárta előttem az ajtót . Kecsesen kisétáltam , majd még utoljára visszakiabáltam egy "Sziasztok"-ot . Edward-al csendben bandukoltunk egymás mellett a kocsimig . Az eső még mindig esett , bár inkább a "zuhogott" szót használnám rá . Mikor a kocsihoz értem , hátra fordultam , hogy Edward-tól is elköszönjek .
- Jól éreztem magam . És bocsi , hogy csak úgy rád törtem az ajtót .- szabadkoztam , de azért egy apró kuncogást nem tudtam elfolytani .
- Semmi baj . - legyintett nagyvonalúan . Idegesen a hajába túrt , majd közelebb lépett . Orromba bekúszott az az isteni illata , ami semmi máshoz nem fogható .
- Öhm , nekem most mennem kell . - mondtam lassan , majd megfordultam . Ekkor egy kar vissza rántott , s Edward a derekamnál fogva magához rántott . Arcával közeledni kezdett , majd villámgyorsan lecsapott ajkaimra , s vadul csókolni kezdett . Pár percig csak álltam , s ledermedve hagytam , hogy Edward csókoljon . Aztán , egyre vadabbul kezdett csókolni , s egyre közelebb húzott magához . Halkan felnyögtem , s vissza csókoltam . Nyelvünk vad táncot járt , közben éreztem férfiasságát , ahogy felfelé ágaskodik . Bele mosolyogtam a csókunkba , majd közelebb simultam hozzá . Ekkor Edward kezeit leengedte , majd egy aprócska nyögés kíséretében elszakadt ajkaimtól . Elemi erővel tört rám a hiányérzet , majd ezt követően a józan eszem is utol ért . Csak álltam az esőben , megfagyva , magam elé meredve . Dühösen fújtam egyet , és kinyitottam az ajtót . Edward is felocsúdott .
- Bella , én meg tudom magyarázni , én csak ..
- Nem érdekel . - mondtam dühösen , majd bevágódtam az ülésre . Hangosan becsaptam magam után a kocsit , majd indítottam is . Edward még mindig szabadkozott , de nem figyeltem rá . Elhajtottam mellette , majd ráléptem a gázra , s dühösen száguldoztam a sötétben .

*.*

Másnap borongós napra ébredtem . Fáradtan nyögtem , majd megfordultam a másik oldalamra. Úgy terveztem , hogy még alszom öt percet , de nem számoltam azzal , hogy Alice és Rose-t itt találom , az ágyam mellet , kora reggel . Ijedten ugrottam fel az ágyamba .
- Ti mit kerestek itt ? - háborogtam .
- Csak azért jöttünk , hogy szóljunk , hogy Edward tegnap nem önszántából csinálta .- kezdtek magyarázkodni .
Á , szóval innen fúj a szél . Edward Cullen betoji , és ide küldte testvéreit , hogy mentsék ki . Hát ebből nem eszel .
- Persze , mert valaki biztosan irányította . - morogtam , majd kipattantam , és elkezdtem valami ruha után kutatni , nem törődve Rosalie-val és Alice-el .
- Ne azt , inkább azt ! - jöttek oda mellém , majd kikapták a kezemből a kék pólómat , s helyére egy piros toppot nyomtak .
- Ha nem vettétek volna észre , esni fog , és hideg van . - méltatlankodtam idegesen , de azért a toppot az ágyamra helyeztem a csőszáru nadrág mellé .
- Nem fog esni az eső . És ma kicsit melegebb is lesz , mint általában . - mondta a kis jósnő fülig érő mosollyal .
- Remek . Most , hogy kiveséztük az időjárást , elmegyek zuhanyozni . És nem érdekel , hogy ki miatt csókolt meg Edward . És ha lennétek szívesek , akkor ... - célozgattam , hogy ideje lenne menniük .
- Rendben , rendben . De ne haragudj Edward-ra . - próbáltak puhítani , majd egy gyors körbe nézés után kislisszoltak az ablakomon , én pedig bevágtattam a fürdőbe . Miután lezuhanyoztam , gyorsan felöltöztem , utána pedig bekaptam pár falatot . Anyuéktól elköszöntem , s már siettem is a kocsim felé .
Nem siettem , így lassan zötykölődtem a suli felé . Közben azon gondolkodtam , hogy megbocsássak-e Edward-nak , és hogy van-e jogom megbocsátani neki , hisz én is vissza csókoltam , és nem volt ellenemre a csók .
Valahogy nem jutottam magammal egyezségre , így dühösen fújtam egyet , majd leparkoltam a legközelebbi helyen , ami akadt . Mikor kiszálltam a kocsiból , csodálkozva néztem , hogy egy Aston Martin mellé parkoltam . Nem az volt benne a fura , hogy egy Aston Martin , hanem az , hogy ilyen kocsija senkinek sincs az iskolában . Leesett állal néztem a gyönyörű fekete járművet , majd kinyitódott a volán ajtaja , s egy elképesztően helyes tizenhét év körüli srác szállt ki .

2010. október 30., szombat

Új blog !

Sziasztok ! :D

Sajnálom , de most nem frissel jövök ! Nem is olyan rég ( pontosabban tegnap ) kitaláltuk az én drága Szisz^^-emmel , hogy nyissunk egy közös blogot ! Hmm , még nem tudjuk, hogy mi fog kisülni belőle , ha két ilyen dilis össze áll , de majd csak lesz valami :D
Szóval , akinek van kedve , az kukkantson be az oldalra . A prológus már fent van , az első fejezet .. hát azt meg még majd meglátjuk ! Reméljük , hogy elnyeri majd a tetszéseteket ! :)
Katt a blog címére : Visszatérő Szerelem

Puszi,Trixy :)

2010. október 23., szombat

8.fejezet

Hali srácok ! :D
Tudom , hogy azt ígértem , hogy Alice szemszögéből írom meg ezt a fejezetet , de rámjött az öt perc , és meggondoltam magam ! :D Viszont , aki szeretné más szemszögéből olvasni , az írja meg komiban , és azt is , hogy kíjéből ! Na szóval , az a nagy helyzet , hogy rengeteget szenvedtem ezzel a fejezettel . Maga a folytatása meg van , csak néha elég sok az átvezető feji . Na , ez is ilyen lett . Nem igazán van benne izgalom , de ami késik , az nem múlik ;) És nagyon sajnálom , hogy csúsztam a fejezettel , de mostanában igen elfoglalt vagyok :S A sulit nagyon elhanyagoltam mostanában , és rengeteg tanulni valóm van . Főleg most , hogy 9.-es vagyok . Na de nem is nyafogok tovább ! :D A következő fejezetet pedig 3-4 komi után hozom :D Szívesen fogadom az építő kritikákat is . Abból csak tanulok ! Na , de most már tessék olvasni , aztán pedig komizni , hogy milyen volt .
Puszi:Trixy:)


(Bella szemszöge)

Mindenütt a sötétség volt . Sötétség , és rengeteg sok fájdalom . Talán meghaltam ? Nem . Az nem lehet . A halál nem ilyen fájdalmas .
Mindenem fájt , és csak sodródtam az árral . Most már teljesen biztos voltam benne , hogy élek , ugyan is a fejem kezdett kitisztulni . A fejem hasogatott , csak úgy , mint a bal lábam , és a kezem .
Hallottam , ahogy mellettem valaki , vagy valami motoszkál .
- Carlisle . - szólt valaki közvetlen mellőlem . A hang ismerős volt , de a fájdalomtól arra sem tudtam koncentrálni , hogy a hang tulajdonosát beazonosítsam .
A szemeim még mindig csukva voltak , féltem kinyitni .
- Felébredt ? - kérdezte egy férfi hang .
- Szerintem igen . De még nem nyitotta ki a szemét . - idegeskedett egy bársonyos hang . Tisztán lehetett hallani a hangjában az aggodalmat .
Ekkor a felismerés szöget ütött a fejemben , persze csak képletesen . A bársonyos hang tulajdonosa Edward volt , míg a férfi hang Carlisle .
Lassan , nagyon lassan nyitottam ki a szemeimet . A látásom kissé homályos volt . Már épp emeltem a kezem , hogy megdörzsöljem azt , mikor a fájdalom ismét bele nyílalt . Hangosan felszisszentem .
- Ez fáj . - panaszkodtam reszelős hangon . Gyors megköszörültem a torkom .
- Hát nem csoda . Amekkorát repültél . - nevetett fel Emmett . Ez meg hogy kerül ide ? És tulajdon képen hol vagyok ?
- Emmett . - dörrent rá Edward mérgesen .
- Most mi van ? Ez az igazság . Te , Bella . Gondoltál már arra , hogy mielőtt tanulni próbálsz repülni , szárnyakat növessz ? - nevetett fel mély öblös hangján .
- Emmett ! Ez tényleg nem vicces . - szólt közbe Rose dühösen .
- Nem . Ezen még soha nem gondolkodtam . - kuncogtam fel , mert be kell , hogy valljam , ez tényleg vicces volt .
- Látjátok , Ő is nevet rajta . Legalább valaki értékeli a vicceimet .
- Tulajdon képen hol is vagyok ? - kérdeztem miközben körbe néztem a szobában .
A színe semmit mondó volt , pont , mint egy kórházban . Volt itt néhány orvosi ketyere , de nem igazán tudtam őket beazonosítani , lévén , hogy nem épen orvosira járok .
- Nálunk ! Ez egy szoba , amit Carlisle úgy mond kórházi szobának alakított ki . - jött közelebb Alice . Szomorú aranybarna szemeit rám emelte . Nem igazán értettem , hogy mi lohasztotta le az Ő örök mosolyát .
- És mi történt a támadómmal ? - kérdeztem fakó hangon .
- Elmenekült . Sajnálom . - hajtotta le a fejét Alice és Rose egyszerre .
- Nem a ti hibátok .
- Lehet . - hagyta rám Rose , közben odabújt Emmett-hez .
- Nem lehet , ha nem biztos . Talán ha nem bénázok , és esek el , akkor oda se jön .
- Elestél ? - kérdezte Emmett , mintha ez lenne a legfontosabb információ a világon .
- El . És felsértettem a tenyerem . - sütöttem le a szemeimet . Csak én lehetek ilyen csőd tömeg , hogy elesek , és felhorzsolom a kezem .
Tudtam , hogy Emmett jót fog mulatni rajtam , így már meg sem lepődtem amikor halkan rötyögni kezdett , majd nevetve vonszolta ki magát Rose-val .

A végtagjaim még mindig fájtak . Nem értem , Carlisle-nak miért van orvosi szobája a házban ? Nem hiszem , hogy betegek lehetnének .
- Tulajdon képen , miért van itt ilyen kórházi szoba , tele ilyen izékkel . - mutattam körbe a szobán . Alice csilingelő hangján felnevetett , Edward száján pedig kicsúszott egy kuncogás . Nem értem , mit mondtam , ami ilyen vicces lenne .
- Orvos vagyok . - mosolygott Carlisle kedvesen . A döbbenettől szóhoz sem jutottam . Vámpír , vér , orvos, orvos , vér , vámpír .
Ez a három szó ismétlődött a fejemben . Egy vámpír , aki orvos ? De hisz az orvosok nap mint nap a vér közelében vannak .
- De .. mégis .. hogyan .. és .. - makogtam össze vissza .
- Majd egyszer elmesélem . De most ideje lenne aludnod . - nyugtatott Carlisle , majd a puha párnákra taszigált szeliden .
- Aludnod kéne , és pihenned . Ne aggódj . A szüleid úgy tudják , hogy itt alszol nálunk ezen a hétvégén . A suliba pedig írok neked igazolást . Most viszont pihenj . - megkerülte az ágyat , majd a mellette lévő infúzióba fecskendezett valamit .

Szóval ezért fájt a karom .

- Ez egy altató , ettől majd elalszol . Mivel a fejed elég csúnyán beverted , és a kezed , és lábad is , ezért most sokat kell pihenned . - mondta orvosi szigorral , majd kisietett a szobából . Alice , Jasper és Edward csendben helyet foglaltak , és sutyorogni kezdtek valamit .

Lassan elnyomott az édes álom .

Amikor felkeltem , szörnyen elvoltam gémberedve . Nem tudom mennyit alhattam , de teljesen zsibbadt voltam . Fáradtan pislogtam párat , majd körbe néztem , hogy még mindig ott vagyok-e , mint mikor elaludtam .
Megkönnyebbülten tapasztaltam , hogy ugyan abban a lapos , semmit mondó szobában vagyok.
- Csak nem felébredt Csipke Rózsika ?- jött be a szobába Emm , Rose-val az oldalán . Játékosan megforgattam a szemeimet , majd ülő helyzetbe tornáztam magam .
- Olyan sokat aludtam ?
- Nem tudom , hogy neked mi számít soknak . De nálam másfél nap az sok . - ült le széles vigyorral a képén az ágyam melletti kanapéra .

Ennyit aludtam ? Hát , akkor nem csoda , ha így elvagyok gémberedve .

- Na ugye . Akkor úgy látszik , ez nem csak nekem sok . - vigyorgott teli szájjal , közben átkarolta Rose-t , aki végig kedvesen mosolygott .
- Milyen nap van ? - kérdeztem kíváncsian , közben próbáltam vissza emlékezni , hogy milyen napon történt a baleset , de nem igazán ment . Valahogy nem forogtak rendesen az agytekervényeim .
- Szombat . - közölte Rosalie . Remek , végig aludtam a pénteket , és a szombatot . Mesés .
- Tulajdon képen miért jöttél Emmett ?
- Miért ? Nem látogathatlak meg csak úgy ? - húzta fel a szemöldökét , közben sértett képet vágott .
- Nem erről van szó .. csak biztos van valami szándékod . - magyarázkodtam , mielőtt megharagudott volna .
- Nos , igazából tényleg van . - húzta gonosz mosolyra száját .
Ajjaj , rosszúl kezdődik .
- Ki vele . - intettem , közben megigazgattam magam körül a takarót .
- Mi lenne , ha megviccelnénk Eddy fiút ?
- És ehhez miért kellek én ? - feleltem kérdéssel kérdésére .
- Gondoltam , te is szívesen benne lennél . - vont vállat .
- Pedig nem . Ha akarsz valamit , csináld magad . - utasítottam vissza kissé durván . A mosoly persze nem fagyott le az arcáról , csak szélesebb lett . Már-már azt hittem , hogy szét reped az arca .
- Milyen kis tüzes a kicsike. Ez tetszik . - kacsintott rám , mire Rose fújt egyet , és durcásan kilibegett a szobából .
- Na megyek . Ki engesztelem Rose bébit . Azért gondold csak meg . Jót mulatnánk Edward-on-unszolt még hátha beadom a derekam , majd elsietett Rosalie után .
- Szia kis betegem . - táncolt be Alice . Még két perce sincs , hogy Emmett lelépett , de már Alice felváltotta . Gondolom szórakoztatni jött .
Elfintorodtam , mikor bele gondoltam , hogy miféle módszerekkel akar szórakoztatni . Bár mi is az , tuti biztos , hogy nálam kínzásnak minősül .
- Jaj , ne vágj már ilyen fancsali képet . - huppant le az ágyam szélére .
- Ugye nem kínozni jöttél .
- Nem . Tulajdon képen láttam valamit , ami nagyon érdekelne . - mondta komolyan . Na , hát ilyennek sem láttam még Alice-t .
- Rendben . Mond csak . - intettem nagyvonalúan , közben kényelmesen elhelyezkedtem .
- Mond csak Bella , hogy csináltad ? - kérdezte őszinte kíváncsisággal . A szemöldökét felhúzta , és kitágult szemekkel nézett rám .
- Mégis mit ? - értetlenkedtem .
Tényleg nem értettem , hogy mire érti . Nem csináltam semmit , legalább is nem emlékszem rá.
- Jaj , tudod te azt nagyon jól . - türelmetlenkedett csillogó szemekkel .
- Nem , tényleg nem tudom . Nem csináltam semmit . Vagy csak nem emlékszem .
- Jaj , hát aznap este . A vámpírok nem repülnek hátra felé csak úgy . - magyarázta lassan, és artikuláltan , mintha csak egy gyenge elméjűvel beszélne .
- Azt nem én csináltam . - ráztam a fejem hevesen .
Mégis , hogy a csudába tud valaki ekkora baromságot kitalálni ? Ember vagyok , az Isten szerelmére , nem pedig vámpír .
- Akkor elmagyaráznád , hogy ki csinálta , ha nem te ? - kulcsolta össze karjai melle előtt .
- Azt nem tudom . De én biztos , hogy nem .
- Dehogynem . - mondta izgatottan .
- De .. én nem csináltam semmit . Tényleg . Nem lehet , hogy a vámpír volt ?
- Nem . Mivel Ő is meglepődött .
- Akkor valaki más , aki ott volt , és segíteni akart ...
- Bella . Ugyan ki más lehetett volna ? Te sem gondolhatod komolyan , hogy egy kósza vámpír csak úgy megmentett egy embert egy faj társától - vágott közbe türelmetlenül .
- Te meg azt nem gondolhatod komolyan , hogy én volt . - szűrtem fogaim között .
- Ugyan miért nem ?
- Talán mert ember vagyok ? - kérdeztem felvont szemöldökkel .

Alice csilingelően felnevetett . Most meg mi van ? Hát ezt már tényleg nem hiszem el . Itt az embert folyton csak kinevetik .
- Most meg mi van ? - füstölögtem .
- Se..semmi . Csak tudod az embereknek is van képességük . - nevetett még mindig a kis idegesítő kobold .
- Érdekes , én eddig még egy ilyen emberrel sem találkoztam .- hajtottam az igazamat .
Alice teljesen feladta , mert szusszantott egyet , majd reménytelenül indult el az ajtó felé . Ekkor halkan kopogtak , majd Alice sarkig tárta az ajtót , és Edward lépett be rajta .
- Bejöhetek ?
- Persze . - válaszoltuk egyszerre Alice-el . Mindketten felkuncogtunk .

Edward kecsesen sétált a kanapé felé , mintha egy modell lenne , és épp a kifutón menne végig.

- Hallottam , hogy miről beszéltetek . - közölte , miután helyet foglalt ott , ahol nem is olyan rég még Emmett ült .
- Igazán ? Ki gondolta volna ? - kérdezte Alice gúnyosan , majd vissza sétált az ágyamhoz , és kecsesen vissza huppant ugyan oda , ahol volt .
- Bella , igazat kell adnom Alice-nek . Láttam , hogy mi történt . Olyan volt , mintha valami eltaszította volna tőled . Mintha .. - kereste a szavakat .
- Igen ?
- Mintha pajzsod lenne . - szaladt ráncba a homloka . Alice is töprengő arcot vágott , én már kevésbé . A vér kifutott az arcomból , éreztem , hogy fal fehérré válok .
Ezek most viccelnek velem ? Mert szerintem biztos .
- Bella , hahó - rázogatta a vállaimat Alice .

Gyors megráztam a fejem , hogy kitisztuljon .

- Mondtál valamit ? - néztem fel rá .
- Figyelsz te rám ?
- Persze . Csak eltöprengtem .
- Azt észre vettük . - villantott egy angyali mosolyt Edward . Komolyan , ezt a mosolyt tiltani kéne .
- De mégis hogy lehet , hogy egy ember képes ilyenre ? - ámuldoztam még mindig .
- Mi sem azért kaptuk a képességünket , mert vámpírok lettünk . Ez úgymond egy olyan dolog , amit átmentettünk emberi életünkből , csak vámpírként felerősödik bennünk az , ami emberi korodban leginkább jellemzett , vagy érdekelt , és még hasonlók . Alice bizonyára már ember korában is a jövőbe láthatott , csak nem olyan jól , mint most . Emmett pedig mindig is erős volt, csak úgy mint ahogy Rose gőgös és híú , Esmeé pedig mindig mindenkit tud szeretni , bármilyen körülmények között . Carlisle mindig is megértő volt , engem pedig mindig érdekelt mások gondolata . - vázolta Edward a helyzetet .
Az állam valószínűleg valahol a padlón lehetett , a szemeim pedig a kétszeresére guvadtak . Gyors össze kapartam az állam , s rendeztem arcvonásaimat .
- De ..
- Nincs de , Bella . Fogadd el . Te is különleges vagy . Ez magyarázat arra , hogy miért nem látom a jövődet , Edward miért nem tud olvasni a gondolataidban , és Jasper miért nem érez felőled semmit . - magyarázta hevesen . Alice még egy csomó mindent hadart el , amire nem figyeltem . Túlságosan lefoglaltak az én saját gondolataim .

Tegyük fel , hogy van abban valami , amit Alice és Edward mond . Persze csak tegyük fel . Mégis hogy tudom ezt szabályozni ? Meg lehet tanulni ? Vagy ez úgy magától jön ? És miért csak akkor taszítottam el magam mellől ? Vajon más képességek ellen is fog a "pajszom" ? Hogy tanuljak meg irányítani valamit , ami nem kézzel fogható ? Amit nem lehet megérinteni és érezni ? Valamit , amit nem én irányítok . Olyan , mintha csak a sötétben tapogatóznék . Semmi kézzel fogható nincs , hisz egyértelmű , hogy ezt nem lehet megfogni , vagy érezni . Akkor sem éreztem semmit , és most sem . Talán a Cullenek tudnának segíteni ? De még is kit kérhetnék meg ? Alice és Edward ki van zárva . Edward azért nem , mert nem akarom ennél is jobban bonyolítani az érzéseimet . Alice azért , mert ahogy ismerem , biztos , hogy túlpörögne , és annak én innám meg a levét . Tehát Ők ketten kizárva . Carlisle-nak nem hiszem , hogy lenne rá ideje a kórház mellett , és nem is szeretném ezzel nyaggatni . Emmet is kizárva , mert mindenből poént csinál , még a tanításból is képes lenne . Rosalie talán . Bár neki nincs semmilyen képessége , így nem biztos , hogy tudna segíteni . Így hát Jasper maradt , bár vele nem vagyok túl jóban , de jobb , mintha egyedül próbálnám meg .
Teljesen tanácstalan voltam ebben a dologban . Tanuljam meg kezelni , vagy felesleges ? Bár feleslegesnek nem mondanám . Hisz ezzel megvédhetem magam . Senki nem bírna bántani . Sem vámpír , se várfarkas . Bár , az utóbbi kötve hiszem , hogy bántana .
- Tudnátok segíteni benne , hogy megtanuljam irányítani ? Már ha lehet ilyet . - vágtam Alice szavába , miközben hevesen magyarázott valamit Edwardnak .
- Persze , ha gondolod én ..
- Ne haragudj . De jobb szeretném , ha .. - vágtam gyors a szavába , de amint sejtette , hogy mire akarok kilyukadni , bevetette a kölyök kutya szemeket .
Olyan aranyosan , és kérlelően nézett , hogy egy percre megsajnáltam , de aztán amint számba vettem a lehetőséget , hogy Ő tanítson , gyorsan elvetettem . Ki tudja , lehet , hogy kitalálná , hogy szünetekbe mennyünk el egy gyors vásárló túrára . Még a szőr is felállt a hátamon ettől a gondolattól .
- Alice .. nem akarlak megbántani , vagy ilyesmi ... - kezdtem magyarázkodni , de ekkorra már a szemei csak úgy csillogtak , és inkább boci , mint kutya szemek voltak .
- Hát nem is tudom .. - haboztam még mindig , ekkor már a szája széle is remegett , mintha sírni akarna .
- Rendben . De ha nem .. - befejezni sem tudtam , mert a nyakamba vetette magát , így teljes súlyával rám nehezedett , és hátra dőltünk az ágyban . Nevetve öleltem vissza , cserébe egy puszit kaptam tőle az arcomra .
- Alice , mit szólnál , ha elmennénk vadászni ? - jött be Jasper is . Komolyan , mint egy átjáró ház . Az embernek már nyugta sincs . Még beteg sem lehet .
- Remek . Egyébként láttam . - szaladt Jasper mellé .
- Igen ? Én meg hallottam , amit beszéltetek .
- Te is ? Itt az embernek nem lehetnek titkai se ? - kérdeztem hisztisen .
- Tudod Bella , akinek egy gondolat olvasó mitugrász is van a családjában ... - dörmögött át a szobán Emmett .
- Te csak törődj a magad dolgával . - morogtam az orrom alatt , bár tudtam , hogy meghallja .
- Épp azt csinálom . - nevetett fel , majd egy nagy bumm hallatszott a másik szobából .
- Na mi van ? Szét tőrt az ágy ? - kuncogtam halkan .
A többiekből is kirobbant a nevetés . Együtt kacagtunk , míg Emmett be nem robbant az ajtón , mérges arckifejezéssel .
- Én legalább széttöröm őket . Te hány ágyat iktattál már ki ? - húzogatta a szemöldökét perverz módra .


Emmett , és az idióta poénjai . - morogtam magamban .
Egyre jobban éreztem maga, így az emlékek is kezdtek vissza térni .

Mégis mióta vagyok itt ? Otthon kéne lennem . Jaj , most mit gondolhatnak anyuék ? Biztos nagyon idegesek . Úgy volt , hogy hétvégén kell haza mennem . És már hétvége van .

- Úr Isten . Haza kell mennem . - sikkantottam fel , majd nem törődve minden egyes fájó porcikámmal , kikeltem az ágyból . Kissé meginogtam , s gyorsan valami kapaszkodó után kerestem . Nem igazán tudtam , hogy kibe is kapaszkodok , csak megragadtam a textil anyagot , mikor éreztem , hogy hamarosan a földön landolok .
Sajnos ez sem állított meg a zuhanásban , mivel a textúra recsegve tiltakozott , majd mikor a padlóra zuhantam , a hang abba maradt .

- A fene egy meg . - mérgelődtem . Az "áldozatom" maradványát a kezemben szorongattam még mindig . Hallottam , ahogy mindenkiből kirobban a nevetés . Elvörösödtem , akár egy rák .
Nem néztem feléjük , csak dühösen próbáltam felkecmeregni a földről . Két fehér kar nyúlt értem , majd honomnál fogva felsegített.
- Hova siettél ennyire ? - szakadt az ajtóban a nevetéstől Emmett .
- Én .. csak haza . - hebegtem , majd gyorsan visszaültem az ágyra , a takarót pedig magam köré csavartam , ugyan is a "pizsamám" nem takart kellő képen .
- Igazán ? És ezt miért Jasper pólója bánja ? - fogta a hasát . Valószínűleg az egész ház az Ő nevetésétől volt hangos . Remek . Egyre jobb .
Lenéztem a kezembe maradt anyagra , majd Jasper cafatokra szakadt ingére . Nem maradt valami sok a pólóból , annyi biztos .
- Nem tehetek róla . Jasper pont rossz helyen állt . - villantottam feléjük egy mosolyt .
- És ezért így le kellett támadni ? Most nézd meg szerencsétlen gyereket . Így még Alice se teperte le soha . - tört fel belőle egy újjabb röhögő görcs .
- Sajnálom Jasper . - szabadkoztam . Jasper a pólóját nézte hitetlenkedve , majd sóhajtott egy nagyot , s rám nézett .
- Semmi baj . Emmettel meg ne is törődj . - legyintett , majd kivette kezemből a póló cafatjait.
Alice fagyottan állt Jasper mellet , jobban mondva fortyogott . Hitetlenkedve nézte a pólót , majd rám kapta tekintetét .
- Ez volt a legújabb pólója . Van fogalamad róla , mennyit kutattam ezért a pólóért ? - kérdezte enyhén hisztérikus hangon . Jasper csak megforgatta a szemét , és átkarolta feleségét , majd nyugtatólag egy csókot nyomott az ajkára .
Edward mellettem felkuncogott . Jaj , még meg sem köszöntem neki , hogy felsegített . Milyen buta vagyok .
- Köszönöm , hogy segítettél . - pirultam el . Ő cserébe megajándékozott egy féloldalas mosollyal .
- Na szóval Bella , hova siettél ennyire ? - brummogta Emmett .
- Szerinted ? Haza .
- Ugyan Bella , hisz vasárnap mész csak haza .
- De én még Jake-hoz is el akartam menni . - rágcsáltam az ajkaimat lehajtott fejjel .
- Az előbb még haza szerettél volna menni . - mondta Edward gúnyosan .
- Hát igen .. de ha csak holnap kell haza mennem ...
- Rendben . - sóhajtott Alice lemondóan . - De este vissza jössz . Mert meg lett beszélve Charlee-val , hogy itt alszol . És ha beköp valamelyik kutya , akkor nagy bajban leszünk . - nézett rosszallóan .
- Szavamat adom , hogy vissza jövök , és addig kínozhatsz , ameddig csak szeretnél . - emeltem esküre a kezem .
- Bella , jól gondold meg , hogy mit ígérsz . - vihogott fel Emmett .
- És te meg Alice , kíméletesnek kell lenned . - jött be az ajtón Carlisle .
Alice megforgatta a szemét , majd Jasperrel az oldalán kitáncolt , előtte még adott egy apró puszit az arcomra . Emmett és Rosalie is kiment , meg Edward , hogy Carlisle meg tudjon vizsgálni .
Vett tőlem vért , és szerencsémre kihúzta az infúziós izét a kezemből . A szívemet is meghallgatta , de nem a szokásos módon , inkább hagyatkozott a vámpír fülre . A kezemet és lábamat szorosan befáslizta , és megígértette velem , hogy kíméljem magam egyenlőre , mert a csuklóm kicsit megrepedt .
Miután kiment Alice beviharzott Rosalie-val , és segítettek elkészülni . Kikészítették a ruhákat , amíg elmentem zuhanyozni , majd mikor vissza jöttem felöltöztettek , és megcsinálták a sminkem . Persze , csak minimálisat raktak fel , de az nagyon jól sikerült . Rosalie gyorsan kivasalta a hajam , majd vagy húsz hajlakkot ráfújt .
- Rendben , kész vagyok már ? - nyafogtam , s lábammal türelmetlenül dobogtam a fürdő metlahiján .
- Mindjárt . Ne nyafogj annyit . A jó munkához idő kell . - sürgölődött Alice , majd valamit még a szemhéjamra kent . Mikor kinyitottam a szemem , mindketten velem szemben álltak , s csodálkozva néztek .
- Mi az ? Olyan hülyén festek ? - húztam a szám , majd felkeltem lassan , és a hatalmas tükör elé lépkedtem . A látványtól még a szám is tátva maradt . A lány a tükörben elképesztően szép volt .
Alice egy barack színű tunikát szervírozott nekem , a mellem alatt egy közepes vastagságú fekete öv húzódott , ami kiemelte karcsúságomat . A tunikához egy fekete feszülős csőnadrágot adott , amit egy magassarkú cipővel kombinált . Hajamat szög egyenesre vasalta ki Rosalie , Alice pedig natúr színűre festette ki szemeimet , számat . Az egész összeállítás nagyon tetszett .
- Ez én vagyok ? - kérdeztem tátott szájjal . Alice kuncogva mellém lépett , majd az államat feltolta hideg ujjaival , hogy csukjam be a számat . Rosalie halkan nevetgélt .
- Talán nem látod ?
- De .. csak ez mintha nem is én lennék . - motyogtam kábultan .
- Pedig te vagy . - bizonygatta Rosalie is .
- Nagyon tetszik . - karoltam át őket hirtelen . Mindketten felnevettek , és vissza öleltek . Kissé a mozdulat sor gyors volt , és a csuklómba bele nyilalt a fájdalom , mire halkan felszisszentem .
- Mondtam , hogy kíméletesen lányok . - mondta Carlisle az emeletről .
- Bocsi , Carlisle . - mondták egyszerre a lányok , miközben elengedtek . Ezen nevetnem kellett .
- Na jó , indulj Bella , mert estére vissza kell jönnöd . - mondta ellentmondást nem tűrő hangon Alice.
- Igen, főnök . - szalutáltam , majd gyorsan felkaptam a telefonomat , kulcsomat , és fél perccel később már lefelé robogtam .
- Bella , az ország másik felében lehet hallani , ahogy közlekedsz . - kacagott fel Emmett .
- Hát , nem lehet mindenki olyan halk , mint ti . - mutattam körbe a szobába .
Elbúcsúztam mindenkitől , és megígértettem Carlisle-val , hogy óvatos leszek . Alice és Jasper is elment vadászni .

*.*

Először Jake házához mentem , de ott nem találtam senkit . Pár pillanatig tanakodtam , vajon hol is lehet , majd eszembe jutott bátyám háza . Biztos , hogy ott lesz . Ahogy én ismerem , a tévé előtt gubbaszt .
Gyors vissza szálltam a kocsimba , és kihajtottam Jake utcájából . Sebesen hajtottam bátyám háza felé , közbe egyre izgatottabb lettem . Elég rég találkoztunk már Jacobbal , és kezd hiányozni . Sam-ről meg ne is beszéljünk . Ha én nem hívom , vagy keresem , akkor magától nem képes oda jönni hozzám , vagy akár egy sms-t írni , hogy mi van vele . Megértem , hogy nagyon szerelmes . Na de ennyire ? Vagy talán már elfelejtett ?
Mikor oda értem , nagyon úgy tűnt , hogy nem csak Jake van itt . Kipattantam a kocsimból , majd befele kezdtem glavirozni . Jól gondoltam , nem csak Jake volt itt . Hanem az egész falka .
- Szia Bella . - mondták egyszerre , mikor a parányi konyhába értem .
- Sziasztok . - köszöntem fülig érő mosollyal . Jake oda sietett hozzám , gyorsan szájon puszilt , majd szorosan megölelt . Olyan jó érzés volt Jake forró karjaiba simulni .
- Te hol voltál ? Már vagy három napja nem tudok rólad semmit . - háborgott , miután elengedtük egymást .
Ajkamat harapdálva próbáltam valami hihető válasszal előállni .
- Sajnálom . Sok volt a tanulni valóm . - hazudtam könnyedén .
Felvont szemöldökkel méregetett , majd úgy döntött , nem faggat tovább . Megvonta vállát , majd behúzott engem is a tömegbe . Sehol nem láttam Sam-et és Jonathant .
- Nincsenek itt . - jelentett ki Jake , miután leült a székre , és az ölébe húzott .
- Hol vannak ?
- Utoljára Jonathan szobájába voltak . De lehet , hogy lementek a partra . - puszilgatott végig .
- Hmm . - mormoltam jólesően .
- És ki csinálta ezt a rahedli kaját ? - mutattam az asztalra . Tele volt minden finomsággal . Az ember ha csak rá néz , már meg éhezik . Vagy két tucat muffin volt , renget stake , üdítő , süti , és egyéb finomságok .
- Embry szülinapja van . És Sam úgy gondolta , hogy akkor főz egy keveset . - felelt Quil .
Na igen , ez Sam-re vall . Mindig nagyon szeret főzicskézni , és sürögni forogni .
- Boldog Szülinapot Embry . - köszöntöttem fel . A mosoly elterült az arcán , és megköszönte .
- Figyelj csak Bella , te is jössz vidámparkba ? - kérdezte , miközben egy muffint egy az egészben betömött a szájába , és lenyelte . Ezek nem szoktak rágni ?
- Miért is ne ? - mosolyogtam izgatottan .

A fiúk elpusztították a maradék kaját , utána pedig elmosogattam . Közben Sam és Jonathan is betoppant . Mielőtt elindultunk volna a vidámparkba , Sam-el még beszéltünk pár szót . Bocsánatot kért , amiért így elhanyagolt , és hogy nem jelentkezett . Persze , azonnal megbocsátottam neki . Nem tudnék rá haragudni , és ami azt illeti , ez nem csak az Ő hibája . Hisz én is az utóbbi napokban a Cullenek-el voltam elfoglalva .

Miután kész lettünk , mindenki elindult haza , mert Port Angelesben találkozunk majd , a park előtt . Persze Jake , Sam , Jonathan és én a saját kocsimmal megyünk .
- Jaj , siessetek már . - türelmetlenkedtem a kocsim mellett . Jake már bent űlt , már csak Sam-re és Jonathan-ra vártunk .
Türelmetlenül fújtam egyet , és beültem a volán mögé . Fél pillanattal később Jonathan sétált ki az ajtón , mögötte pedig Sam kullogott . Most azért is húzzák az agyam ! Pedig megígértem magamnak , hogy nem fogok türelmetlen lenni , de ez már nagyon idegesítő . Gyorsan rányomtam párszor a dudára , mire gonoszan elmosolyodtak .
- Türelem . - simított végig a karomon Jake . - Nyomtam egy puszit a szájára , és bekapcsoltam a zenét .
- Oké , indulhatunk . - szálltak be a kocsiba . Mikor csukódott az ajtó , már rá is léptem a gázra . Ami azt illeti , nem hiába siettem , hisz nekem estére haza kell mennem , különben Alice a fejemet veszi . Talán nem szó szerint , de ahogy Őt ismerem ..
Az utakon százhatvannal téptem , a többiek meg is jegyezték , hogy nem értik , hova sietek ennyire , és hogy azért még nem szeretnének meghalni .
Így kicsit visszább vettem az háromnegyedénél , és mindenki megkönnyebbült . Az egy órás útból csináltam félórásat .
Már mindenki a park előtt várt , izgatottan figyelték , ahogy leparkolok egy szabad helyre .
- Bella , többet nem ülök be melléd . - nyögtek fel kórusban , miután kipattantak a kocsiból .
- Még nem is mentem gyorsan . - mondtam fülig érő szájjal , majd Jake mellé siettem , és kézen fogva sétáltunk a többiek felé .
- Na .. végre . Mi tartott ilyen sokáig ? - panaszkodott Quil .
- Nem rajtam múlt . - emeltem fel kezeimet .
- Na ja . Ami azt illeti , fél órás volt az út , Bellának köszönhetően . - árulkodott barátnőm .
- Héé , ha siettek a háznál , akkor talán lassabban jöttem volna .
- Képzelem . - forgatták meg a szemüket .

A fiúk elmentek a pénztárhoz , és gyors megvették a jegyeket . Mikor beértünk , mindenki , akár az ötéves gyerek eszeveszettül kezdtek rohanni a játékok fele . Néhányan már olyan nevetségesen veszekedtek azon , hogy ki nyert , hogy szabályosan fuldokoltam a levegőhiánytól.
Én és Jake az óriás kereket céloztuk meg . Igazából mindig és tériszonyom volt . Jake biztatóan átkarolta a derekamat . Addig nem volt semmi bajom , amíg a kerék elindult , de amikor legfelülre éltünk , és megállt a kerék , szorosan kapaszkodtam Jake nyakába .
- Nyugi . - feszengette kezeimet . Mikor sikerült neki , gyorsan átkaroltam , és szorosan hozzá bújtam .
- Le akarok menni . - nyavajogtam a mellkasába .
- Ugyan már . Most egy darabig nem megyünk le , úgyhogy barátkozz a gondolattal , és a tájjal . simogatott nyugtatóan . Mélyeket szívtam Jake finom illatából , és lassan felnéztem rá . Fekete szemei csak úgy csillogtak a szerelemtől . Szorosabban bújtam hozzá , mire arcával közelíteni kezdett . Ajkait szorosan rátapasztotta enyémekre , és finoman ízlelgette azokat . Édes csókjától teljesen eltűnt a félelmem , és el is felejtettem , hogy tulajdon képen egy óriás keréken vagyunk , ráadásul az még meg is állt legfelül . Egy hevesebben kezdtük csókolni egymást . Keze lassan lefele kezdtek araszolni karomról . Le egészen a combomig , majd azon végig simított . Karommal szorosan átfontam nyakát , és közelebb húztam . Nyelv őrült táncot járt , közben már azt hittem , hogy spontán öngyulladás végez velem .
Gyors nyomott még egy utolsó puszit a számra , majd eltávolodott , de kezeit továbbra is a combomon pihentette .
- Hmm . - sóhajtottam jólesően , majd vállaira hajtottam a fejem .
- Szerintem is . - pihegett , és hallani lehetett a hangján , hogy mosolyog . Közben egy merészebbül kukucskáltam lefele . A szédülésem egyre jobban kezdett abba maradni , így kissé bátran néztem messzebbre . Megkönnyebbültem , amikor a kerék elkezdett ismét forogni , így egyre közelebb kerültünk a szilárd talajhoz .
- Na milyen volt ? - kérdezte Sam , miután kiszálltunk a kocsiból .
- Nem is volt olyan rossz . - somolyogtam , majd rákacsintottam Jake-re .
- Akkor mi is megyünk . - kezdte el húzni Jonathant felé , mi pedig Jake-el elindultunk a dodgem felé . Már messziről lehetett hallani , ahogy a falka nagy része hangosan nevetgél . Mikor oda értünk , nem ért csalódás . A fiúk nevetgélve lökdösték egymást a kocsikból , néhányan felháborodottan hajtottak , és igyekezték elkapni a másikat .
- Biztos , hogy mennyünk ? - kérdezte Jake bizalmatlanul méregetve a kocsikat .
- Persze . Gyere már , jó móka lesz . - győzködtem , közben nagy nehezen , de elráncigáltam az egyik kocsiig . A dolgozó adott egy zsetont , és megkért , várjuk meg , amíg a többiek végeznek . Mikor lejárt az idő , a fiúk felháborodottan néztek a kezelőre , és bejelentették , hogy mennek még egy kört . Mi is beszálltunk , persze mind a ketten külön kocsiba , hogy izgisebb legyen . Mikor elindultunk , mindenki engem célozott meg , s nem győztem menekülni . Annyiszor jöttek belém , hogy csak forogtam , mint a ringlispil .
- Héé . - mordultam fel , mikor Jake belém jött . Cserébe csak elvigyorodott , és vagy még hússzor belém jött .
Azért , én is rendesen adtam nekik . Vissza adtam a kölcsönt , csak kicsit erősebben mentem beléjük . Sajnos , hamar letelt az idő , és nem volt időm a teljes bosszúra .
- Mennyünk kajálni . pattant ki mindenki a kocsiból .
- De hisz nem rég ettetek . - hitetlenkedtem , közben Jake felé siettem .
- És ? - kérdezték nevetve , mire megcsóváltam a fejem .

Rengeteget ettek . Csak néztem , hogy tud ennyi minden elférni bennük . Oké , farkasok , farkas étvággyal , na de ez szerintem még egy farkasnak is sok .
- Hova fér ennyi kaja ? - kérdeztem , mikor már vagy a tizenötödik hamburgert nyomták be .
- Hát a gyomromba . - paskolta meg a hasát Paul , közben jó nagyokat harapott a hamburgeréből . Megforgattam a szemem , és Sam mellé sétáltam .
- Ezek mindig ennyit esznek ? - böktem a srácok felé .
- Nem . Általában többet . - vigyorgott teli szájjal .

Jesszus . Még ennél is többet ?

- Na és mond , hogy álltok Jonathannal ?
- Hát .. megvagyunk .
- Jaj , csak ennyi ? Megvagytok ?
- Na jó , igazából , lassan .. már ... szóval .. - harapdálta ajkait rák vörösen . Nem értettem , miről is beszél , de mikor lehajtotta a fejét , kezdtem kapisgálni .
- Már ott tartotok ? - vontam fel a szemöldököm .
Nem válaszolt , csak szégyenlősen lehajtott fejjel bólintott .
- De ezt ne mond el senkinek . - nézett rám szúrósan .
Mosolyogva bólintottam . Egyébként is , ugyan kinek mondanám el ? Cullenek-et nem hiszem , hogy érdekelné . Jake se kíváncsi bátyja magán életére , a falka többi tagja sem . Anyu és apu nem hiszem , hogy díjazná ezt a témát , más meg nincs , aki ismerné a bátyámat is .
- Na , együnk vattacukrot . - állt fel Seth , és megindult a vattacukros felé . Hmm , ez nem is rossz ötlet .
- Én is kérek . - kiabáltak a többiek .
- Hé , Seth . Légy jó kisfiú , és hozz nekem is . - kiabált Jake is utána . Komolyan , ilyen lusta népséggel még nem találkoztam .
Elindultam Seth után , hogy szegénynek ne kelljen egyedül cibálni a sok vattacukit .
- Segítek . - vettem el tőle vagy hat darabot . Ekkor egy gonosz ötlet jutott az eszembe , talán gyerekes , de laglább tanulnának belőle , hogy ne mindig mást kérjenek meg mindenre .
Gonosz mosollyal az arcomon indultam meg vissza , közben átgondoltam , ki is érdemelné meg a bosszúmat . Végül Jake , Paul , Quil, Embry , és Jonathant választottam . Először Jake-hez indultam , és hátulról közelítettem meg . Persze jöttömre hátra kapta a fejét , mire én azonnal a képébe nyomtam a vattacukrot . Mindenki felnevetett Jake képén . Olyan buta fejet vágott , hogy le kellett volna fényképezni . A többiek azt hitték , hogy megússzák . Mikor Paul-ra került a sor , akkor is még nevettek , kivéve persze az érintett személyt , és Jake-t , mivel Ő már túl esett rajta , és inkább együtt érzett vele . Quil-en is nevettek , viszont mikor már Embry és Jonathan következett , mérgesen néztek rám , miután túlestek a "baleseten" . Igazából elég könnyen ment . Paul-t szándékosan csináltam . Quil "rosszkor fordult meg " . Embry gyorsan akarta kivenni a kezemből , és Jonathannál "megbotlottam" .
- Bella . - morogták dühösen , közben az arcukról vakarták a ragadós vattacukrot .
A többiekkel jót nevettünk képük láttán . Sam elő kapta a fényképező gépét , és mindenkit lefényképezett minden szemszögből . Magamnak közben kiosztottam pár piros pontot , és össze pacsiztam magammal .
- Bella , te kész bosszú álló csaj vagy . - jött mellém Sam , és elkezdte mutogatni a jobbnál jobb fotókat .
- Igen , tudom . - nevettem fel , mire mindenki mérgesen nézett rám .
- Az én csajom . - sóhajtott Jake .
- Az én húgom . - jegyezte meg Jonathan is .
- Látszik , hogy rokonok vagytok . - mondta bosszúsan Paul.
- Na , most mi a baj Paul ?
- Az , hogy nem értem , miért kaptam . - füstölgött még mindig . Karjait össze fonta melle előtt , és dühösen méregetett .
- Mert szegény Seth-et kértétek meg , hogy hozza ide . - magyaráztam nekik lassan .
- Köszi Bella . - vigyorgott Seth , és elkezdte enni a vattacukrot .
- Rendben . Akkor Jake , hozz te . - szólt Embry .
- Hozzam én ?
- Inkább megyek én . - ugrott fel gyorsan mindenki .
- Nahát Bella , te aztán tudod , hogy neveld őket . - mondta elismerően Sam . A fényképező gépet elrakta a táskájába , majd leült Seth mellé .
- Mit mondhatnék . - vontam vállat .

A nap további részében mindenki saját maga ment el valamiért , velem meg tartották a két lépés távolságot . Persze ez Jake-re és Sam-re nem igaz . Rengeteg mindenre felültünk , lőttünk célba is , ami nekem sajnos nem sikerült , de Jake-nek igen . Az ajándéka egy hatalmas kutyus volt , ami inkább farkasra hasonlított . Persze nekem adta , aminek nagyon örültem . A nap végére kezdtem álmos lenni .
- Haza kéne mennem . - nyomtam el egy ásítást .
- Rendben , kikísérlek . - ajánlotta , majd elkezdett kifelé húzni . A farkasomat a kezemben szorongattam . Puha bundája melegített .
Jake elvette tőlem a kulcsot , és kinyitotta az ajtót . Segített beszállni , majd becsukta mögöttem az ajtót . A farkasomat magam mellé raktam . Gyors gyújtásra raktam a kocsit , és lehúztam az ablakot .
- Jól éreztem ma magam . - nyomtam puszit szájára . Bele mosolygott a csókunkba .
- Én is .- suttogta , miután elváltunk egymás ajkaitól .
- Mond a többieknek , hogy üdvözlöm őket .
- Megmondom . - nyomott utoljára puszit a számra , majd eltávolodott az autótól , hogy elindulhassak . Beindítottam a motort , majd egy szempillantás alatt kitolattam . Jake integetett , én pedig dudáltam neki egyet .
A haza felé vezető út szörnyen unalmasan telt . Erőm nem igazán volt , hogy gyorsabban mennyek a kelleténél . Fáradt voltam , és minden porcikám fájt . Talán még is csak jobb lett volna , ha az ágyban maradok , és megkímélem magam az ilyes fajta programoktól egy darabig . De olyan jól éreztem magam . És már Jake is szörnyen hiányzott , Sam-ről meg ne is beszéljünk. Hisz , Ő a legjobb barátnőm . Vagy .. még se ? Eddig még soha nem csináltam olyat , hogy kétségbe vonom Sam iránti barátságomat , de most valahogy még is úgy érzem , hogy nincs mindig mellettem . Persze , most is nagyon szeretem , de mindig én keresem fel , én megyek hozzá . Soha nem jut eszébe , hogy valahova elhívjon , akár beszélgetni egy jót , akár vásárolni , vagy csak egy csajos napra . Amióta ott van neki a bátyám , mintha el is felejtett volna . Fájt rá gondolnom , hogy talán Ő soha nem szeretett annyira barátként , mint én Őt . Talán egyszerűen csak nem akart megbántani . Vagy még saját maga is azt hitte , hogy én vagyok a legjobb barátnője , de mikor jött neki Jonathan , ez az érzés elmúlt , és mára már Ő is belátja , hogy ez tévhit volt .
Bella , hallod te magad ? - tértem gyorsan észhez . - Honnan tudsz ekkora baromságokat összehordani ? Hisz tudod , hogy szeret . Akkor miért kételkedsz benne ? - szidtam magam . Be kell , hogy valljam , ennek a felemnek igazat kellett adnom . Mivel nem akartam saját magammal vitába keveredni , így magamra hagytam a dolgot . Oké , lehet , hogy ez egy cseppet hülyén hangzik , de ha össze vesznénk .. hát hogy is mondjam , nagy lenne oda bent a felfordulás . Na , nem mintha most nem az lenne . Ebben az egy hétben többször éreztem magam skizofrénnek , mint eddig életemben összesen . Két énem folyton csak viaskodik egymással , és általában mindig az önző felem nyer . Még magam sem tudom , hogy lehet ez . Ha valaki hallana ilyenkor , azt hinné , begyogyóztam . Néha már én is eljátszok a gondolattal .

Mint például most .

Nem tudom , hogy mikor , és hogyan érkeztem meg , de arra lettem figyelmes , hogy a Cullen ház előtt állok . A kezemben szorongattam farkas-jake-t - mert ez lett a neve - , és a ház felé igyekeztem . Nem tudtam eldönteni , hogy kopogjak , vagy ne . Helyzetem Alice könnyítette meg , aki azonnal kirobbant az ajtón , és a nyakamba ugrott . Amilyen hirtelen tette ezt a mozdulatot , olyan hirtelen engedett is el . Az orrát ráncolta , közben hátrébb lépett pár métert .
- Most meg mi van ? - kérdeztem zavarodottan . Tényleg nem értettem , hogy mi a baja ?
- Kutya szagod van . - fintorgott egyet .
- Hát akkor Belluska , maradj kint , és szellőztesd ki magad éjszakára . Nem szeretjük a kutyusokat . - dörmögte Emmett a nappaliból . Egy nagy puff hallatszott , aztán egy "Aú" .
- Köszi Rose . - kiabáltam be , bár feleslegesen , hisz ha suttogok , akkor is meghallja .
- Nincs mit . - jött a válasz .
- Gyere csak be Bella . - mondta Esmeé kedvesen . Fáradtan kullogtam be a nappaliba , majd leültem Emmett mellé .
- Nahát , szia Jacob . - simogatta meg a farkasomat . Közben gügyögött neki , és fura pofákat vágott .
- Nahát , bemutatod nekünk a barátod ? Ez igazán rendes . - nézett fel rám Emmett komolyan . Mindenki nevetni kezdett , még én is kuncogtam halkan .
- Na és mond csak , szoba tiszta ? Vagy elvigyem sétálni ? - kérdezte komoly tekintettel . Ekkor mindenkiből kirobbant a nevetés .
- Most mi van ? Esme tuti nem örülne , ha bekakilna . - kontrázott rá Emm .
- Persze , ha szeretnéd , akkor elviheted sétálni . Rajtam ne múljon . - kacagtam , közben már a hasamat fogtam.
- Tulajdon képen honnan van ? - kérdezte Alice és Edward .
- Kaptam Jake-től . Voltunk vidámparkban , és ezt lőtte nekem . - mondtam , közben bele szagoltam a farkas bundájába . Pont olyan finom illata volt , mint Jake-nek .
- Szóval , ez Jake fia . - állapította meg Emmett .
- Nem . Ez a testvére . - szólt közbe Jasper is . Lehuppant az egyik fotelbe , Alice-t pedig maga mellé húzta , majd átkarolta feleségét .
- És még is honnan veszed , hogy a testvére ? - vonta fel a szemöldökét Emmett , közben még mindig a farkast simogatta . Megforgattam a szemem , csak úgy , mint Alice és Rosalie .
- Onnan , ahonnan te azt , hogy a fia . - közölte Jasper .
- Aha . Szóval nem is a testvére . - rikkantott fel Emmett , majd elvigyorodott . Jasper is vigyorgott , mint a tejbe tök .
- Nem ezt mondtam .
- De akartad . - kuncogott fel Emmett .
- Mi az , talán te is gondolat olvasó vagy ? - vonta fel szemöldökét Jasper .
- Ha az lennék , akkor se pont a te fejedben turkálnék . Túl sok ott a perverzivitás . - közölte Emmett . Azt hittem , leesek a kanapéról , mikor ezt mondta .
- Bagoly mondja verébnek . - csóváltam meg a fejem , majd lassan felálltam , és elindultam az emelet felé .
- Na , hova viszed a kutyust ? - háborodott fel Emmett .
- Lefektetem aludni . Fáradt ! - szóltam vissza . Gyors felmentem abba a szobába , amelyiknek kórház kinézete van . Viszont , amikor beléptem , már épp akartam vissza fordulni , és megkérni Alice-t , hogy mutassa meg azt a szobát amelyikben voltam , ugyan is teljesen más volt . A kórházi ketyerék eltűntek , helyüket átvetteék a bútorok , és a modernnél modernebb dolgok . A falnak nem fehér , hanem gyönyörű halvány kék színe volt . A parketta homok színű volt , és az a kórházi ágy is eltűnt . Helyér egy hatalmas francia ágy került . Az egész szoba nagyon ízléses volt .
- Oké , és én hol alszok most ? - fordultam Alice felé , ugyan is tudtam , hogy ott van . A kis pukkancs kirobbanó kedvében volt . Rosalie halkan felkuncogott . Ő mikor került ide ?
- Bella , ezt a szobát neked alakítottuk át . Mivel úgy gondoltuk , hogy nem ez lesz az utolsó alkalom , hogy itt alszol . És Esmeé is nagyon szeretett volna végre rendezkedni . Így kapóra jött. Szóval , ez a te szobád . - mondta Alice boldogan , mire engem mérhetetlenül elöntött a hála , és a szeretet . Azonnal a lányok nyakába vetettem magam , és szorosan magamhoz öleltem őket . Hideg bőrüket már teljesen megszoktam , így már fel sem tűnt .
- Jaj , annyira köszönöm nektek . És neked is Esmeé . - mondtam , miután elengedtem őket .
- Nagyon szívesen . - mondták mind a hárman egyszerre .
- Gyere , megmutatom a gardróbod . - húztak be a lányok . Gondolhattam volna , hogy Alice mindjárt a gardrób felé irányít .
- Úr Isten ! - kerekedtek ki a szemeim , mikor Alice sarkig tárta a gardróbom ajtaját . Tele volt ruhákkal . Cipők , csizmák , magassarkúk , szabadidők , pizsamák , sálak , sapkák , kabátok , szoknyák , polók , miniruhák , nadrágok , cicanadrágok , és még sok más sorakozott a polcokon.
- Nekem minek ennyi ruha ? - kérdeztem hitetlenkedve , közben beljebb sétáltam , és alaposan szemügyre vettem az egészet . Be kell , hogy valljam , nagyon tetszettek a ruhák , de ezt nem fogadhatom el .
- Ez még nem is olyan sok . - legyintett Alice .
Rengeteg kiegészítő volt . Szebbnél szebb ékszerek sorakoztak az ajtó melletti kis polcon .
- Én ezt nem fogadhatom el . - ráztam a fejem . Vissza sétáltam Alice mellé .
- Miért nem ? - kérdezte szomorúan .
- Mert .. mert ez nagyon sok . És meg sem érdemlem . -hajtottam le a fejem .
- Dehogy nem . - tiltakoztak hevesen.
- De ..
- Nincs de . - szakított félbe Alice ellent mondást nem tűrő hangon .
- Köszönöm . - mondtam hálásan , majd ismét megöleltem őket .

Miután elengedtük egymást , magamra hagytak , hogy nyugodtan öltözzek át , és zuhanyozzak le . Jól esett a forró zuhany . Ellazított , és teljesen kikapcsoltam . Mérhetetlenül boldog voltam a mai nap után .
Gyorsan kiszálltam a tus alól , és szárazra töröltem magam . Felkapkodtam magara a pizsamát , majd leindultam a többiekhez , hogy jóészakát kívánjak nekik .
- Pont jókor jössz Bella . - mondta kedvesen Esmeé , mikor leértem . Az orromat finomabbnál finomabb illatok csapták meg . - Készítettem neked vacsorát . - mondta melegen .
- Jaj , köszönöm . - hálálkodtam , majd gyorsan puszit nyomtam az arcára . Boldogan elmosolyodott , és beindult a konyhába . Követtem az illatokat , majd leültem a pulthoz . Esmeé staket sütött nekem , krumplival . Isteni illata volt .
- Egyél csak , ahogy Alice-t ismerem , mindjárt jön téged boldogítani . - kuncogott , majd kisétált a konyhából . Neki estem a finom ételnek , és csak ámuldoztam , hogy milyen jól tud főzni egy vámpír , akinek nincs is szüksége ételre , és még csak meg sem kóstolja azt .
- Bella , figyelj csak , mikor akarsz holnap haza menni ? - pattogott be Alice a konyhába . Már vártam , hogy mikor fog zaklatni .
- Ha nem zavarok , akkor délután . - motyogtam halkan .
- Jaj , persze , hogy nem zavarsz ! - ült le mellém .
- Remek . Na és , mit tervezel holnapra ? - kérdeztem , majd egy újabb falat húst szúrtam fel a villámra .
- Hmm , egyenlőre titok . - ködösített , mire azt hittem , meghalok a kíváncsiságtól .
- Olyan gonosz vagy . - háborogtam , és durcásan belapátoltam a maradék ennivalót . Alice csendben figyelt , közben végig undorodva méregette az ételt .
- Mi az ?
- Semmi . Csak .. olyan undorító szaga van annak az izének . - mutatott a húsra , és a krumplira.
- Tényleg , szerintem meg nagyon finom . - dőltem hátra a székben jóllakottan , közben a hasamat kezdtem simogatni körkörös mozdulatokkal . Alice felkuncogott , majd felpattant a székről .
- Ha ettél , akkor szerintem jobb lesz , ha lefekszel aludni . Késő van , és holnapra erőt kell gyűjtened . - kacsintott , majd felhúzott a székről , és egészen a nappaliig rángatott .
- Köszönöm Esmeé az Isteni vacsorát . Nagyon ízlett . Jóét . - nyomtam el egy ásítást , majd felbattyogtam az emeltre . Beérve a szobámba fáradtan ledobtam magam az ágyra , nyakig magamra húztam a takarót , és lassacskán elnyomott az álom .

2010. október 18., hétfő

Első Díjam :)


Nagyon szépen köszönöm a Díjat Nica-nak :)

Blogok akiknek küldöm , mert megérdemlik :D

Ramikaa: http://saydotell.blogspot.com/
Szisz^^: http://ismetelt-szerelem.blogspot.com/
Miaa : http://robsten-diaries.blogspot.com/
Kácsa : http://kicsibella-nagybella.blogspot.com/
Evcu & đóri : http://korhintafanfic.blogspot.com/

Még egyszer nagyon szépen köszönöm Nica :)

2010. október 16., szombat

7.fejezet

Sziasztok ! Ehhez a fejihez nincs sok hozzá fűzni valóm , csupán annyi , hogy szerintem nagyon nem lett jó :/ A következő fejezetet Alice szemszögéből fogom írni , csak annyi , hogy ugyan ez lesz , csak kicsit tovább haladnak benne az események :D Remélem azért értitek , hogy mire gondolok , de ha nem , akkor majd meglátjátok xD
Na cuppanós mindenkinek :) Ja , és köszönöm a komikat :) Örülnék , ha ehhez is legalább annyit kapnék , mint az előzőhöz . Persze nem muszály ! Na jó , abba hagyom :D
Jó olvasást :)



( Bella Szemszöge)


Edward egyre vadabbul kezdte birtokba venni ajkaimat . Megpróbáltam magamtól eltolni , de egy ügyes mozdulattal egyik kezét a derekam köré csavarta , szorosan tartva ezzel , míg másikat a tarkómra helyezte , hogy ne tudjam elhúzni a fejem .
Végül feladtam a harcot , és nem küzdöttem tovább , hisz lehetetlen lett volna kiszabadítanom magam . A tiltakozásom abba maradt , és viszonoztam Edward csókját , holott tudtam , hogy nagyon nem lenne szabad ezt tennem . Mikor érezte , hogy nem tiltakozok , szorításán engedett egy kicsit .
Ekkor nagy robajjal kivágódott az ajtó .

- Mosolyogjatok a kamerába . - rikkantott fel Emmett , majd hallottam , ahogy kattan valami , és ezt követően felvillant egy fény .
Ijedten kaptuk oda a fejünket , megszakítva a csókot . Valami féle furcsa hiány érzetem támadt ott , ahol nem is olyan rég Edward csókolt . Az ajkaim fájdalom nélkül égtek , sóvárgóan . Edward kezeit leengedte maga mellé , szeme színe ismét vissza nyerte azt az édes karamellát .
Zihálva vettem a levegőt , akár csak Edward , Emett pedig az ajtóban jót derült rajtunk , majd a fényképezőgépet ismét ránk irányította , és elkattintott még egy képet . Éreztem , amint elvörösödök , szemeimet szégyenemben lesütöttem .
- Hát ez valami fantasztikus ! - örvendezett még mindig .
- Edward .. ezt ..
- Megöllek , Emett Cullen . Hogy tehettétek ezt ? - förmedt rá testvérére . Emm jókedve nem csappant meg , talán még jobb is lett , látva testvére dühét .
Nem értettem az egészből semmit . Zavartan kapkodtam a fejemet köztük . Ekkor egy halk morgás szakadt fel Edward mellkasából , és határozottan megindult az ajtó felé, jobban mondva Emmett felé .
- Ugyan már . Te is élvezted . - kacagott tovább , de kezeit védekezően maga elé emelte .
- Ez nem volt vicces . - morogta tovább Edward .
- Na jó ! Valaki elmondaná nekem , hogy még is mi a fészkes fenéről beszéltek ? - háborodtam fel , és mérgesen néztem rájuk .
Edward vett egy mély levegőt , majd felém fordult .
- Az én két drága testvérem nagyon poénosnak találták , ha az érzelmeimet kicsit feldobják , és letámadlak . - motyogta lesütött szemmel , mire mindent megértettem .

Hát persze ! - csaptam a homlokomra gondolatban .

Hisz Jasper befolyásolni tudja az érzelmeket . És mivel ez rajtam nem működik , így biztos Edwardon próbálták ki .
Amint a felismerés szikrája eltűnt , valami más kezdett bennem feléledni . A düh . Mérgesen indultam meg Emmett felé , hogy jól elpáholjam még akkor is , ha vámpír , de mielőtt elértem volna célomat , két kar fonódott a derekam köré , így vissza tartva . A szikrák pattogni kezdtek , és jóleső bizsergés öntött el . Ám ez ebben a pillanatban cseppet sem volt fontos .
- Te fafej ! Még is , hogy voltál képes ilyenre ?! Hogy , mekkora egy bunkó vagy . - ordibáltam , közben próbáltam kiszabadítani magam Edward fogságából . A karokat feszegetni kezdtem , mind hiába . Ezerszer erősebb volt nálam .
- Ugyan már Bella , te is élvezted . - röffent fel Emmett .
- Még , hogy élveztem ? Van róla fogalmad , hogy ha ezt Jake megtudja , ti mind halottak lesztek? - üvöltöttem még mindig önkívületi állapotban .
- De nem fogja megtudni . - vigyorgott még mindig .
- Na , várj csak Emmett Cullen . Csak kerülj egyszer a kezeim közé , az biztos , hogy nem éled túl . - mérgelődtem , majd nagy nehezen , de kiszabadultam Edward erős szorításából . Mérgesen indultam meg az ajtó felé , majd Emmett-hez érve egy szúrós pillantást lövelltem felé , és elsiettem le a nappaliba . Még csak a második emeleten járhattam , de már hallottam Edward ordibálását , ahogy testvérével veszekszik .
Dühösen trappoltam le a nappaliba , ahol Jasper jót derült , Alice szélesen mosolygott , Rose pedig bocsánat kérően nézett rám .
- Ez egyáltalán nem volt vicces . - szűrtem fogaim között , majd feltéptem a bejárati ajtót , és megindultam a kocsim felé . Az eső pont neki állt zuhogni . A sötétben az orromig sem láttam , így folyton a talajt elemeztem , hogy nem-e botlok meg valamiben .
Az esőtől a hajam nedvesen tapadt homlokomra , és hátamra . A hideg esőcseppektől megborzongtam , és sietősre fogtam lépteimet . Mikor elértem a kocsimat , gyors bepattantam a volán mögé , majd indítottam is . A fűtést felcsavartam , a hajamat pedig kikotortam az arcomból . Bekapcsoltam a zenét , max-ra tekertem , és énekelve hajtottam el a Cullen ház elől . Mikor meguntam a lassú tempót , kicsit a gázra léptem . Nem érdekelt semmi , csak egy kicsit felejteni akartam . Elakartam felejteni azt , ami pár perce történt , és azt a személyt , aki iránt olyan különös vonzalmat érzek . Nem szabadna ezt éreznem . Hisz Ő vámpír . Én pedig ember . Ez a kapcsolat sehogy sem működne . És még Jake-ről nem is beszéltem . Ha ezt megtudja - amit mellesleg kétlek- akkor nekünk annyi . Jobban mondva Edward-nak . Engem legfeljebb elhagyna , ami egyébként is bármelyik percben megtörténhet .
Az éneklés bejött . Csak a szövegre , és az útra figyeltem . Talán azt hitték , hogy nem vagyok normális , hisz fülsüketítően hallgatom a zenét , miközben százhatvannal tépek a sötét utakon , és még éneklek is .
Az ég hatalmasakat dörgött , a villámok csak úgy cikáztak az égen , néha gyönyörű lila színbe varázsolta az égboltot . Kiskoromban az ilyes fajta viharokban mindig a takaróm alá bújtam , s reszketve vártam , hogy vége legyen vagy az égszakadásnak , vagy a világnak . Mára már teljesen megszokottnak tűnt .
Észre se vettem , hogy már a ház előtt parkolok , és csendben ülök az autóban . Nem igazán emlékeztem sem az útra , sem pedig arra , hogy mikor kapcsoltam ki a zenét . Az esőcseppek hangosan kopogtak a szélvédőn . A vihar erősödött , így ideje volt kiszállnom végre , és besietni a házba .
- Szia . Hát te merre voltál ? - kérdezte jó édes apám , miután berobbantam a nappaliba csurom vizesen .
- Csak egy barátnőmnél .
- Ilyen sokáig ? - húzta fel gyanakvóan a szemöldökét .
Istenem , miért ? Eddig soha nem kérdezősködtek . Miért most kell elkezdeniük ?
- Ahha . Elbeszéltük az időt . - rögtönöztem , közben megváltam a vizes cipőmtől , majd felindultam a szobámba , hogy a többi ruhámat is levehessem magamról .
- Várj csak Bells . - kiabált utánam .
Ez nem lehet igaz ! De most komolyan . Mi rosszat követtem el ?
- Igen ?
- Mostanában olyan furcsa vagy . Van valami ,amit elszeretnél mondani ? - faggatózott tovább .
- Még is mit ? Nem értem , mire gondolsz apu .
- Nem is tudom . Feltűnően sokat vagy itthon , már nem mintha zavarna .. csak ..
- Nyugodj meg , nincs semmi bajom . De ha nem baj , most felmennék átöltözni . Na jóét . - vágtam a szavába sietősen , majd kettesével szedve a lépcső fokokat megindultam a szobámba .

*.*

Másnap reggel kissé fáradtan ébredtem . Az éjjel nem bírtam aludni , mert akárhányszor lehunytam a szemem , mindig egyre valószínűtlenebb képek peregtek le , s mindig felriadtam az eső kopogására . A legnyugtalanítóbb álmom viszont annyira valósnak tűnt !
Már magam sem emlékszem , hogy tényleg felkeltem-e , vagy azt is csak álmodtam ..viszont arra tisztán emlékszem , hogy amikor felriadtam , a szobám másik feléből egy sötét alak körvonalazódott ki . Az utcáról beszűrődő halvány fénytől nem láttam tisztán sem az arcát , sem más egyebet . Kissé megijedtem , de mire kettőt pislogtam , az árny eltűnt , így biztosra vettem , hogy csak álmodom . De most nem vagyok benne annyira biztos .
Tanácstalanul sóhajtottam , és elvonszoltam magam a fürdőig . A paranoiám egyre rosszabb lesz . Talán el kéne mennem orvoshoz , vagy hasonló .
A forró zuhanytól kissé felébredtem , így megbizonyosodtam róla , hogy az alakot csak álmodtam . Ugyan ki akarna hajnalok hajnalán belopóznia szobámba ?

Miután kész lettem a fürdői teendőimmel szárazra töröltem magam , é felkapkodtam magamra a ruháimat . Mivel hideg volt kint , ezért kénytelen voltam meleg cuccban menni . Egy farmert húztam , és egy lila hosszú ujjút , egy fekete torna csukát , és egy fekete dzsekit . Megragadtam a táskámat , és siettem le a konyhába . Gyors bekaptam egy szendvicset , aztán elindultam suliba. Az utak kissé csúsztak a tegnap esti eső miatt , ezért a szokásosnál lassabban és óvatosabban vezettem . Mivel nem repesztettem az ébredő városon keresztül , feltudtam mérni a tegnap esti vihar okozta károkat .
Az út melletti kis erdőből több fát kidöntött , néhol az utakat is betakarva . A fákról a falevelek eltűntek , az úton több falevél volt , mint a fákon .
Végül nagy megkönnyebbülésemre baleset nélkül gördültem be a suli parkolójába . Az első szabad helyre leparkoltam , nem nézve , ki mellé állok a kocsival . Épp leakartam állítani a motort , amikor megláttam , hogy tulajdon képen kinek a kocsija mellé parkoltam . Azonnal kitolattam , és másik hely után kutattam . Csüggedten vettem észre , hogy a másik szabad hely sokkal rosszabb helyen van , mint az előző volt . Gyors felmértem a választási lehetőségeket , majd a kevésbé halálos személy mellé parkoltam le végül . Mikor kiszálltam , azonnal elkezdett felém pattogni Alice .
Talán inkább Edward mellé kellett volna állnom ? Meglehet .
- Szia . Tegnap olyan hamar elmentél . Köszönni sem tudtam neked . - szomorkodott , majd gyorsan adott egy puszit , és megölelt .
- Sajnálom . Csak mérges voltam . - hajtottam le a fejem .
- Megértelek . Jut eszembe . Megnyugodhatsz ! Edward addig püfölte Emmett-et amíg az ki nem törölte a képeket . - kacagott fel csilingelő hangján .
- Ez igazán megnyugtató .
- Ahogy látom , nem dobott fel a hír . - mosolygott szélesen .
- Dehogy nem ! De Emm azért túl élte ?
- Talán nem látod ? - szólt a hátam mögül mosolygós hangon . Megpördültem tengelyem körül .
- Úr isten ! Ne hozd rám a frászt . - dörrentem rá .
- Ugyan már . Eszem ágában sincs . - kacsintott rám , mire szélesen elmosolyodtam . Tulajdon képen már nem is haragszom sem rá , se Jasperre . Attól függetlenül még mindig szégyenlem magam , hogy tegnap olyan bután viselkedtem . Most vajon mit gondol rólam Edward ?
- Bella , van egy jó hírem ! - rázott ki Alice hangja a gondolataimból .
- Jaj , ne . Ez nem jelent semmi jót . - ha Alice számára jó hír , akkor nekem az ellenkezője .
- Ne legyél ilyen . Ha megtudod , te is majd kiugrasz a bőrödből .
- Azt kétlem . - dörmögtem .
- Ma megyünk vásárolni . Hát nem csodás ? - visított fel , majd tapsikolni kezdett .
Valahogy éreztem , hogy ezt akarja közölni velem .
- Ma ? Nem lehetne máskor ? - nyafogtam fáradtan .
- Nem . Ma megyünk , és kész . - mondta ellent mondás nem tűrően .
- Rendben . Ha túl élem a mai napot , akkor elráncigálhatsz . Ígérem .
- Nagyon helyes . Emm , te is jössz ? - fordult felé kíváncsi tekintettel , mire Emmett ha lehet , még sápadtabb lett , mint általában .
- Nem . Ööö ... mára programom van ... inkább megyek is . - fújt vonulót , majd elbukdácsolt a parkoló másik felébe . Nem akartam oda nézni , de tudtam , hogy elkerülhetetlen lenne a találkozásunk Edwardal . Nagy nehezen tekintetemet ráemeltem , majd szomorúan lestem minden rezdülését . Ő is engem nézett aranybarna szemeivel . Gyors lesütöttem a szemeimet , majd visszafordultam az energia bombához , várva , mikor robban .
- Rosalie is jön ? - kérdeztem , csak hogy eltereljem gondolataimat Edwardról . Komolyan , ez már beteges . Nem , nem is beteges , szánalmas . És lassan már az is szánalmas , hogy szánalmat érzek magam iránt .
- Szerintem igen . Ő sem hagyna ki egy vásárlást sem .
- Remek . Akkor legalább annyi vigaszom van , hogy nem egyedül fogok szenvedni . - vidultam fel .
- Ez nem volt szép . - szegte fel az állát .
- Tudom . De én most megyek . Akkor suli után ? - indultam meg . Alice bólintott , majd eltáncolt testvérei felé . Járása légies volt , irigylésre méltó .

A nap további része teljes unalomban telt . Az órákon nem nagyon figyeltem a tanárra , sokkal érdekesebbnek találtam a kusza gondolataimat , amiket ki kellett bogoznom . Ha akartam volna , akkor sem tudtam volna figyelni .

Megkönnyebbültem , amikor kicsengettek az ötödik órámról . Gyors össze szedtem a cuccaimat , aztán már rohantam is a menza felé . Persze az első dolgom mikor beléptem a menzára az volt , hogy Edwardot kerestem . Mikor megtaláltam szemeimmel , a szívem ismét hevesen kezdett dobogni , amitől én elpirultam , mert tisztában voltam vele , hogy Ő is , és testvérei is hallják . Lesütött szemekkel indultam meg a pult felé . Ekkora falba ütköztem , legalább is azt hittem , mert kemény volt , és hideg . Amint nekiütköztem Edwardnak , kilibbentem az egyensúlyomból , és a padló felé kezdtem zuhanni . Kezeimet reflex szerűen nyújtottam előre , szemeimet pedig becsuktam , és vártam , hogy a padlón elterülve végezzem . De nem így történt . Éreztem , amint két hűvös kar után nyúl , és megragad , mielőtt még elesnék . Ahol hozzám ért , a szikrák pattogni kezdtek , kellemes bizsergő érzés fogott el .
Kinyitottam a szemeimet , de kissé megijedtem , mert közelebb volt az arca , mint hittem volna.
- Bella , jól vagy ? - kérdezte ijedten . Édes lehelete cirógatta az arcomat . Az illata teljesen elbódított , azt sem tudtam , hogy tulajdon képen melyik bolygón vagyok , csak lebegtem valahol a fellegek között .
Várakozó teljesen nézett rám , ívelt szemöldökét pedig felhúzta . Ekkor ugrott be , hogy tulajdon képen még mindig a karjai között vagyok , és a válaszomat várja .
- Persze . Semmi bajom . Csak megijedtem . - kezdtem el mocorogni karjai között . Bár , cseppet sem volt ellenemre ez a póz . Sőt . Kifejezetten tetszett is .
- Sajnálom . Nem akartalak megijeszteni . - engedett el , mire nekem ismét hiány érzetem támadt , csak úgy mint tegnap . Csak most annyi volt a különbség , hogy a menza kellős közepén állunk , s minden kíváncsi szempár ránk szegeződik .
Szégyenlősen lesütöttem a szemeimet , s éreztem , hogy elpirulok .
- Tulajdon képen csak azért jöttem , hogy megkérdezzem , hogy ma is oda ülsz-e mellénk . - mondta bársonyos hangján .
Az ajkamba haraptam , és igyekeztem kontrolálni az érzéseimet .
- Öhm ,persze . - néztem fel barna szemeibe , amik megcsillantak . Halványan elmosolyodtam , mire Ő megdobott egy szívdöglesztő mosollyal .
Vettem magamnak egy pizzát , és egy kis üveg Colát . Edward csak egy salátát kért , mivel úgy sem fogja meg enni . Oda battyogtunk a többiekhez , közben magamon éreztem Edward átható pillantását . Próbáltam róla nem tudomást venni , de elég nehezen ment .
- Bella , meg van , hogy hova megyünk . - örvendezett Alice amint leültünk .
- Igen ? Örülök , hogy engem is megkérdeztél . - húztam a számat , majd bele kortyoltam a colámba .
- Tudom . De szerintem ez az ötlet neked is tetszeni fog .
- Akkor ki vele . - intettem felé , majd haraptam egy nagyot a pizzámból .
- Seattlell-be . Hát nem nagyszerű ?
- Olyan messze ? Akkor tuti , hogy nem érünk vissza holnap reggelre se . - tiltakoztam fejrázva .
- Ó , dehogy nem . Mivel az ajándékommal megyünk . - kacagott fel vidáman .
- De az olyan messze van ! - kezdtem el nyafogni , hát ha meggondolja magát , és inkább Port Angeles mellett dönt .
- Annyira nincs . Két óra alatt simán vissza érünk . - hajtotta az igazát . Beláttam , hogy hiába is próbálom meggyőzni , nem fog menni . Így felkerült a " Alice legrosszabb és legbosszantóbb tulajdonságai " listámra a makacssága , és elszántsága . Ebben legalább hasonlítunk . Mind a ketten makacsok vagyunk .
- Rose , te is jössz ? - néztem rá kérlelő szemekkel . Talán ha Ő is jön , akkor letudja foglalni a kis pukkancsot .
- Persze . Már megbeszéltük Alice-el. - mondta biztatóan .
- Emmett ?
- Belluska ? Beverted az előbb a fejed ? Azt hittem Edward elkapott , de lehet , hogy csak képzelődtem , mert akkor nem kérdeznél tőlem ilyen dolgokat . - rémüldözött .
- Nagyon vicces , mondhatom . - morogtam , majd elfogyasztottam a maradék pizzámat , és lehajtottam egy kis Colával .
- Tényleg , olyan hősies volt Edwardtól , hogy elkapott . - kuncogott fel .
Már vártam az eféle megjegyzést , így meg sem lepődtem rajta .
- Na ja . Te biztos hagytál volna elterülni !
- Dehogy is ! Csak én nem a derekadnál kaptalak volna el , mivel nős ember vagyok . - karolta át büszkén Rose-t , majd a nyakába csókolt .
- Emmett ! - dörrent rá Edward mérgesen .
- Most mi van ? Ez az igazság .
- Nem . Ez nem igaz . - tiltakozott Edward . Emmett felhúzta a szemöldökét , s kérdőn nézett Edwardra .
- Abba hagynád ? - sziszegte mérgesen , majd felpattant az asztaltól , s elviharzott a kijárat felé . Bambán bámultam utána , mert nem értettem , hogy még is mi a baja .
- Hát ezt meg mi lelte ? - fordultam vissza feléjük . Emmett kajánul elvigyorodott .
- Semmi . Csak gondolom nem tetszett neki amit mondtam . - vonta meg a vállát .
- Menny utána . - tátogta Alice némán .
Pár percig még tanakodtam magamban , aztán lassan felálltam , és Edward után iramodtam . Nem volt könnyű dolgom , mert ahogy kiléptem az udvarra , a diákok seregétől nem nagyon lehetett látni semmit . Határozottan indultam meg a tömeg felé , hogy áttörjem magam rajta . Végül sikerrel jártam , s már láttam is Edwardot , ahogy félisten módjára hátát neki dönti ezüst Volvójának , s kezeit összekulcsolja mellkasa előtt .
Most komolyan , az ilyes fajta szépséget büntetni kéne !

Mély levegőt vettem , majd lábaim akaratom ellenére indultak meg felé . Nem nézett rám , inkább a cipőjét fixírózta . Az eső szemerkélni kezdett , de nem húztam fel a kapucnit . Minek ? Úgy is eláznék .
- Miért rohantál ki olyan gyorsan ? - kérdeztem , mikor már elég közel voltam hozzá . Bár ha a parkoló másik végéből kérdezném , akkor is meghallaná .
- Emmett felidegesített . És mivel nem akartam mindenki előtt letépni a fejét , úgy gondoltam , hogy inkább kijövök .
- Értem . -dőltem neki én is a Volvójának , s csendben figyeltem gyönyörű arcát . Látszott rajta , hogy valamin nagyon gondolkozik , de nem mondott semmit .
- Figyelj ,Bella . Sajnálom , ami tegnap történt . Nem szabadott volna ..- szabadkozott lehajtott fejjel .
Ugyan nem mondta ki konkrétan , hogy mire is gondol , de én tudtam , hogy a tegnapi csókunkra gondol , ami nekem maga volt a mennyország . Sejtettem , hogy előbb vagy utóbb ezt meg kell beszélnünk , de azt nem , hogy ilyen hamar . Pár percig csendben kerestem valami választ , amivel szolgálhatnék .
Edward felemelte fejét , s szomorúan nézett rám . Valószínűleg arra a következtetésre jutott , hogy haragszom rá . De még is , hogy juthatott erre a valószínűtlenségnek tűnő butaságra ? Hisz , ha haragudnék rá , akkor nem jöttem volna utána .
- Megértem , ha most haragszol .. és nem akarsz látni ... - folytatta , de a szavába vágtam .
- Nem haragszom . Tudom , hogy Jasper csinálta ... és ... - nem tudtam befejezni a mondatot . Még sem vallhatom be neki , hogy mit érzek . Hisz akkor kinevetne . És Jake is ott van nekem .
- És ? - szökött magasba a szemöldöke .
- És az én hibám is . Hisz vissza csókoltam . - szegtem le a fejem , mert elpirultam . Remélem , nem vette észre , de erre elég kicsi az esély , tekintve , hogy vámpír .
- Sziasztok lurkók .Na mi a helyzet ? - jött oda Emmett , így megmentett a kínos beszélgetéstől . Hálásan néztem rá , de Ő nem igazán értette , hogy miért is . Nem számít . A lényeg , hogy én tudom .
- Még csak te hiányoztál .- motyogta Edward , majd ellökte magát a kocsitól , és beszállt a volán mögé .
- Ez még mindig mérges ? - mutatott Edwardra .
Bólintottam egyet , mire összecsapta a tenyereit , és elégedetten elvigyorodott .
- Remek . Akkor ma már meg is van a délutáni programom . - villantott egy mosolyt , amitől mind a harminckét foga kilátszott .
- Szerintem ez nem vicces . Miért kellett feldühíteni ? És , egyáltalán , mivel dühítetted fel ? - tettem csípőre a kezem .
- Az nem lényeg ! Nem árulom el a titkom , különben kihasználod , és úgy már nem bulis . - vihogott fel .
Dühösen fújtam egyet , majd kikotortam az arcomból a nedves hajam , ami teljesen oda tapadt.Közben Alice és Rose is befutott , Jasper pedig kedvesét karolgatta . Alice a kapucniját a fejére húzta , csak úgy , mint Rose .
- Bella , akkor négyre gyere át , rendben ? - kérdezte Alice .
- Persze . Ha nem tévedek el megint . -húztam el a számat , mire Alice és Emmett hangosan felnevetett .
Alice gyors puszit nyomott az arcomra , majd elviharzott a tűzpiros BMW felé , Rose pedig követte .
- Szia Bellus , aztán jó legyél ! - intett Emm ,majd beült Edward mellé .
- Szia . - biccentett Jazz is .
- Sziasztok .- motyogtam , majd sietősen eltipegtem a kocsim felé . Alice és Rose már sehol nem volt .


Haza érve egyből a konyhát céloztam meg , majd éhes szemekkel kezdtem keresni valami ehetőt . Össze dobtam egy szendvicset , amit a konyha pulton kezdtem el majszolni . Még a felénél sem jártam , mikor a bejárati ajtó nyitódott , és jó édes apám lépett be rajta tetötől talpig egyen ruhában .
- Szia Apu . Hát te? - ugrottam le a pultról .
- Csak néhány iratért jöttem . Aztán megyek is . Ja , és Bells . Ma későn jövünk haza anyáddal . - jelentette be , majd felsietett a szobájukba . Válaszolni sem volt időm . Amíg fent matatott , megettem a szendvicsem , és megvártam , míg leér .
- Na , akkor megyek is . Szia . - indult meg az ajtó felé , de gyorsan megállítottam .
- Várj egy kicsit . Én ma vásárolni megyek . Alice-el , a barátnőmmel . Nem tudom , mikor érek haza .. - kezdtem , de Charlie leintett sietősen .
- Rendben . De nekem mennem kell . Szia kincsem . - mondta , s már ott sem volt .
Jót beszélgettünk ! - gondoltam , miközben felsiettem zuhanyozni , és átöltözni .

Egy kék kivágott felsőt vettem fel , és egy fekete csőszárú nadrágot . A hajamat lófarokba kötöttem , miután alaposan kifésültem . Sminket nem raktam fel , mert az eső úgy is csak lemosná . Még csak három óra volt , gondoltam , addig megnézem az üzeneteimet . Gyors átfutottam őket , majd ugyan azzal a lendülettel töröltem is . A fele hirdetés volt , s még ehhez hasonló baromságok . Annyira felmérgesedtem , hogy a laptopot még csak kikapcsolni sem voltam hajlandó , hanem csak simán össze csuktam .
Kikaptam egy dzsekit a gardróbomból , egy hozzá illő táskát , s szaladtam le a földszintre . Írtam egy üzenetet , hátha apu nem figyelt rám , és még a végén mérgelődni kezdenének . Miután jól látható helyre raktam a cetlit , bezártam a házat , s futó lépésben tettem meg a kocsimig az utat .

Hál' Istennek most már könnyebben találtam meg az utat , bár kétszer majdnem eltévedtem , de az még hét betű .
Alice már nagyon várhatott , mert amint leállítottam a kocsit , már az ajtóban toporzékolt felöltözve . Mosolyogva átszeltem a füves területet , majd mikor oda értem , izgatottan mosolyogtam . Úgy látszik Alice szokásai ragadósak .
- Rose hol van ? - léptem beljebb , miután köszöntem a kis manónak .
- Fent van , mindjárt jön . - pattogott el a konyha felé , miután leültetett .
Mikor vissza ért , három arany színű kis micsoda csillogott a kezében . Istenem ! Mond , hogy ez nem az , amire gondolok . - fohászkodtam , de sajnos imám süket fülekre talált .
- Mond , hogy nem akarod mind a hármat használni !- nyögtem fel fájdalmasan .Lelkem mélyén reménykedtem , hogy a válasz nem lesz , de ez a remény hamar szerte foszlott , mikor Alice arcán gonosz vigyor terült el .
- Oké , indulhatunk . - robogott le a lépcsőn Rose .
- Akkor mennyünk . - álltam fel én is , majd az ajtó felé sétáltam . Alice és Rose gyors elköszöntek férjeiktől , majd követtek kifelé .
- Oké , melyik kocsival megyünk ? - néztem a három autóra , ami kint parkolt . Mármint Rose tűzpiros BMW m3-asa , egy gyönyörű sárga Ferrari , valamint az enyém .
- Természetesen az enyémmel . - mondta Alice büszkén , majd elsétált a Ferrari-ja felé . Gyors beszállt , s kérdőn nézett ránk . Sóhajtva indultam felé , Roseval a nyomomban .
- Most komolyan . Muszály ilyen kocsival menni ? Az enyém vagy Rose-é miért nem jó ? - fészkeltem be magam hátra .
- Mert ez gyors , és hamar megfordulunk . - magyarázta , közbe pedig beindította a motort .

Az autó út jobban telt , mint hittem volna . Az egészet végig fecsegtük , jókat nevettünk , így jobban megismertük egymást . Rose nem is volt olyan vészes , mint azt hittem . Kedves Ő , a maga módján . Nem olyan közvetlen mint Alice , de nem is egy rémes hárpia , mint azt gondoltam . Alice természetesen ahogy ígérte , hamar oda értünk , tekintve , hogy kétszázzal tépett az utakon . Néha halál félelmem támadt , amit szóvá is tettem , de ilyenkor csak felnevettek , és megnyugtattak , hogy sokkal jobbak a reflexeik , mint egy átlag embernek . Az igazat megvallva ez nem igen nyugtatott meg , egyrészt mert az út csúszós volt a sok eső miatt , de végül is egyben oda értünk .
- Na végre . - lélegeztem fel , mikor Alice egy hatalmas bevásároló központ elé leparkolt .
- Csak nem untad az utat ? - fordult hátra Rosalie .
- Nem . Csak féltem , hogy balesetet szenvedünk , vagy is szenvedek . - helyesbítettem .
- Ugyan már . - legyintett Alice nem törődöm módra , közben pedig kiszállt .

5 óra múlva , Alice kínzása után :

- Na jó , én innen nem moccanok . - huppantam le egy padra , majd fáradtan dőltem hátra .
Alice az utóbbi 5 órában boltról boltra járt , ráadásul minden egyes ruhát felpróbáltatott velem , aminek csak a felét vette meg . Persze , minden boltban egy kisebb vagyont fizetett , és még örült is .Úgy a harmincadik bolt után kezdtem el feladni, de csak most értem rá leülni öt percre , mivel a kis zsarnok folyton nyaggatott , hogy siessünk. Siettem , de úgy látszik , nem eléggé .
- Jaj , Bella . Ne mond , hogy elfáradtál . - ült le mellém Alice és Rose .
- Pedig mondom . Komolyan , ráadásul éhen halok . - tettem a kezem korgó gyomromra .
- De én még be akartam menni pár boltba . - mondta csüggedten .
- Alice . Hisz már mindegyikben voltál !
- Igen . De megláttam még egy két jó ruhát .
- Azt ígérted , első alkalommal kíméletes leszel . - néztem rá vádlóan . Rose felkuncogott , Alice pedig merengő képet vágott .
- Egyezzünk meg . Te kiviszed a csomagokat , mi addig benézünk még egy helyre . - ajánlotta nagylelkűen a lehetőséget , én pedig kapva kaptam az alkalomra . Össze szedtem az összes szatyrot , majd kiindultam a parkoló felé . Oda kint már teljes sötétség uralkodott . Sok fény nem volt , a vastag felhők eltakarták a holdat . Néhány lámpa pislákolt halványan , minimális fényt adva .
Az idő hideg volt , a csípős szél az arcomba fújt . Szorosan össze húztam a dzsekimet a mellemen , hátha kissé felmelegedek . Az eső már nem esett , de az út így is csúszós volt , ezért kétszer majdnem el is csúsztam , míg nem harmadszorra sikerült is .
- Ó , hogy az a .. - szitkozódtam , majd felvakartam magam a hideg útról . A nadrágom csurom víz és kosz lett . Remek . A tenyeremet pedig felhorzsoltam , amiből elkezdett szivárogni a vér . A rozsda szagú ragadós folyadék szagától hányingerem támadt . Gyorsan elsiettem a kocsiig , majd bepakoltam a cuccokat . A kezemet törölgetni kezdtem egy zsepivel , amiből idő közben egyre erőteljesebben folyt a vér . Kezdtem szédülni , és émelyegni . A gyomrom liftezni kezdett .
Amikor megfordultam , hogy besietek lemosni a vért , egy alak tornyosult előttem . A fején egy sötét kapucni volt , így nem láttam tisztán arcát . Ijedtemben ugrottam egyet , és már sikításra nyitottam a számat , mikor az idegen a tenyerét a számra tapasztotta . A kapucnija hátra esett , így tisztán láttam az éhesen csillogó vörös szemeket .

A szívem azonnal meglódult , s eszeveszetten kezdtem kapálózni kezei között . Semmire nem mentem , csak annyit értem el , hogy a kezem és lábam fájni kezdett .
- Ez maximum csak neked fáj . - suttogta kellemes hangján . A nyakamhoz hajolt , s orrával finom simogatni kezdte azt , közben mélyeket lélegzett . A szorítása egyre erősebb lett , csak úgy mint a szívem hangos verdesése is a mellkasomban .
Nekem végem van ! - ordítottam magamban , és keserves sírásban törtem ki . A könnyem megállíthatatlanúl hullni kezdtek , mire a támadom gonoszan elmosolyodott . Úgy látszott , nagyon elégedett magával .
- Nem fog fájni ! Gyors leszek . - kacagott fel , mire én ütni és rúgni kezdtem ott , ahol értem . Nem érdekelt , ha csupa kék zöld foltos lesz a kezem , semmi nem érdekelt , csak szabadulni szerettem volna .

Aztán minden gyorsan történt . A támadom elengedett , és vagy száz métert repült , mire földet ért egy kocsin . Az idegennek semmi baja nem lett , a kocsiról már nem mondható el ugyan ez .

Nem értettem , hogy mi történt . Ahogy elnéztem , Ő sem értett belőle túl sokat . Rémülten néztem , amint talpra áll , és megindul felém . Ekkor végre felocsúdtam , és vissza felé kezdtem rohanni az áruházba . Nem volt valami nagy szerencsém , mert még csak a feléig sem értem el , mikor éreztem , hogy hátulról megragad , és a parkoló másik irányába hajít . A földre rogytam , mint valami rongy baba , és tehetetlenül vártam a halált , ugyan is biztos voltam benne , hogy az következik . A fejem szörnyen fájt , csak úgy mint a lábaim , és a kezeim . Moccanni sem volt erőm , de nem is akartam .Az utolsó emlékem az volt , hogy láttam , amint gonosz vigyorral az arcán közelít felém . A szemhéjaim elnehezültek , mintha csak ólomból lennének , majd szép lassan elragadt az a jól ismert sötétség , és csak lebegtem , mert nem fájt semmim .